A meteorológiai mérések bevezetése óta még soha nem hullott olyan rövid idő alatt oly mennyiségű csapadék, mint 2010 májusában. A legtöbb csapadék – 273 milliméter – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolc környékén esett. De óriási mennyiségű eső esett Heves (256 milliméter), Tolna (249 milliméter) és Pest megyében (235 milliméter). Bakonybélben három nap alatt esett le a féléves átlagos csapadékmennyiség, 260 milliméter.
Sokakban riadalmat okozott, amikor a június is jóval 20 Celsius-fok alatti hőmérséklettel és jelentős csapadékkal indult. A meteorológusok azonban úgy számítják, hétvégén végre megjön a nyár. Kérdés azonban, hogy meddig marad, és a bőséges égi áldást követheti-e hónapokig tartó szárazság, illetve a sokat emlegetett klímaváltozás hatásai milyen formában érvényesülnek időjárásunkban.
Az időjárás nem éghajlat
Először is világosan el kell különíteni az időjárás és az éghajlat fogalmát. Az időjárás a légkör egy adott pillanatnyi állapota, azaz például egy-egy zivatar vagy szélvihar időjárási esemény. Az éghajlatot ellenben csak hosszú időtávon – a meteorológiai konvenció szerint 30 év – értelmezhető. Méghozzá úgy, hogy az éghajlati rendszer ezen időintervallumon belül vett átlagos és szélsőséges viselkedését elemzik a szakemberek – mondta el az fn.hu-nak Horányi András meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
(MTI)
Így egy időjárási esemény ugyan az éghajlat része, de önmagában nem értelmezhető az éghajlat elemzése során. Harminc éves időtávot kell vennünk, és ebben meghatározni például az idén májusban tapasztalt extrém csapadék előfordulásának csökkenését vagy növekedését. Ez alapján vonható le következtetés az éghajlatra nézve – magyarázza a szakember. Nagyon egyszerűen fogalmazva: a jelenlegi nagy csapadékos helyzetnek önmagában nincs kapcsolata az éghajlatváltozással, de hosszabb időtávon keresztül figyelni kell a változásokat – teszi hozzá.
Nincs szó monszunról
Nem zárható ki, hogy a következő években sorozatosan dőlnek majd meg az újabb és újabb csapadékrekordok. A klímamodellek azt mutatják, hogy az évszázad végéig egyre gyakoribbak lesznek a jelentős csapadékkal járó időjárási helyzetek, habár a közelebbi jövőre ez a növekedés nem szignifikáns. Az idei évre vonatkozóan az is előfordulhat, hogy a mostani csapadékot „szárazsági rekordok” követik majd a nyáron. A légkör ugyanis egy olyan kaotikus rendszer, amely egyaránt felvehet szélsőséges időjárással járó állapotokat is, méghozzá viszonylag rövid időintervallumon, akár egy-két éven belül is.
Hibás azonban a „népi szóhasználat”, amely monszunnak nevezi a naponta ismétlődő esőket: a szakember szerint a jelenlegi magyarországi időjárás nem hasonlítható a monszunhoz. A Kárpát-medence térségében átmenetileg olyan cirkulációs viszonyok alakultak ki, amelyek kedveznek a most is megfigyelt nagycsapadékos helyzetek kialakulásának. A monszunnál azonban egy állandósult, évről-évre visszatérő csapadékot hozó időjárási rendszerről beszélünk.
(MTI)
Emelkedik a hőmérséklet
A Magyarországra vonatkozó regionális klímamodellek alapján mégis van némi fogalmunk, milyen éghajlati viszonyokra kell számítanunk a XXI. század végéig. Az OMSZ Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztálya annak a kiértékelésnek az eredményeit osztotta meg az fn.hu-val, amelyet közösen végeztek el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékével négy magyarországi regionális klímamodell eredményeinek kiértékelése révén.
A különböző modellszámítások megegyeznek abban, hogy a XXI. században folytatódik az átlaghőmérséklet emelkedése a Kárpát-medencében, mégpedig minden évszak és időszak esetében statisztikailag szignifikáns módon (1. táblázat). A bázisidőszak az 1961-1990 közti periódus. Ehhez képest 2021-2050 között átlag 1,5 Celsius-fokkal, 2071-2100 között ennél nagyobb mértékben, 3,5 fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes évben ennyivel melegebb lesz: továbbra is lesznek az 1961–1990-es átlagnál hűvösebb évek és évszakok.
