Ha nem is ilyen rövid időn belül, de ezt a trendet követik majd a magyarországi felhasználók is. A Szonda Ipsos áprilisban közzétett kutatási eredményei szerint az elkövetkezendő években közel minden második vásárló már nem a „buta” kategóriából választana telefont. A trend hullámaira felülni a piaci résztvevőknek is érdeke, és erős munícióval támogatják a haladást. A múlt év során a tengerentúlon a (főként internetezéshez kötött) adatforgalomból származó bevétel meghaladta a hangátvitelét, s ez fontos mérföldkő a mobilkommunikáció területén. A szolgáltatókat az ebből származó zsíros bevételek, a gyártókat pedig a jóval drágább készülékeken elérhető magasabb profit motiválja.
Az iPhone közel három éve tartó nagy menetelése óta a versenytársak futószalagon hozzák ki a többé-kevésbé sikeres alternatíváikat az Apple dominanciájának letörésére. A Canalys elemzőcég adatai szerint tavaly világszerte több mint 166 millió darab okostelefon talált gazdára, s e készülékek fele érintőképernyővel felszerelt modell volt. A mobilok e szegmensében a piacvezető gyártó változatlanul az almás cég, ám a Nokia szorosan a nyomában van. Ez főként az itthon is népszerű N97-es szériájának köszönheti, ám e modell viszonylagos sikere még kevés. Talán majd az ősszel érkező N8-as Nokia képes lesz az iPhone nyomába érni. Különösen, hogy elérhető áron kínál olyan prémium szolgáltatásokat, mint a 12 megapixeles fényképező, a HD videorögzítés, vagy az adatforgalom nélküli, ingyenes GPS navigáció. Igaz, az Apple piacvezető szerepét eddig senkinek sem sikerült megtörnie, és ez továbbra sem lesz könnyű, hiszen rövidesen érkezik a negyedik generációs iPhone is…
Bár az itthon áprilisban tartott – a mobiltelefonok operációs rendszerével foglalkozó – első Android konferencián elhangzottak még inkább a felhasználók viszonylagos érdektelenségét erősítették meg, a szakértők szerint a jövőben a hangsúly egyre inkább a szoftveres terepre helyeződik át. Jelenleg alapvetően öt fő platform köré csoportosulnak az egyes gyártók. Az öt legnépszerűbb rendszer a teljes piac körülbelül 95 százalékát fedi le (ezek tulajdonságairól lásd a keretes írást). A Canalys adatai megerősítik, hogy a többi alternatíva fokozatosan kiszorul a tűz közeléből, hiszen az elmúlt két évben közel felével csökkent – az amúgy is elhanyagolható – részesedésük. A közelmúlt másik nagy vesztese a Microsoft volt, amely a korábban népszerű Windows Mobile iránti kereslet komoly visszaesését volt kénytelen elkönyvelni. A szoftveróriás hosszas tétlenség után az idei barcelonai Mobile World Congress során jelentette be, hogy elhagyja a sokat kritizált mobil platformot, és Windows Phone 7 néven új alapokon erősít.
Menet közben is torpedózó hirdetők
■ Hatalmas üzleti lehetőséget nyitott az okostelefonok elterjedése,
hiszen a mobil alkalmazások elengedhetetlen kiegészítői az újfajta
készülékeknek, és a letöltések száma exponenciálisan növekszik. Az Apple
alkalmazásboltja (App Store) április elején lépte át a 4 milliárd (!)
