A főkurátor a Népszabadságnak elmondta, az adósságfölhalmozás 2005-ben kezdődött, amikor a kormányzat nem folyósította az általa vállalt támogatási összeget. Ehelyett arra késztették az MMK-t, hogy a filmek utófinanszírozására térjen át, banki hitelfelvétellel. Korábban azt közölték, hogy 2,5 milliárd forint banki adósság halmozódott fel, de félmilliárdot már „ledogoztak”. A közalapítvány azonban megtévesztette a nyilvánosságot és – az új kuratórium tudomása szerint – a korábbi vezető testületet is. Kőrösi nem említett további, vizsgálatban föltárt részletet, mondván, meg kell várni az MMK felügyelőbizottsága és menedzsmentje ezekre vonatkozó észrevételeit.
A fentiekből kiderül, átlagosan 10 százalékos kamat mellett évi 650 milliós kamatteher nehezedik a közalapítványra. Megtudtuk: a hitelszerződéseket az MMK képviselőjén kívül a támogatásban részesített filmek producerei is aláírták, így akár az egész filmszakma „bedőlhet”. Hibás filmstratégiát követtek 2005-től. Aránytalanul sok játékfilmet támogattak, figyelmen kívül hagyva a hitelállomány növekedését, és mellesleg más műfajok igényeit is.
A kialakult helyzetért nem zárható ki a korábbi kuratórium felelőssége sem (a mostaniból hárman – Baán László, Bod Péter Ákos és Foktői János – a régi testületben is tagok voltak), de súlyos felelősség terheli a közalapítvány menedzsmentjét, amelynek egyes tagjai aránytalanul magas jövedelmeket élveztek, méghozzá „külsősként”. A finanszírozási igazgató például 2,7 milliót számlázott havonta, ennek csaknem feléről feleségének cége (!) adott számlát.
