E-kereskedelem a zsebben

„Noha az üzletimobil-platformok kialakulásához vezető két út jó állapotnak örvend Magyarországon, kettejük kereszteződésében még nem erős a forgalom” – ekképpen sommázza a hazai m-commerce jelen állapotát Szépvölgyi Tamás, a – lapunkat is kiadó – Sanoma Budapest mobilmédia-csoportjának lapigazgatója. Mit is jelent ez? Az internetes kereskedelem bővülésére nem lehet panasz: egyre többen használják, egyre nagyobb is a kínálat. Hasonlóképpen a mobilmédia-platform is felívelőben van, minden szolgáltató kínál elérhető árú csomagokat, praktikus és szerethető készülékeket. Azonban a kettő ötvözete, a mobil elektronikus kereskedelem még gyerekcipőben jár. Kivételt talán csak a brókercégek és a parkolási társaságok képeznek, hiszen a tőzsdei termékeknek szinte teljes köre és a mobilparkolás már nálunk is mindennapos használatban van telefonon keresztül.

A nagy képernyő „kistestvére”
A „helyhezkötetlenség” fő lenyomata – véli Virágh Miklós, a BellResearch kutatásvezetője – az a „tünetegyüttes”, amely az ASP, a SaaS, a cloud computing, a vékony kliens, a virtualizáció, a hosting fogalmak köré építhető fel. A mobilitást éltető megatrend a klienseken futó, lokálisan menedzselt alkalmazások felől a távoli szerveren futó, központilag vagy akár globálisan menedzselt, a konkrét funkció alatti rétegeket lényegében a felhasználó elől elrejtő alkalmazások irányába hat. Ezáltal akár a teljes helyhezkötetlenség is megvalósítható. A browserben futó alkalmazások bárhol elérhetők, és erre egyre nagyobb az igény. Mind több funkció költözik a webre vagy akár csak a céges központi szerverre, amelyek gyakran már nem is házon belül helyezkednek el. Ha már a Microsoft Office jövőre megjelenő kiadása is számos Word- és Excel-funkciót elérhetővé tesz webes felületen, vagy ha akár CAD-szoftver is épülhet cloud computingra, vagy ha a Google az amerikai kormányzatnak kínál széles portfolióban SaaS-eszközöket, akkor kétség sem fér hozzá, hogy a szellem kiszabadult a palackból. Csak betonstabil infrastruktúra is kell hozzá.

A fejlődés a mobilmédiában a PC-kkel szemben éppen ellentétes. Míg az asztali gépek és laptopok esetében egyre több minden fut a böngésző alatt (nem csupán a web, hanem a levelezés vagy akár komplett irodai alkalmazásgyűjtemény is), addig az okos mobiltelefonok fejlődése abba az irányba megy, hogy inkább olyan felhasználói felületet kínálnak, amely anélkül kezeli a levelezést, gyűjti a híreket és instant üzeneteket, vagy ajánlja a szórakozási lehetőségeket, hogy direkt módon böngészni kellene. Sőt, a telefon használója sok esetben azzal sincs tisztában – s ha belegondolunk, nem is kell, hogy érdekelje –, hogy a telefonja éppen miként, milyen áttételeken keresztül kapcsolódik a világhálóhoz.

A mobilmédia területén a Sanoma-csoport az „iparág” hazai kezdetétől fogva meghatározó tartalomszolgáltatóként van jelen, így a többi szereplővel és gyarapodó számú fogyasztóval élték át az ilyenkor kötelező „gyermekbetegségeket – mesélte a szakember. Nem szabad elfelejteni, hogy a netre elsőként felmerészkedő mobilosok még afféle tartalékeszközként tekintettek okostelefonjukra. Ez a körülmény a mobiltelefonon keresztüli médiafogyasztási szokásokat is meghatározta. Mára ez a szegmens kilépett a nagy képernyő „kistestvére” státusból: a netképes mobil immár nem csupán pótlék, hanem teljesen önálló eszköz, melynek logikája is eltér az asztali gépek, laptopok és egyéb netbarát eszközökétől.
Talán ahhoz hasonlítható ez a fejlődés, ami a számítástechnika elmúlt évtizedeit jellemezte: a mérnököket előbb a programozók váltották fel, azután jöttek a szakképzett felhasználók, az egyre okosabb grafikus interfészek, ma pedig már az óvodások is „elbánnak” a komputerekkel.

Szépvölgyi Tamás, Sanoma: „Az előttünk álló pár esztendő az üzleti modellek csatáját hozza mobil területen.”

Releváns tartalmak
A Sanoma mobilal kalmazásai és mobil weboldalai egyszerű kérdésekre adnak választ: mi történik itthon és a világban? Mi megy a moziban? Mit sugároznak a tévében? Ezeket az Fn.hu, a Mozi24 és a TV24 tartalmai fedik le. Az úgynevezett mobilweb-szolgáltatás már nem újdonság a kiadó újmédia-divíziójától, hiszen a Magyarországon forgalomban lévő mobilkészülékeket a szerverek már több mint egy éve beazonosítják, s az adott telefonon elérhető lehető legjobb felhasználói élményt kínálják. Az igazi újdonságot az jelenti, hogy az Apple iPhone-ok és Nokia okostelefonok tulajdonosai mobilal kalmazásokat és azokon belül folyamatosan frissített tartalmat kapnak, amelyek a politikai és gazdasági hírektől a kulturális kínálatig terjednek. Ezzel böngészőablak megnyitása nélkül, egyetlen gombnyomással érik el a számukra releváns tartalmakat, például hogy melyek a heti filmpremierek, vagy hogy győzött-e kedvenc focicsapatuk.

Ki fizesse a menüt?
A mobilmédia-szektor jövőképéről szólva a mostani „pillanat” fontosságára hívta fel a figyelmet Szépvölgyi Tamás. Szerinte olyan piaci robbanás előtt állunk, amikor a tartalomszolgáltatók nem követhetik el még egyszer azt a hibát, amely a „hagyományos” online média térnyerésekor történt, hogy ingyenes tartalmat szolgáltattak abban bízva, hogy a hirdetők majd eltartják a honlapokat. Úgy véli: az előttünk álló pár esztendő az üzleti modellek csatáját hozza, amikor egymás mellett élhetnek a mobilszféra területén a hirdetéseket befogadó, ingyenes „kisablakok” és a díjat szedő, ám reklámmentes, fizetős alkalmazások – de ezek bizonyos kombinációi is működnek majd. Ami bizonyos, hogy a felhasználók „ingyenebédre” nem nagyon számíthatnak mobil területen. Érdekes finanszírozási megoldást nyújthat az a lehetőség is, amikor a mobilhasználatért a fogyasztó célzott reklámok fogadásával „fizet”. A mobiltelefon ugyanis „aranyat érő” piackutatási információkat tartalmaz használójáról, ami nem zárja ki, hogy akár a mobilszolgáltatók, akár a mobilértéklánc más szereplői – vagy ad absurdum maguk a fogyasztók – közösségei értékesítsék ezt, így finanszírozva a telefon használatát vagy valamilyen tartalomszolgáltatást.
Azt is észre kell vennünk, hogy hálózatok és értékláncok fontos kapcsolódási pontjává vált a mobiltelefon, ami tovább színesíti a lehetséges jövőképeket. Már ma is más szolgáltatja a telefonbeszélgetést, mint a mobilal kalmazásokat és a médiatartalmakat. Van, aki már 24 órában használja a mobilhálózatot, nem csupán beszédre, hanem akár VoIP, IM vagy VoIN szolgáltatásokra is (ezek leírását lásd külön keretben), és munkahelyén sem tudna meglenni a telefonján tárolt adatok nélkül. Az ő mobilköltésük már nem is feltétlenül képezi teljes egészében az operátor bevételét! Sok pénzt eleve nem a telefonálás emészt fel, hanem a kis kiegészítő programok vásárlása például az AppStore-ból, vagy zenevásárlás az iTunesból vagy annak különböző klónjaiból. Ráadásul, amíg régebben a mobil egy viszonylag jól körülhatárolható hordozható telefonkészülék volt, ma a hagyományos monokróm telefonoktól az okostelefonokon át a SIM kártyával rendelkező netbookokig egy roppant szegmentált piac legkülönfélébb – billentyűs és érintős – termékei tartoznak ebbe a csoportba más-más képességekkel, eltérő kapcsolódási felületekkel. Mindez nagy kihívás az m-commerce társaságoknak és a médiaszakmának, de maguknak a fejlesztőknek is, hiszen könnyen lehet olyan szépreményű utakra tévedni, melyek akár hónapokkal később zsákutcának bizonyulnak. Emlékezetes fiaskó volt a WAP vagy a rövid életű személyhívók szegmense. Szépvölgyi Tamás szerint pont ezért az egyszerűség, használhatóság, értékállóság lehet a legfontosabb iránymutató a technológiai és tartalomfejlesztésben.