Többször lesz kánikula
A melegedés pontos mértékében eltérnek az egyes modelleredmények, különösen az évszakos tendenciákat figyelembe véve. A legnagyobb változásokat nyárra vetítik előre: a 2021–2050 időszakban 0,7-2,6 fokos, míg az évszázad utolsó évtizedeire 3,5-6,0 °C-os változásra számíthatunk. Az ország keleti és déli területein kell nagyobb mértékű melegedéssel számolnunk, míg az északnyugati tájakon valamivel kisebb változás valószínű.
A magyarországi átlaghőmérséklet változása Celsius-fokban (forrás: OMSZ)
A század közepére 100-200, a végére már 300-400 százalékkal lesz több a kánikula, azaz kétszer, négyszer gyakoribbak lesznek a szélsőségesen meleg napok. Csökken ugyanakkor a hideg szélsőségek előfordulása, sőt vannak olyan területek az országban (például délen), ahol már a 2021–2050 időszakban átlagosan mindössze évi 1-2 szélsőségesen hideg – mínusz tíz fok alatti hőmérsékletű – napra kell számítanunk.
Kevesebb csapadék
A csapadék esetében már kevésbé egyértelmű a kép, mert a modellek eredményei nem minden aspektusban egyeznek meg. Ráadásul a változások csak igen kevés esetben bizonyulnak statisztikailag szignifikánsnak. Egységesek a projekciók abban, hogy a 2021–2050-es időszakban az éves csapadék mennyisége némileg csökken, de ez a csökkenés nem haladja meg az öt százalékot. A nyári csapadék átlaga ebben az időszakban már 5-10 százalékkal lesz kisebb. Vannak azonban olyan területek is (észak-északkeleten), ahol egyes modelleredmények a nyári csapadéknövekedés valószínűségére hívják fel a figyelmet.
A modellek többsége alapján 2021-2050-re télen csökkenő tendencia várható, ami az ország keleti és északnyugati tájain meghaladhatja a 10 százalékot. Csupán egyetlenegy modell valószínűsít inkább növekedést az ország nagy részén. Az átmeneti évszakok esetében tavasszal a csökkenés, ősszel inkább növekedés lesz jellemző.
Az évszázad végére (2071-2100) az éves csapadékátlag tovább csökkenhet, mértéke ekkor már nagy valószínűséggel túllépi az öt százalékot. Nyáron most már mind a négy modellkísérlet alapján 10 százalékot meghaladó csökkenés várható az ország egész területén. Tavasszal és ősszel az évszázad közepén tapasztalt változások folytatódnak, növekvő mértékkel. Ezzel szemben a téli évszakban a 2021–2050-re várható tendencia az évszázad végére megfordul, ami jó példája annak, hogy a változás időben nem lineáris, azaz az egyik időszak jellemzőiből nem lehet következtetést levonni a másik időszakra.
A magyarországi csapadékösszeg átlagos változása százalékban (forrás: OMSZ)
Míg a hőmérséklet terén extrém változások szemtanúi lehettünk, addig a csapadékokkal kapcsolatos szélsőségek változásai a legtöbb esetben nem szignifikánsak. A csapadék intenzitása – azaz az év során lehullott csapadékmennyiség és a csapadékos napok számának hányadosa – az egész országban növekedni fog. Jelentős módon a 2021–2050 időszakban még csak az ország nyugati tájain, de az évszázad végére szinte mindenütt.
Ha ezt összevetjük azzal, hogy az éves csapadékbevétel várhatóan csökken a jövőben, akkor mindez arra utal, hogy a csapadékos napok száma is csökkenni fog, mégpedig 2021–2050-ben 10, az évszázad végére, pedig 10-20 százalékkal.
A vizsgálatok ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a nagy, 20 mm-t meghaladó csapadékkal járó események száma növekedni fog. Az egymást követő száraz napok számára vonatkozóan a modelleredmények által leírt változások az évszázad közepére nem egyértelműek: ugyanolyan valószínűséggel jeleznek kismértékű csökkenést, mint növekedést. Az évszázad végére azonban már statisztikai értelemben is szignifikáns növekedés várható az ország egyes tájain (főként keleten), azaz ezzel megnőhet a szárazság és aszály lehetősége.