letöltést. Az ilyen programok egy része ingyenes, ezeket a fejlesztők
hirdetői pénzekből szponzorálják. Külön kategóriát képviselnek az
úgynevezett helyfüggő szolgáltatásokon (location based services – LBS)
alapuló fejlesztések, amelyek igazi aranybányává válhatnak a termékeket,
szolgáltatásokat kínáló cégek számára. Ezek lényege, hogy a telefon
helymeghatározó rendszerét (GPS) és a GSM adótorony információkat
használva belőhető a felhasználó tartózkodási helye. Így a készülék
gazdája mindig éppen a környéken lévő árukról, szolgáltatásokról,
eseményekről kaphat tájékoztatást. Ilyen program az Egyesült Államokban
felfutott Yelp, amellyel a közelben lévő éttermekről és boltokról
nyerhető információ. A Google pedig az androidos és Apple mobilokon
vezette be a helyfüggő keresést, ami speciális, a tartózkodásunkhoz
köthető találatokat (és persze hirdetéseket) kínál fel. A „kattints a
hívásért” lehetőséggel pedig a telefontulajdonosok – a megszokott
honlapra mutató linkek helyett – egyből hívhatják is a reklám küldőjét. A
megoldás jogi és etikai dilemmákat is felvet, ezért a hirdetők a
„lakoma” helyett egyelőre még csak ízlelgetik a lehetőséget. A fejlesztőcégek azonban máris ráugrottak az aranytojást tojó tyúkra. Az
Apple és a Google egyaránt elindította saját LBS mobilhirdetési
szolgáltatását, hogy kézben tarthassák a bevételek nagy részét. Az almás
cég iAd névre keresztelt újítása a nyáron debütáló új szoftverrel
érkezik. A reklámozók ezen keresztül helyezhetik el üzeneteiket, amin az
Apple és a fejlesztők osztoznak. Minden bizonnyal a pontos
helymeghatározás, kombinálva egyéb demográfiai adatokkal, nagyon
népszerű lesz a későbbiekben, és többen rákapnak majd. Nem vagyunk
messze már attól sem, hogy a sarki üzlet csörögjön vagy SMS-ezzen ránk a
legújabb akcióival.
Van is miért megerősíteni a bástyákat, ugyanis a Google által mindössze két éve bemutatott Android rendszer rohamtempóban növekszik. Az elemzőcégek egyelőre 4–6 százalékosra becsülik a keresőcég által gründolt fejlesztés részesedését, ám tavaly óta körülbelül a tízszeresére növekedett az ezzel eladott telefonok száma. A Google tájékoztatása szerint naponta 60 ezer ilyen mobil talál gazdára. Ezzel a tempóval körülbelül fél év alatt be is foghatják a Microsoftot, ami minden bizonnyal meg is történik, hiszen a redmondiak csak az év végére készülnek el saját fejlesztésükkel.
A friss kínálat néhány ígéretes okostelefon készüléke
Sony Ericsson Xperia X10 (Android 1.6)
A felső kategóriás új Xperiát nagy lelkesedéssel várták mind a kritikusok, mind pedig a felhasználók, hiszen a cég első Android alapú készülékéről van szó. Mégis, furcsán „lőtték be” a célközönséget, hiszen árban inkább topmenedzsereket célozza, funkcióit tekintve viszont inkább szórakozásra vágyóknak jöhet be. A gép egy segédprogrammal kompatibilissá tehető a munkahelyi Microsoft Exchange levelezőszerverekkel, és élő navigációs rendszert is kínál. Érdekes a Timescape alkalmazás is, amelyben egy helyre fésülték össze az e-maileket, a Twitter- és Facebook-üzeneteket és az SMS-eket. Ennek sajnos nehézkes a kezelése. Csupán az Android korábbi 1.6-os verzióját tették a készülékre, s egyelőre nincs hír a frissítésről sem. Hiányzik a multitouch (kétujjas vezérlés) is.
Ár: kártyafüggetlenül 170 ezer forint, és a T-Mobile kínálatában szintén elérhető.
Egyéb tulajdonságok: 8 megapixeles fényképező, Timescape alkalmazás, nagy, 3,2 colos kijelző.
Motorola Droid, illetve Milestone (Android 2.0).
Az Amerikában Droid néven befutott, Európában Milestone névvel forgalmazott készülékkel szinte mindent egy lapra tettek fel, hiszen a korábban szebb napokat megért tengerentúli gyártó jó ideje nem igazán „dobbantott”. Több kritikus az iPhone első igazán komoly ellenfelét látta benne, mivel az Android 2.0-ás, jóval kiforrottabb verzióját tették rá. A gép igazi menedzser-mobil, hasonlóan a BlackBerry típusokhoz, képes együtt kezelni több e-mail címet, és akár egy mappában tárolni az összes levelünket. A beérkezett levelek automatikusan frissülnek, és a PC-s szinkronizálás is zökkenőmentes. A kontaktokat szintén képes egységes helyre terelni, így összefésüli a Facebookon, Gmailen vagy például az Outlookban tárolt listákat. Az érintőképernyőn kívül teljes billentyűzet is van a modellen. A telefonra az Android Marketből lehet kiegészítő programokat válogatni, ráadásul az Android alapszoftver új verziói szélesebb kínálatot biztosítanak.
Ár: kártyafüggetlenül 100 ezer forinttól, és a Vodafone kínálatában is elérhető.
Egyéb tulajdonságok: teljes billentyűzet, Google Maps Navigáció, 5 megapixeles fényképező LED-es vakuval.
HTC HD2 (Windows Mobile 6.5.3)
A Windows Phone 7-est ugyan nem kapja meg a modell, ennek ellenére a HTC készüléke a jelenleg piacon lévő windowsos telefonok közül kétségtelenül a legerősebb versenyző. A gép hatalmas, 4,3 colos kijelzővel rendelkezik, amit két ujjal is vezérelhetünk, ám nagyra sikerült a készülék, ami nehézzé is teszi. A HTC a Sense nevű új kezelőfelületét tette az eszközre, ami sokat lendít a nehézkes régi windowsos rendszeren, különösen annak, aki Androidról vagy iPhone-ról vált. Könnyű viszont az Outlookkal és a vállalati szerverekkel való együttműködés. Érzékeny pont az alkalmazásbolt hiánya, amit valószínűleg Redmondban nem is csinálnak meg a Windows Phone 7-es vonal érkezéséig.
Ár: kártyafüggetlenül 120 ezer forinttól.
Egyéb tulajdonságok: nagyméretű (4,3 colos) kijelző, HTC Sense kezelőfelület, multitasking (több program egyidejű futtatása).
Google Nexus One (Android 2.1)
A Google-telefont valójában szintén a tajvani HTC gyártja. Az átmárkázás viszont jót tett a hírverésnek, miként az is, hogy a gépen a legfrissebb, 2.1-es Android verzió fut. Így nagyszerűen használható például a Google Maps, amit elő navigációs szoftverrel is kiegészítettek, igaz csak Amerikában. A levelezés igazán a Gmail fiókokkal zökkenőmentes, de az Exchange szerverrel is hajlandó együttműködni. Igaz, az Outlookban tárolt kontaktokat nem tudja szinkronizálni. A levelezőprogram sem tudja egy helyen tárolni a beérkezett leveleket, éppen ezért ez üzleti célra kevéssé alkalmas. A mezőnyből viszont kiemelkedik szép, AMOLED típusú kijelzője.
Ár: kártya függetlenül 160 ezer forinttól.
Egyéb tulajdonságok: AMOLED multitouch kijelző, Google-féle speciális keresési funkciók, Google Navigation.
HTC Desire (Android 2.1)
Igazi erőgépnek tervezték a HTC-nél az idén kihozott Desire-t, processzora azonos a Nexus One-ba beépítettel. Érdekes, hogy a navigációs görgőt optikai vezérlőre cserélték. Flash alapú honlapokat is könnyedén megnyithatunk. Teljes Exchange támogatás mellett van jelszavas postafiók-védelem, és távoli memóriatörlés is. Útközben a telefonról is beállítható az e-mail házon kívüli automatikus válasz funkciója. A Desire az Xperiához hasonlóan megpróbálkozik egy közösségi tereket együtt kezelő alkalmazással (People). Ez némiképp emészthetőbb a Sony Ericsson megoldásánál. A kijelző itt is AMOLED típusú, a fogyasztásán viszont ez meg is látszik. Nem érdemes még egy napra sem töltő nélkül útnak indulni.
Ár: kártyafüggetlenül 120 ezer forinttól.
Egyéb tulajdonságok: AMOLED multitouch kijelző, extra funkciókkal kiegészített Exchange támogatás, People közösségi alkalmazás, teljes Flash támogatás.
Samsung Wave (Samsung Bada)
A Samsung igen bátor húzással saját operációs rendszerét tette a júniusban boltokba kerülő újdonságra. A Bada néven a barcelonai World Mobile Congressen bejelentett fejlesztés nyílt forráskód alapú. A dél-koreai gyártó eltanulta az Apple és a Google titkát, és nem bonyolítja túl a kezelést. A Wave-et Super AMOLED kijelzővel szerelik, és minden „kötelező kelléket” belepakolnak majd. Ezenkívül DivX szabványnak megfelelő HD videót is képes lesz mind felvenni, mind lejátszani. Magyarországra a nyár elején érkezhet a telefon.
Ár: kártya függetlenül kb. 100 erer forinttól
Egyéb tulajdonságok: Super AMOLED multitouch kijelző, Bada alkalmazásbolt, HD videó felvétel és lejátszás.
A legtöbb vásárló használ valamilyen elérhető alkalmazást telefonján – legyen ez egy egyszerűbb játék, alternatív böngésző, vagy a kedvenc közösségi oldalának segédprogramja. Jelenleg ezen a területen is az Apple a piacvezető. Ám mára nemcsak a különböző mobilplatformok fejlesztői, de a készülékgyártók is igyekeznek saját megoldásokkal csábítani az embereket. Ezek azonban egyelőre kevesebb sikerrel futnak, mint az egységes rendszerekre elérhető megoldások, például az Android Market. Összeállításunkban a jelenleg népszerű okostelefonokból válogattuk ki a különböző platformok legígéretesebb darabjait.
Néhány népszerű LBS alkalmazás*
Yelp – A program segít eligazodni egy városban. Megnézhetjük, milyen
éttermek, szórakozási lehetőségek vannak a közelben. Elolvashatjuk a
többi vendég kritikáit, de toplistákat is böngészhetünk, persze attól
függően, éppen melyik negyedben barangolunk.
FourSquare – A Yelphez igen hasonló szoftver a barátainkkal való
kapcsolattartást könnyíti meg. Az állandó internetkapcsolatnak
köszönhetően az alkalmazás folyamatosan frissíti hollétünket, amit aztán
az ismerősök lekérdezhetnek címmel, vagy térképet használva.
Where – Az egyik legnépszerűbb programajánló alkalmazás. Ha
engedélyezzük, hogy a program beazonosítsa, hol járunk éppen, az
időjárástól kezdve, a közeli divatáru üzleten át a legjobb közeli szusi
étteremig mindent egy kattintással megtalálhatunk az okostelfonunkon.
Mindez integrálható a Facebook és Twitter közösségi oldalakkal, ahová
egyből publikálhatjuk tartózkodásunkat. Sajnos egyelőre itthon a Where
sem működik még.
CauseWorld – A furcsa program segítségével az amerikaiak a vásárlással
párhuzamosan jótékony célokat is szolgálnak. Az alkalmazás meghatározza,
éppen milyen üzletben, illetve mely üzlet közelében járunk, és a
„virtuális bejelentkezést” pontokkal jutalmazza. (A program érzékeli,
hogy hol van a vásárló: ha olyan bolt közelében – vagy éppen bent – van a
telefon gazdája, amely résztvevője a kezdeményezésnek, akkor
vásárlóként egyfajta hűségpontot kap.) Ezeket a pontokat igazi
pénzösszegekre lehet átváltani, amit aztán különböző alapítványoknak
lehet adományozni. Az ötletet olyan nagy multik szponzorálják, mint a
Procter and Gamble vagy a Kraft.
*Többségük egyelőre csak Észak-Amerikában működik
