Oda az Inter veretlensége

A mérkőzést mindkét együttes támadó felfogásra utaló összeállításban kezdte, hisz a hazaiaknál Bellucci helyezkedett el Cassano és Pazzini mögött, míg a fekete-kékek részéről Eto’o és Milito mellett Balotelli volt a támadás garanciája.

Az első félórában nem pörögtek a csapatok, elsősorban a szögletek jelentettek (kevés) veszélyt. Az első komolyabb lehetőséget Balotelli hagyta ki, távoli lövését védte Castellazzi, míg a másik oldalon Palombo próbált kihasználni egy kavarodást – nem volt szerencséje.

Szünet után az Inter talált előbb ritmust, Balotelli passza után Milito durrantott fölé-mellé, majd a 19 éves támadó megpattanó lövés-beadását hatástalanította a genovai kapus. Ezért (is) volt meglepő, hogy Mourinho első két cseréjének Balotelli is áldozatul esett. Helyére Chivu érkezett, míg Vieirát Sztankovics váltotta.

^{Pazzinit bántóan egyedül hagyták a lombard bekkek (MTI/EPA)}

Az átütőerő viszont hiányzott a milánóiak játékából, így hiába sorakoztak fel a Samp’ tizenhatosa előtt, erejükből mindössze egy 20 méteres Eto’o-próbálkozásra futotta. A lombardok rakkolása közepette Palombo szerzett labdát, passza után Mannini emelt Pazzini elé, s az egyedül hagyott támadó nem adott esélyt Julio Cesarnak.

A hátralévő időben Inter-részről egy lesgól – a padról beálló Quaresma lövése megpattant a játékon kívül álldogálló Lúción – és egy nagy helyzet (a brazil felső sarokba tartó remek szabadrúgását Castellazzi legalább akkora bravúrral védte).

Az Inter a Juventushoz hasonlóan (Genoa 2-2) nem úszta meg olcsón a genovai kirándulást, ám a torinóiaktól eltérően, elszenvedte idei első vereségét.