Környezetvédelem, egészségügy és ár – 3 szempont, ami miatt érdemes köztéri ivókúthoz tartani a használt palackot. Egyrészt nem termelődik pluszhulladék, hazánkban a PET-palackoknak úgyis körülbelül csak a 15 százalékát gyűjtik be, s mindössze a 7-8 százalékát hasznosítják újra. Másrészt az ivókutak többsége csapvizet szolgáltat, és Budapesten nagyon jó minőségű a csapvíz. Harmadrészt Magyarországon nagyon olcsó a csapvíz: 1 liter Budapesten mindössze 35-50 fillérbe kerül, míg az ásványvíz literje körülbelül 40-100 forintba. „Ha már fenntartjuk a közműhálózatot, akkor miért ne igyuk a csapvizet” –mutat rá Andacs Noémi, a Tudatos Vásárló Egyesületének (TVE) munkatársa.
Biztonsággal iható
A TVE amúgy is a csapvíz fogyasztására buzdít, ugyanis évente átlagosan 4000-13 000 forintot spórolhatnánk meg, ha az ásványvízről áttérnénk erre. Ráadásul egységnyi ásványvíz előállítása körülbelül kétezerszer többe kerül, mint egységnyi csapvízé. Az ásványvízre való ráfordítást ugyanis jelentősen megdobja a kitermelés, a palackozás, az elszállítás, illetve a palackok újrahasznosításának (begyűjtés, tisztítás, stb.) a költsége.
A Gellért téri Forrásház (fotó: MTI)
Sokan ódzkodnak a csapvíztől, és inkább kartonszámra vásárolják az ásványvizet. A Tudatos Vásárlók Egyesületének csapvíztesztje azonban rácáfol arra, hogy tartani kellene a vezetékes víztől. Vizsgálatukból kiderül, hogy Budapest, Dunaújváros, Szolnok és Tatabánya ivóvízének minősége egyaránt megfelelt az előírásoknak, azaz biztonsággal fogyasztható.
Felesleges pluszásványok?
Ha ez még mindig nem oszlotta el a kételyeket, akkor érdemes a TVE ásványvíztesztjét is átböngészni (11 magyarországi kitermelésű és palackozású ásványvizet vettek górcső alá), mielőtt egy újabb karton ásványvizet emelnénk le a polcról. „Az ásványvízfogyasztást leginkább azzal indokoljuk, hogy nagy az ásványianyag-tartalma, és emiatt hozzátartozik az egészséges életmódhoz. Ha viszont kiegyensúlyozottan táplálkozunk, akkor fölösleges pluszásványianyag-bevitel a szervezetbe” – hangsúlyozta az fn.hu-nak a TVE munkatársa.
A Fátyol téri Elek apó kútja (fotó: F.C./fn.hu)
Sőt az a tény is megfontolandó, hogy az úgynevezett „nagyon csekély ásványianyag-tartalmú vizek” (a 4 ásványvíz-kategória közül az egyik) fogyasztásakor jelentősen kevesebb ásványi anyagot juttatunk a szervezetünkbe, mintha csapvizet innánk. A számok magukért beszélnek: míg ennek a fajta ásványvíznek az ásványianyag-tartalma nem haladja meg az 50 mg/litert, addig Magyarországon a csapvízé 300-500 mg/literre rúg.
Ha kíváncsiak vagyunk, hol tölthetjük meg üres palackunkat Budapesten vagy vidéken, a Zöldtérkép.hu internetes oldalon megkereshetjük a hozzánk legközelebb eső ivókutat. A térkép még nem teljes (a több mint 120 budapesti ivókútnak egyelőre csak töredéke van feltüntetve), de az interaktív térképet akár mi magunk is bővíthetjük újabb ivós koordinátákkal.
ivósétára fel!
A Tudatos Vásárlók Egyesülete és az alternatív városnéző túráiról ismert Imagine Budapest ismeretterjesztő sétát szervez, melynek során megismerkedhetünk fővárosunk ivó- és fürdőkultúrájával.
A Gellért téri Forrásháztól induló, körülbelül 1,5 órás túrák időpontjai:
– július 16. (ingyenes)
– augusztus 18. (2200 Ft/fő)
– szeptember 3. (2200 Ft/fő)
A túra útvonala: Gellért téri Forrásház – Gellért rakpart – Rudas fürdő – az Erzsébet híd budai hídfőjénél található Ivócsarnok – a Fátyol téri Elek apó kútja – Rác fürdő.
Üres palackot vagy bögrét érdemes magunkkal hozni az ivósétára.
