Jeremy Anwyl, az Edmunds.com szakírója a maga részéről soha nem is látta semmi értelmét a cég eladásának. Európa az Opel fő hadszíntere, így hogyan is lehetne a GM globális gyártó erős európai jelenlét nélkül – véli. A GM számára létfontosságú az Opelben lévő szakmai tudás, amellyel a kis kocsik piacán rendelkezik. A jövő a biztosan növekvő olajárakról szól, ami egyértelműen erősíti a keresletet az Opel kisautói iránt.
Erich Merkle, az Autoconomy.com elemzőjének véleménye is egybecseng a fentiekkel. Mint írja, ha a GM továbbra is globális “játékos” akar maradni, nem sok más választása van, mint megtartani az Opelt. Ha értékesítik, saját magukat hozzák jelentős hátrányba a kis kocsikban nagyon erős Toyotával, Forddal és Volkswagennel szemben. A szakíró szerint, a cég tulajdonosai nagyon rövidlátók lettek volna, ha csak a túlélésre játszva túladnak az Opelen.
Sose kop el?
A GM igazgatótanácsának döntése 180 fokos fordulat az eddigi elképzeléseihez képest. Több hónapos alkudozás után az amerikai anyavállalat szeptember közepén jelentette be, hogy kész eladni az Opel többségi részesedését a Magna kanadai-osztrák autóipari beszállító vállalatnak, amely az orosz Sberbankkal és az GAZ-al együtt akarta megvásárolni az Opel 55 százalékos résztulajdonát, és szándékáról már értesítette is az EU-bizottságot.
A kérdés, hogy mi lesz az Opellel, akár marad a GM-é, akár nem. A cég körüli hercehurca, nem csak a gyártást viseli meg. A szakszervezetek sztrájkkal fenyegetőznek, a gyárak helyzete bizonytalan, a GM pedig hatalmas pénzekkel tartozik a német adófizetőknek a segélycsomagok nyomán – írta a The Wall Street Journal, miközben a GM-nek újra meg kell majd nyernie a vásárlókat is.
Az okok, amelyekre a GM hivatkozik annak kapcsán, hogy nem adta el az Opelt, ugyancsak vitathatóak. Az európai autópiac megindulása inkább a roncsprémium-programoknak köszönhető, mintsem a valós keresletnek. A programokból Németország pedig alaposan kivette a részét. Nem így az Opel. A márka még a vásárlásösztönző programok közepette sem teljesített fényesen.
A szeptemberig tartó időszak alatt az Opel eladásai 11,4 százalékkal csökkentek éves bázison, míg az összeurópai piac 6,6 százalékkal zsugorodott ugyanilyen relációban. Mindez összehasonlítva a Volkswagen 2,9 százalékos növekedésével, illetve a Ford 0,5 százalékos, és a Fiat 1,8 százalékos növekedésével szemben nem túl biztató. Mindössze a Renault (11,3 százalékos) és a Toyota 10,1 százalékos csökkenése mérhető hozzá.
Politikai kudarc
A GM visszalépését követően a német kormány azonnal kérte a General Motors igazgatótanácsát, hogy mihamarabb terjessze elő az európai leányvállalat konszolidálását célzó tervét. Merkel kancellár gazdasági miniszterét bízta meg azzal, hogy készítsen jelentést az amerikai döntés várható következményeiről, illetve a javasolt kormányzati intézkedésekről, miszerint visszakövetelik a GM-től az 1,5 milliárd euró áthidaló kölcsönt. A bejelentés ugyanakkor elemzők szerint a német kormány vereségét is jelenti, főleg annak okán, hogy Angela Merkel német kancellár a bejelentés előtt pár órával beszélt az amerikai kongresszusban.
Egyelőre azt sem nem tudni, hogy a General Motors (GM) szentgotthárdi gyárában is csatlakoznak-e a németországi Opel-gyárak üzemi tanácsának sztrájkfelhívásához, amelyet szintén “az övön aluli ütés” miatt hirdettek.
Légrádi Edit, a szentgotthárdi gyár szóvivője elmondta: egyelőre nagyon friss számukra a döntés, annyit tehetnek, hogy lefordítják a sajtóközleményeket és tájékoztatják a dolgozókat. Az esetleges átszervezésekről nem rendelkeznek semmiféle belső információval, de a legfontosabbnak továbbra is a munkahelyek megtartását tartják. Ennek érdekében nagyon ügyelnek a Szentgotthárdról kikerülő motorok és váltók minőségére – hangsúlyozta a szóvivő. A 640 embert foglalkoztató szentgotthárdi gyárban jelenleg heti négy napot dolgoznak.
