A zivatart gyakran kísérik erős, sőt viharos széllökések is, amelyek talán a legtöbb kárt képesek okozni. A hulló csapadék hirtelen hűti le az alatta lévő melegebb levegőt, ami lökésszerűen a zivatarfelhő elé siet, kifut alóla, ezért találóan a magyar meteorológia ezt a jelenséget kifutószélnek nevezi. Értelemszerűen, minél intenzívebb lehűlést okoz a hirtelen lehulló zápor, annál erősebb széllökések fújhatnak a zivatarfelhők környékén – magyarázza Tóth Tamás, az időjárási vészhelyzetek szakértője, az OMSZ munkatársa.
Veszélyessé 60 kilométer/óra felett kezd válni, ezt már viharos szélnek nevezik, és az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadja a sárga, azaz a legenyhébb fokú vészjelzést. De ilyenkor a Balatonnál már a másodfokú viharjelzés érvényes, azaz nemhogy nem ajánlatos fürdeni, hanem tilos is. A széllökések ugyanis nemcsak nagy hullámokat kavarnak, hanem „letépik a hullámok taraját”, és a vízfelület felett fél-egy méter magasságban vízpermet keletkezik, amelyben képtelenség levegőhöz jutni. Ez a jelenség nemcsak a Balatonon, hanem minden nagyobb vízfelületen megfigyelhető.
(forrás: metnet.hu)
Táncol a porördög
A 60 km/órás szél elsodorhatja a helytelenül felvert sátrakat, a rosszul rögzített, nagyméretű tárgyakat. Ez történt 2006. május 1-jén, amikor Budapesten egy majálison egy rosszul rögzített légvárat borított fel a szél, amelyben gyerekek játszottak. A balesetben egy kisgyermek meghalt, egy másik súlyos, egy kismama és négy gyermek pedig könnyebb sérüléseket szenvedett.
Bár a fenti eset nem zivatarhoz kapcsolódott, érdekes a hátterében álló időjárási jelenség. Aznap meleg és nagyon száraz volt a levegő, ilyenkor a talaj közelében úgynevezett szuperadiabatikus légrétegződés alakul ki. Ez a talaj közelében gyakorlatilag a semmiből kialakuló, hirtelen és komoly széllökéseket okoz, de igen kicsi területen. Ugyanilyen feltételek között nagyobb sík területeken úgynevezett porördögök is kialakulhatnak.
Életeket követelt a viharos szél
Visszatérve a zivatart kísérő szelekhez, az előzőeknél sokkal komolyabb veszélyforrást jelent a 90 km/órát meghaladó szél, amely a heves zivatar egyik kritériuma – a másik a kettő centiméter vagy annál nagyobb átmérőjű szemekkel járó jégeső. Ez már épületkárokat okozhat, fákat dönthet ki, ágakat törhet le. Az OMSZ ilyenkor narancsriasztást rendel el.
2006. augusztus 20-án a hagyományos tűzijáték megkezdését követően hatalmas, 120 km/órás, orkánerejű széllökésekkel söpört végig egy vihar Budapest belvárosán, pánikot okozva a rendezvényre kilátogató mintegy másfél milliós tömegben.
Két embert, köztük egy 12 éves gyermeket egy kidőlő fa ölt meg, egy román állampolgárságú magyar nő és férje a Dunába fulladt. Az ötödik halálos áldozat szívinfarktus következtében hunyt el. A kidőlő fák, leszakadó faágak, a megbontott tetőkről lehulló cserepek, valamint a menekülő tömegen eluralkodó pánik miatt több száz ember, köztük sok gyermek sérült meg. Jelentős anyagi kár is keletkezett.
24 órás szolgálat
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján tájékozódhat az aktuális riasztásokról és a figyelmeztető előrejelzésekről.
Vörös riadó
A vihar erejét a meteorológia tovább már nem „fokozza”, a vészjelzést azonban igen. Piros jelzést adnak ki akkor, ha a heves zivatar – 90 km/óránál erősebb széllökések és/vagy jégeső 2 centiméter átmérőt meghaladó jégdarabokkal – egy-egy régión belül több helyen is előfordulhat. Piros riasztás általában olyan esetben kerül ki, amikor egy egész zivatarvonal alakul ki, ami gyakorlatilag láncba rendezett heves zivatarokat jelent. Ilyen eset évente csak néhány alkalommal fordul elő, és nem is olyan régen volt rá példa, 2009. július 18-án, szombaton.
(forrás: metnet.hu)
Öt nappal később egész Közép-Európa számára emlékezetes zivatarvonal alakult ki, ami Csehországban, Lengyelországban közel egy tucat halálos áldozatot követelt. Maga a zivatarvonal Magyarország északnyugati csücskét legyengülve érte el, mégis a vonal előtt kialakuló kifutószél szinte a teljes Észak-Dunántúlon 90-110 km/órás széllökéseket produkált. A zivatarvonal már szinte teljesen leépült, elgyengült, de még ilyen állapotában is képes volt szinte a semmiből a fővárosban viharos széllökéseket eredményezni.
