„A krakkói történeti múzeum egyik fiókintézményét avatjuk fel csütörtök este Oscar Schindler hajdani Emalia üzemében” – mondta Marta Smietana, a múzeum illetékese a francia hírügynökségnek. Pénteken nyílik meg itt a nagyközönség előtt az a multimédiás kiállítás, amely bemutatja, milyen volt a mindennapi élet Krakkóban a II. világháború alatt, 1939 és 1945 között – tette hozzá.
Oskar Schindler a jelenlegi Csehország területén született szudétanémet családban. A náci párt tagjaként gyorsan meg akart gazdagodni a háborúból, és mindent elkövetett, hogy megmentse azokat a zsidókat, akik krakkói zománcedénygyárában dolgoztak. Munkásai a közelben működő plaszówi gettóból kerültek ki, mert ez volt a legolcsóbb munkaerő.
A táborparancsnok ámokfutását azonban Schindler nem tudta tétlenül nézni. Egyre több zsidót „kért ki” és minősített nélkülözhetetlen munkaerőnek, alkalmazottai egy idő után már az üzemben laktak. Kétszer annyit kaptak enni, mint a táborokba deportáltak, sőt Schindler felesége, Emilie még egy kis kórházat is berendezett a gyár területén.
A náci hadsereggel üzletelve felhalmozott vagyonát a háború vége felé arra fordította, hogy élelmezze alkalmazottait, és lefizesse a kiirtásukra készülő SS-katonákat. 1200 zsidót mentett meg a haláltáboroktól úgy, hogy listát állított össze a náci hadsereg számára nélkülözhetetlen munkát végző dolgozóiról.
Németországban halt meg 1974-ben, 66 éves korában a világ előtt ismeretlenül. A feledéstől egy ausztrál író, Thomas Keneally, de még inkább Steven Spielberg amerikai rendező mentette meg. Keneally az egyik „Schindler-zsidótól”, Leopold Page-től hallotta történetét, ez alapján írta meg az 1982-ben megjelent Schindler bárkája című könyvet. A könyvből született Spielberg Schindler listája című filmje, amely 1993-as bemutatása után egy csapásra világhírnevet szerzett Schindlernek, az alkotást pedig hét Oscar-díjjal jutalmazták.
Schindlert kérésének megfelelően Izraelben temették el, és egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a Világ Igaza címmel tüntetett ki.
