Itthon a fogyasztói kiadások minden évben drámai módon – közel 20 százalékkal nőnek – bármely másik átlagos hónaphoz képest. A fokozott fogyasztás után talán nem is annyira meglepő, hogy a hulladékmennyiség is jelentősen megnő. Karácsony másnapján átlagosan kétszer annyi szemetet visznek el a szolgáltatók.
Az ajándékokról
Azon túl, hogy átgondoltan vásárolunk, és inkább élményeket, programokat ajándékozunk, különös figyelmet szenteljünk a csomagolásnak, ami a legnagyobb részét teszi ki ilyenkor a háztartási hulladéknak úgy, hogy közben teljességgel szükségtelen az eldobós változata. Csomagolás gyanánt keressünk újrahasználható kreatív és/vagy humoros megoldásokat, biztos nagyobb öröm lesz felbontani egy rendhagyó módon elrejtett ajándékot – pl. egy ágyba csomagolt hálóruhát, egy ízléses konyharuhába gyúrt konyhai felszerelést, régi naptárlapba csomagolt jövő évi naptárt stb.
Mi a helyzet a fenyőfákkal?
A kivágott fenyők felét-harmadát el sem adják, csak bezúzzák és kidobják. Csak a fővárosban az FKF szerint évente 500-600 ezer fenyőfát kell ártalmatlanítani, ami azt jelenti, hogy az egyébként mindenféle műanyagokkal és egyéb hulladékkal együtt elégetik a hulladékhasznosítóban. Ugyanakkor a hulladékégetésnek közismerten jelentős egészségügyi kockázata van.
A fenyőfa luxus, méghozzá a természet egyik legnagyobb luxusa. A természetes élővilág rovására hatalmas fenyőültetvények foglalják a helyet. A visszaváltható fa is csalóka: ha nem szakértő foglalkozik vele, a fák jelentős része elpusztulhat. A hőmérsékletváltozások, a szállítás az ismételt kiültetés sokat rontanak a fa túlélési esélyein. A visszaváltható fák legújabb generációjánál már a visszaültetés (tehát a következő évi újrahasználat) sem cél, pusztán bezúzzák és alapanyagként felhasználják, ami lényegesen nagyobb terhelést ró a környezetre.
Sokan vesznek cserepes fenyőt, ami addig működőképes megoldás, amíg van hová ültetni a kertben, bár többnyire nem őshonos fenyőkről van szó. A környezettudatosság előbb-utóbb elvezet oda, hogy nem lesz igényünk plafonig érő, vágott fára. Számtalan alternatíva létezik: leggyakrabban elég egy faág is, amit utána komposztálhatunk, de készíthetünk karácsonyfát textilből, papírmaséból, filcből, sőt, árnyékból is (ha például pálcikákból készítjük és úgy világítjuk meg, hogy az árnyék a falra vetődjön). Érdemes ezeken elgondolkodni ismerve a jelenlegi fenyőfaárakat.
(forrás: Szent Erzsébet Katolikus Iskola – Alternatív fenyő-készítő verseny)
Az asztalon
A fokozott fogyasztás nem csupán az ajándékokra vonatkozik, hanem a hihetetlen mennyiségű evészetre, ivászatra. A pénztárcánk sem fogja bánni, ha nem ötféle ételből áll a menü csak háromból vagy kettőből. Ügyeljünk arra, hogy eltartható, mélyhűthető formában tartsuk az ünnepi ételeket (például tejföl csak a tényleg elfogyasztott káposztára kerüljön), hogy a maradék se menjen kárba. Ne csak a szenteste menüjét találjuk ki előre, hanem azt is, hogy a maradékokból mit lehet majd készíteni. Az is megoldás, ha elosztogatjuk a vendégeknek, de még inkább a rászorulóknak a megmaradt ételt.
Egyes adatok szerint 20-30 százalékkal nő meg ilyenkor az élelmiszerfogyasztás, ami abszurd, hiszen a fogyasztási kapacitásunk véges, a maradék viszont a kukában, azaz a természetben végzi… Az italcsomagolásokból ilyenkor több mint másfélszer annyi fogy átlagosan legyen szó üvegről, műanyagpalackról vagy a gyümölcsleveles kombinált dobozokról. Ne feledjük, hogy a háztartási hulladékunk mindössze 15 százalékát gyűjtjük szelektíven, a többi továbbra is a lerakókra vagy az égetőkbe kerül.
Az ünnepek után környezetünk olyan, mint egy hatalmas tömegrendezvény után visszamaradó leharcolt, szeméttel teli terület. De a Karácsony nem egy „buli”, hanem a szeretet ünnepe. Itt nem a fogyasztással, a tárgyak birtoklásával, majd eldobásával és mindezek megfizetésével, hanem egymással kellene foglalkozni és átadni magunkat az ünnepek hangulatának, a pihenésnek. Az egymásra való odafigyelést aztán lehet folytatni az új esztendőben!
