Élet-Stílus

Tíz tuti nyári olvasmány

admin
admin

2009. 07. 21. 06:30

Nyáron több időnk van, csökkenthetjük például a feltornyozott elolvasandók mennyiségét. Választhatunk egy könnyű strandi olvasmányt, vagy belefoghatunk súlyos kötetetekbe is. Az FN a két véglet közé próbálta belőni könyvajánlóját. Kukorellyt, Vonnegutot, Spirót a táskákba, és irány a part!

Spiró György: Feleségverseny

Nagy vihart kavart az író új regényének megjelenése, bár, mint az FN-nek elmondta, szerinte a nagy érdeklődés csak az idei érettséginek köszönhető. (A magyartételek között szerepelt egy interjúrészlet az íróval, amit egyes jobboldali lapok és pártok rossz néven vettek.) Pedig elég húsbavágó kérdéseket boncolgat, a maga sajátos szatirikus hangulatával. Magyarországot mutatja be 30 év múlva, amikor is bevezetik például a kamatyadót, majd polgárháború tör ki, elszakad az országtól Békés megye, ahol megalakítják a cigány államot, a parlamentáris anarchiát felváltja a kommunista királyság, a királynak pedig buta televíziós vetélkedőn választanak feleséget. Egyes részeit olvasva tulajdonképpen röhöghetnénk is, de az egész után mégis ott marad az a bizonyos gombóc a torkunkban. Ugyanis túl sok ismerős momentumot fedezhetünk fel, mintha a mai közállapotok lennének bemutatva, és nem is túl görbe tükörrel.

John Steinbeck: Orosz napló – Robert Capa 70 fotójával

Úgy néz ki, 2009 Capa éve lesz Magyarországon. Megnézhetjük a Ludwig Múzeumban az életmű-kiállítását, újra kiadták Kissé elmosódva című izgalmasan és szórakoztatóan megírt –természetesen saját fotóival illusztrált – visszaemlékezéseit a II. világháborúról. És most először hozzáférhető magyarul a John Steinbeck által írt Orosz napló, amelyben Capa és Steinbeck 1947-es szovjetunióbéli utazásáról olvashatunk. A két barátot a The New York Herald Tribune bízta meg, hogy nézzenek át a vasfüggönyön túlra (vagy ahogy az író nevezte, „a nagy másik oldalra”), és írják meg, illetve fényképen örökítsék meg élményeiket. Jártak Moszkvában, Sztálingrádban, Ukrajnában és a Fekete-tengernél Grúziában. Naplójuk az akkori szokásoktól eltérően ideológiamentesen örökíti meg – szavakban és képekben – a „szovjet emberek mindennapjait”. Persze, csak amit a hatalom engedélyezett nekik… A kötet nagyon élményszerűen tálalja a két vagány nagy ivászatokkal, vacsorákkal, írótalálkozókkal fűszerezett kalandjait az újjáépítésen dolgozó „ellenséges”országban. A kötetet Capa 70 fotója illusztrálja.

Horváth Sándor: Kádár gyermekei

Nem csak a retróhullám miatt érdekes Horváth Sándor új kötete, amelyet bár tudományos igénnyel írt meg, de érdekes és olvasmányos stílusban. Olyan kérdésekre kereshetjük a választ, hogy kik azok a huligánok (jampecok, galeritagok), és hogyan teremtette meg őket a Kádár-kor bulvársajtója, amely meghatározta a fiatalokról szóló közbeszédet. Milyen kapcsolata volt a rendőrségnek és az állambiztonságnak a fiatalokkal 1956 előtt és után? Mitől tarthattak fasisztának egy fiatalt a Kádár-korszakban? Hogyan működött az ifjúságvédelem, és mi lett a sorsuk az intézeti gyerekeknek? Egyszerre művelődhetünk és szórakozhatunk tehát. És elmerenghetünk azon: akárhogy is, de jó, hogy vége annak a rendszernek.

Kurt Vonnegut: Ördögcsapda

A tavalyelőtt elhunyt Kurt Vonnegut utolsó kötete 13 olyan írást tartalmaz, amely még soha, sehol nem jelent meg. Olvashatunk egy levelet, amelyet a háború végén, egy hadifoglyokat hazaszállító táborból írt az otthoniaknak, egy beszédet, amelyet a Vonnegut-év megnyitójára írt, ám végül fia olvasott fel, mert apja akkor már nem volt elég jól, hogy kiálljon a publikum elé. A többi írást háborús, sci-fi novellának nevezhetnénk, persze a megszokott feketehumorral átszőve. Valamennyit áthatja a szerző erőszakkal szembeni kérlelhetetlen elutasítása éppúgy, mint lesújtó véleménye az emberiség pusztítás iránti olthatatlan szenvedélyéről. Az Ördögcsapda mindent elmond a korról, amelyben élünk, ugyanakkor árnyaltabbá teszi Vonnegut portréját is.

