Élet-Stílus

25 éve halt meg Máté Péter

Szinte nem is tudjuk eldönteni, hogy sok-e, vagy kevés az a 25 év, amely eltelt azóta, hogy Máté Péter meghalt. A dalai ma is működnek, mintha tegnap ment volna el, de már szinte klasszikus művekké is váltak, mint a rég halott zeneszerzők művei.

„Péter az érettségire készült még, amikor először találkoztunk egy lokálban. Éppen a bárzongoristát félretolva játszott, és énekelt” – mesélte az FN.hu-nak Mihály László basszusgitáros, Máté Péter zenésztársa, aki ezután nem sokkal később fel is kérte az alkalmi bárzongoristát, hogy szálljon be a zenekarukba, amellyel akkoriban a kornak megfelelően Shadows-számokat játszottak. A zenekarok közben változtak, de ők végig együtt zenéltek.

A basszgitáros (aki ma is a Főnix nevű Máté Péter emlékzenekarban játszik) azt a kevésbé ismert tényt is elmesélte nekünk, hogy életükben először külföldre Ausztriába, Bécsbe mentek egy próbafelvételre (az éjszakát végigsétálták, mert nem volt pénzük szállásra). Máté Péter pedig a vonaton fejből kottázta le a számokat, de később a komolyabb és bonyolultabb számoknál sem jelentett ez gondot neki.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

Szocsitól Párizsig

Ezután jöttek a sikerek. Az első nagy durranás az volt, amikor a „Néger zongorista dala” című felvétellel Szocsiban a szocialista világ legnagyobb zenei fesztiválján első helyezést ért el. Ezenkívül Athénban is fesztiválhelyezést ért el, de előadói díjat nyert a párizsi sanzonversenyen is.

Az 1970-es évek elején rendszeresen fellépett a Műegyetem Ezres klubjában (Dékány Saroltával, első feleségével). 1973-ban a „Hull az elsárgult levél” című dala pedig első lett a Made In Hungary rádiós vetélkedőn. Ez volt a találkozás a legtöbb sikerszámának szövegírójával, S. Nagy Istvánnal.

Az első igazán nagy sikerű dal

Erről a Máté Péter emlékének állított honlapon a szövegíró így írt: „Lejártam az ELTE-be, a klubba, ahol egy idő után egy nagyon jó énekes-zongoristát fedeztem föl, aki fantasztikusan jól billentyűzött, és eszméletlen jól énekelte az akkori amerikai világslágereket. Úgy hívták, hogy Máté Péter. Odamentem hozzá és azt mondtam neki: „Milyen jól zongorázol, milyen jól énekelsz. Miért nem írsz zenéket és énekelsz magyarul?” Ő erre azt mondta: „Mert nem tudok zenét szerezni, nem szeretek magyarul énekelni, mert nem az én világom.”

Malek Mikivel megírtam a Hull az elsárgult levél című dalt és Bágya Andrást – isten nyugosztalja – megkértem, hogy ossza ki Máté Péternek. Megtörtént. Elénekelte és megnyerte a Made In Hungary első díját.”

Éttermekben játszott utoljára

Ezután pedig folytatódott a sikerek sora. 1973 és 1974 között az Express együttessel lépett fel (többek között a Drezdai Dalfesztiválon). 1976-ban harmadik helyet ért el az írországi Castlebarban, 1977-ben másodikat az „Együttlét” című dallal a Metronóm 77 televíziós fesztiválon. 1979-ben megkapta a Magyar Rádió nívódíját, 1981-ben a legjobb hangszerelés díjával jutalmazták a táncdalfesztiválon. A legemlékezetesebb nemzetközi siker azonban az volt, amikor az „Elmegyek” című dala „Nicolas” címmel, Sylvie Vartan előadásában igazi világsláger lett.

Magyar dal világsikere

Már a Műegyetem Vásárhelyi kollégiumába rengetegen mentek el miatta, amely törzsfellépőhelye volt, de a nyolcvanas évek elejére igazi magyar sztárrá lépett elő. 1984 szeptember 7-én Hódmezővásárhelyen, másnap Mindszenten lépett fel különböző vendéglátóhelyeken. Ezek voltak az utolsó előadásai. Szeptember 9-én, vasárnap szívroham végzett vele.

Ő zenei ikonná, dalai sztenderdekké váltak

Halála előtt közel egy héttel Máté Péter éppen Elvis Presley-dalok feldolgozására készült, és ekkor ismét felkérte Mihály László basszusgitárost, hogy játsszon ezen a lemezen is. Ő aztán vasárnap a tévé előtt ülve hallotta a megdöbbentő hírt, amint bemondták, hogy Máté Péter meghalt.

Már a halálhír után hallgatta meg azt az üzenetet, amelyen Máté Péter elmeséli, hogy elkezdhetik az Elvis-számok fevételét. Mihály László a mai napig sajnálja, hogy nem tette el az üzenetrögzítő szalagját.

Szinte nehéz elhinni, hogy már 25 éve maghalt. Dalai szinte beépültek a mindennapjainkba, az Azért vannak a jó barátok, a Zene nélkül mit érek én már közös kultúrkincsünk részei, amit közös éneklésekkor mindenki együtt énekel a többiekkel. A Hazám, a Hull az elsárgult levél vagy az Egyszer véget ér olyan dalok, amelyek alapművek lettek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a tehetségkutató versenyeken hazai sztenderdekként adják elő az ifjú tehetségek a dalait.

Tábortűznél, vagy egy pohár mellett ki nem énekelte?

Sikerének titkát sokan abban látják, hogy szenvedélyesen törekedett a tökéletességre, mások a szövegeket emelték ki, amit hihetetlen átéléssel tudott átadni, sokan az énektehetségét dicsérik, ahogy több hangszínben egyetlen hamis hang nélkül dalolt. Megfejtés nincs. De az biztos, hogy zenei ikonná válásában nagy szerepe volt annak, hogy ilyen fiatalon, pályája zenitjén érte a halál. 1984. szeptember 9-én mindössze 37 éves volt.

“Vasárnap volt, amikor elhagytál”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik