Egy friss felmérés szerint Budapest nem is tartozik a legelviselhetetlenebb közlekedésű városok közé. A TomTom navigációs berendezés gyártó most napvilágot látott felmérése szerint a Brüsszelben közlekedőknek kell a leggyakrabban súlyos közlekedési dugókkal szembenéznie.
A listát ugyan Brüsszel vezeti, de Varsóban, számos angol városban, de még Budapesten is gyakran rémálommá válhat az autós közlekedés. Aki kevesebb közlekedési stresszre vágyik, annak inkább Spanyolország és a skandináv országok nagyobb városait ajánlott meglátogatni. A rangsorolás alapja, hogy az adott városok úthálózatain milyen gyorsan lehet közlekedni gépkocsival. Ezeket az adatokat a TomTom készülékek felhasználóitól nap mint nap gyűjtött sebességadatok szolgáltatták. Valahányszor a gépjárművezetők a normális sebességhatár érték 70 százaléka vagy az alatti sebességgel haladtak, a közlekedés az adott útszakaszon zsúfoltnak volt tekinthető.
Dugósorrend Európában – böngészéshez klikk a képre (forrás:tomtom.com)
Budapest Európai viszonylatban a tizennyolcadik helyezést érte el, amely a kutatásban résztvevő városok közötti régiós viszonylatban az előkelő második helynek felel meg, amit szintén a lengyelországi Varsó vezet. Budapest közlekedési zsúfoltságát tekintve olyan városokat előz meg a régióban, mint Prága, Bécs, Pozsony, Krakkó vagy Zágráb.
Némileg meglepő módon Spanyolország és kevésbé meglepően a skandináv országok autósai közlekedhetnek a legsimábban. A skandináv városok közül csak – Oslo a tizenhatodik a maga 26 százalékos terheltségével, míg a svéd Stockholm csupán 3 százalékkal szerepel a listán.
Úgy tűnik, a „latin autós” is csupán mítosz és nem fogunk a közlekedési dugóban sok egymásra vadul dudáló autóst találni Spanyolországban sem, mivel a mérések szerint arrafelé ritkán áll be a közlekedés. Barcelona a tizenhetedik helyet foglalja el, de a többi résztvevő spanyol város is csupán alacsony helyen szerepel a ranglétrán. A lista legalján – és éppen ezért az autós közlekedés szempontjából a legmegfelelőbb város – Zaragoza, ahol mindössze az utak 1,5 százaléka van eldugulva.
Kocsis János városszociológus néhány mondatban foglalta össze az fn.hu-nak miért is alakulnak ki dugók egy városban, esetünkben Budapesten. A közvélekedéssel ellentétben az autósok viselkedése például nem befolyásolja jelentősen a forgalmi dugókat. Egy-két olyan fontos elem van, amire figyelnie kellene a rendőrségnek, ilyen például a kereszteződéseket elfoglaló autók.
Sokkal fontosabb Budapest városának, mind földrajzi helyzete, mind útvonali béli ellátottsága. Míg Budát összesen három út szolgálja ki észak-déli irányban (az Alkotás utca, a rakpart és a Krisztina kőrút) addig Pestet a sugaras úthálózat bénítja. Mindkét oldalon elég egy apró havária és máris beáll az egész város. A városfejlesztések is abba az irányba tartottak korábban, hogy ezeknek a fontos csomópontoknak legyen nagyobb az áteresztőképessége, ezzel viszont elérték, hogy még forgalmasabbak lettek, ahelyett, hogy kiváltották volna őket.
A másik probléma az állandó Budapest-központúság. A tranzitforgalom is erre a területre összpontosul, pedig kellene legalább egy, a fővárost elkerülő autópálya. Tervek vannak is, az M8-M9-es pályák személyében, ám elkészülésükre jó 10-20 évet várni kell.
A harmadik, a tömegközlekedés és annak presztízse. Sajnos jelenleg, aki egy kicsit is magasabb nívón él az nem fog buszra szállni. Különösen igaz ez az agglomerációs közlekedésre. Egy felmérés szerint a város magján kívül lakók majd 80 százaléka autóval közlekedik napjainkban – mondja Kocsis János.
