Élet-Stílus

Pusztító viharok Magyarországon

admin
admin

2009. 07. 28. 06:55

Ijesztően hangzó, de akár életmentő fogalmakat tisztázunk: vörös riasztás, légbuborék, Faraday-kalitka, tornádó és szupercella. Hogyan ússzuk meg a jégverést, mit tegyünk, ha villámlik, és miért vegyük nagyon komolyan a meteorológusok vészjelzéseit?

Az FN hatrészes sorozatában Tóth Tamás meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, az időjárási vészhelyzetek szakértője magyarázza el a tavaszi-nyári időszakban hatalmas károkat és akár tragédiát okozó zivatarok és az őket kísérő pusztító időjárási jelenségek természetét.

Zivatar (forrás: Időkép)

Zivatar (forrás: Időkép)

Elindul a légbuborék

A zivatar kialakulásához az egyszerűség kedvéért elég három alapfogalmat említeni: légbuborék, intenzív feláramlás és a levegő megfelelő hőmérsékleti rétegződése. A kiindulásban vizsgáljunk egy légréteget a talaj közelében, amelyet a napsugarak felmelegítenek. A felszín és a közvetlen környezetében lévő levegőréteg nem egyenletesen melegszik fel, ami sűrűségbeli különbségeket alakít ki. Tapasztalatból tudjuk, hogy a felszín hőmérséklete egyébként pontról pontra változik, a napsugarak jobban átmelegítenek egy homokos, kevés növénnyel borított talajt, mint azt, amelyet például erdő fed.

24 órás szolgálat

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján tájékozódhat az aktuális riasztásokról és a figyelmeztető előrejelzésekről.

A kisebb sűrűségű részekre – teljesen hasonló módon a forrásban lévő vízben kialakuló buborékhoz – a felhajtóerő hat, elszakadnak a környezetüktől, így kialakulnak az úgynevezett légbuborékok. Ezek a légbuborékok akár egy későbbi zivatar kiindulási állapotai is lehetnek.

Zivatar (forrás: Időkép)

Zivatar (forrás: Időkép)

Késő tavasz a zivatar ideje

A második fontos feltétel a zivatarok kialakulásában a levegő megfelelő hőmérsékleti rétegződése, azaz hogy a felszín közelében létrejött légbuborék emelkedvén mindig melegebb maradjon, mint a környezete, hiszen csak ekkor tud gyorsulva feljebb jutni. A gyorsulva emelkedő légbuborékokat – amelyeket szabad szemmel természetesen nem lehet látni a légkörben – a levegő függőleges irányú mozgásaként, azaz feláramlásként foghatjuk fel. A feláramlás annál intenzívebb, minél magasabb a légbuborék hőmérséklete; és minél gyorsabb a feláramlás, annál valószínűbb a zivatar kialakulása.

Ha évszakokra vetítjük le, egyértelműen a tavasz második felében adódnak a legkedvezőbb feltételek zivatarok kialakulásához. Hiszen a Nap már magasan jár az égbolton, a felszínt már kellőképp felmelegíti, ugyanakkor a magasabban fekvő levegőrétegek még hidegek. Emellett nyáron is lehetnek kedvezőek a feltételek, ha a magasban kellően hideg levegő érkezik egy-egy terület fölé.

Zivatarfelhő (forrás: Időkép)

Zivatarfelhő (forrás: Időkép)

A gomolyfelhő még nem jelent zivatart

Ha tehát a fenti hőmérsékleti rétegződés adott, a légbuborékok – az alsó 10-15 kilométeres légrétegben – addig emelkednek, amíg egy adott magasságban el nem érik a környezet hőmérsékletét. A megfogalmazás azonban nem egészen pontos, hiszen abban a pillanatban, amint azonos lesz a környezet és légrész hőmérséklete, csak a felhajtóerő szűnik meg, és onnantól kezdve a légrész lassulva még tovább emelkedik.

Ha a feláramlásokhoz nagy területen kedvezőek a feltételek, vagyis megvan az „utánpótlás”, az emelkedő légrész folyamatosan gyorsul és tágul. Egy bizonyos magasságban – ami a vízgőz telítettségétől és a feláramlási sebességtől függ – a légbuborékokban hordozott vízgőz kicsapódik, megindul a felhőképződés. Ekkor alakulnak ki az úgynevezett gomolyfelhők, amikből még nem törvényszerű, hogy zivatar lesz. Ebben az állapotban ugyanis a felfelé haladó légbuborékok még „beleütközhetnek” egy melegebb légrétegbe, amelynek hatására nem emelkednek tovább, így a további felhőképződés is megszűnik – magyarázza Tóth Tamás.

Gomolyfelhőzet (forrás: Időkép)

Gomolyfelhőzet (forrás: Időkép)

Ahonnét már nincs visszaút

Ha azonban továbbra is adottak a hideg légrétegek, és a felhőképződés tovább zajlik, egyre magasabbra tornyosodnak a gomolyfelhők és elérik azt a magasságot, ahol a külső hőmérséklet már –10 és –15 Celsius-fok, akkor a vízgőz már nemcsak vízcseppek formájában csapódik ki, hanem megjelennek jégszemek és emellett egy harmadik fázisállapot is jelen lesz – ez pedig a túlhűlt víz. Ez egyébként a zivatarfelhő kialakulása során egy újabb mérföldkő, hiszen a jég jelenléte nélkül nem indulnak meg azok a töltésszétválasztódási folyamatok, amelyek az elektromos tevékenységért felelősek a felhőkben.

Végül – számos feltétel együttes érvényesülése esetén – ha a felhő- és a csapadékképződés tovább zajlik, és a légkör felső részében is elegendő mozgási energia áll rendelkezésre a felhőkben, amelyek a bennük létrejövő feláramlások hatására elérik a 8-11 kilométeres magasságot, akkor már zivatarfelhőről beszélhetünk, beindul a dörgés, a villámlás, és a földről úgy érezzük, rögtön ránk szakad az ég.

következik

Időjárási vészhelyzeteket bemutató sorozatunk következő, szerdai része a villámlásról szól.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Migrants make their way through the countryside after they crossed the Hungarian-Croatian border near the village of Zakany in Hungary to continue their trip to north on October 16, 2015. Hungary said it will shut its border with Croatia at midnight, closing a major entry point for migrants bound for northern Europe, weeks after a similar move on its Serbian frontier triggered clashes with refugees.    AFP PHOTO / HANNA SONIA / AFP PHOTO / HANNA SONIA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.