Jókora eltérések mutathatók ki a foglalkoztatásbiztonság értelmezésében a hazai, illetve a külföldi cégek körében, de hasonlóképpen az európai, illetve amerikai megközelítés is meglehetősen különböző. Az osztrák vagy a német munkaügyi szabályok a munkavállaló oldaláról közelítik meg a foglalkoztatás biztonságát, s ez az angolszászhoz képest sokkal rugalmatlanabb vállalkozásszerkezetet eredményez. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában könnyű „megszabadulni” a feleslegessé vált munkaerőtől, így gyorsabban lehet igazodni a változó gazdasági környezethez. Ugyanakkor a német jogszabályi területen is van kivétel: elbocsátás a megrendült bizalomra való hivatkozással.
A témakör ma már új kérdéseket is feszeget. Az elmúlt években fókuszba kerültek a munkahelyünkön felbukkanó természetes ellenségeink, mint a légionárius betegség (legionella), a különböző sugárzások, allergén vagy rákkeltő anyagok. Egyre markánsabban jelentkeznek összetett társadalmi igények is, így nem ritka, hogy elmarasztalnak munkaadót a képzés elmaradásáért, túlórákért, etnikai alapú kirekesztésért, megbélyegzésért, így védve a foglalkoztatás biztonságát. A legújabb terület a szabotázsok és az adatbiztonság.
Kevesen tudják, hogy a bipoláris világrend megszűnésével feleslegessé vált katonai, hírszerzési, elhárítási kapacitások nyelveket beszélő, magas képzettségű és tapasztalatú leépített munkatársai a nyugati államokban immár civil szakértőként segítik a multinacionális cégeknél a versenyképesség javítását, a biztonság növelését. Keleten az ilyen szakértők többsége sajnos a szervezett bűnözésnél kötött ki, ezért okoznak egyre több gondot az olyan országok, ahol a maffiának korszerűbb eszközei vannak, mint a rendőrségnek, a titkosszolgálatoknak.
NAGY TESTVÉR AKCIÓBAN
A nagyvállalatok elsősorban versenyképes jövedelemmel, bónuszokkal, előnyök biztosításával védik fontos pozíciójú alkalmazottjaikat. Az amerikai cégeknél már a felvételnél döntő mértékű az átvilágítás, sőt kulcsfontosságú pozíciók betöltésekor hazugságvizsgálót is bevetnek a munkába állás utáni rendszeres ellenőrzés, a nagyvállalati belső ellenőr figyelő szeme mellett. „Magyarországon is egyre gyakrabban figyelnek alkalmazottakat, felső vezetőket. A cégek belső rendszere is egyre több helyen engedi a levelezések áttekintését. Ez érthető, mert a felelőtlen levelezés kockára teheti a vállalat jó hírnevét, versenyképességét. Az is természetes, ha a cég nem engedi erkölcstelen tartalmak, chatoldalak látogatását munkaidőben. Másfelől viszont tudomásul kell venni, hogy a virtuális tér kialakulása a vállalati kultúrákra is jelentős hatással van” – mondja Pintér István, a Geopolitikai Tanács – egy magánszemélyekből álló tudományos társaság – kuratóriumi elnöke.
A tanácsadók, coachok is sok esetről tudnak, amikor az ügyfél külső helyszínen akarja a találkozót, mert tart a megfigyeléstől, lehallgatástól, vagy már bizonyítéka van belső vagy külső megfigyelésre. „Egyesek pont a coachtól félnek, abban sem biztosak, hogy nem a coach a megfigyelő” – teszi hozzá Kiss Andrea, a BLC Tréning & Coaching Center Kft. ügyvezetője
MINDENKI GYANÚS
A tévhitek tisztázása a humánerőforrás-szakember feladata még a coaching folyamatának megkezdése előtt, de a coach is sokat tehet a jobb viszony kialakulásáért, az bizalmatlanság feloldásáért. „A megfigyeltek általában nemzetközi vagy kulcspozícióban lévő vezetők, akiknek nem a megfigyelés a legnagyobb gondja. Aki nem korrupt, illetve nem érzi fenyegetve életét, családját, az általában nem billen ki egyensúlyi állapotából. Ennek ellenére a coaching során több jelét adják, hogy információáramláskor kalkulálnak a megfigyelés tényével. Mi azért tehetünk sokat, hogy a megfigyelés ténye ne alakuljon fenyegetettségi érzéssé.” Ha a probléma beárnyékolja a munkát, érdemes megbeszélni, hogyan hat ez közvetlenül, s mik lehetnek a jövőbeni következményei. A megkérdezett vezetők úgy vélik, a cégek leginkább a korrupciós ügyek felgöngyölítésére, a nem lojális magatartásformák kiszűrésére használják a megfigyelést.
A hazai termelő cégek vezetői már védik üzemterületüket a külső és belső károkozástól, behatolótól, de még mindig kevesen gondolnak az internethez kapcsolódó számítógépes hálózat védelmére. Kkv-knál ez a kérdés pedig szinte fel sem merül. A pénzügyi cégek viszont már azt is tisztán látják, hogy az internetes támadások akkor igazán hatékonyak, s így veszélyesek, komoly kárt okozva, ha cégen belülről segítik a támadókat.