Lackfi János – Vörös István: Apám kakasa

Különös gyermekvers-paródiák vagy inkább átértelmezések gyűjteménye a kötet. Kiváló móka felnőtteknek és gyerekeknek is a végigolvasása. Lackfi János így ír a könyvről: „Összeszedegettük gyerekkorunk legkonokabban fülünkben csengő versemlékeit, az iskolában vagy otthoni körben hallott, tanult, olvasott, legbensőbbé lényegült szövegkorpusznak a foszlányait. „Este jó, este jó”; „nagy bánata van a cinegemadárnak”; „süt a pék, süt a pék”; „alszik a szív, és alszik a szívben az aggodalom”; „este van, este van, ki-ki nyugalomba”; „aludj el szépen, kis Balázs”; „volt egyszer egy iciri-piciri házacska”; „Laci, te, hallod-e?” – van-e közülünk, akinek belső verklijén sosem csendültek fel ezek a régi melódiák? Ősiségbeli leletek, velük kezdődik egy-egy élet írásbelisége. Miután a szövegegyüttes megvolt, ketten kétféle nézőpontból, hol értelmi, hol fonetikai szálon indítva (az „este jó”-ból például „este rossz” és „este hó” lett) írtunk parafrázisokat az egyes versekhez. Főhajtás ez persze a minket is nemző költészeti hagyomány előtt, ám ugyanakkor nem kötelező hajbókolás, hanem évődő, kötözködő, szeretetteli civódás.”

Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács

Ulickaja volt a könyvhét sztárvendége, erre az alkalomra jelent meg új regénye. A Daniel Stein, tolmácsban a Magyarországon is egyre népszerűbb írónő kimeríthetetlen fantáziával és emberismerettel népesíti be a – Gestapo-tolmács lengyel zsidó menekült, később szerzetes – főhőst körülvevő világot a huszadik század történelmi forgatagában és hétköznapjaiban. Ulickaja lebilincselően mesél, ahogy megszoktuk tőle, de nem fedi el a nyugtalanító kérdéseket sem.

Kukorelly Endre: Ezer és 3, avagy a nőkben rejlő szív


A regénye a nagy sikerű TündérVölgy folytatása, ugyanakkor botránykönyv. Botrány abban az értelemben, hogy a magyar irodalomban még nem írtak ilyen nyílt őszinteséggel a nőkről, a testiségről és a házasság hiábavalóságáról. A regény az Anna Karenina című Tolsztoj-mű radikális újraírása. Az író egyébként furcsálja, hogy azok a könyvek, amelyekben gyilkosságokról vagy egyéb erkölcsileg kifogásolható dolgokról írnak, „sokkal kevésbé csapják ki a biztosítékot”, mint amelyekben a szexualitás a téma.

Thomas Pynchon: Súlyszivárvány

Pynchon az egyik legismertebb és legismeretlenebb amerikai szerző, akinek életműve világszerte milliók könyvtárába került, s akinek életműve nélkülözhetetlen egyetemi tananyag. Ugyanakkor kerüli a nyilvánosságot, nem jelenik meg a díjátadókon, és tizenéves kora óta nincs róla publikus fénykép. A Súlyszivárványt 1974-ben Amerika legnagyobb könyves díjával, a Nemzeti Könyvdíjjal tüntették ki, Pynchon neve pedig azóta minduntalan feltűnik a Nobel-várományosok listáján. Nem is értjük, eddig miért nem jelent meg magyarul ez a magasztos eszméket és alantas vágyakat, képregényhősöket, kábítószereseket, perverz alakokat felvonultató regény. Pynchon abszurd mesébe illően gyarló messiása merevedése például megjósolja a náci rakétaisten eljövetelét…

Kőrösi Zoltán: Szerelmes évek – Gyávaság

A családregényben három generáció sorsát, közel száz év magyar történetét kísérhetjük végig. Középpontjában a létező szocializmus évtizedei állnak: a túlélés, beolvadás, boldogság és megalkuvás kérdései. Ki tudná megmondani, hol kezdődnek egy, a hatvanas években született magyar ember emlékei, ha a család elhallgatásokkal és megalkuvásokkal terhes, és a szülők legfőbb tanítása az életre: nem látszani és nem kitűnni, mert az a továbbélés és a boldog élet záloga. A regény kísérletet tesz a történet nélküli hetvenes évek megjelenítésére, magyarázatot keres a boldogulásnak és túlélésnek hitt életutakra, miközben azt kutatja, hogy miként simulhattak az egyéni gyávaságok és bátorságok, szerelmek és magányok a történelmi fordulatok sokaságába.

Csaplár Vilmos: Hitler lánya

Csaplár is a 20. századi magyar történelmet, pontosabban a zsidó–magyar együttélést veszi alapul. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események (1944 és 1956) kapcsolódnak össze a filmszerűen pergő történetben. Az író a fabula, a mese, az anekdota eszközeivel érzékelteti, hogy az események már végképp múlttá, mítosszá emelkedtek, ezt erősíti az is, hogy a szereplők életébe közvetlenül hatol be a történelem. Miként a mese császára vagy királya a szegény ember legkisebb fiával vagy lányával, úgy kerül közvetlen kapcsolatba (bizarr intim viszonyba) maga Hitler, akkor még mint müncheni helyi híresség, a regény egyik szereplőjével, a zsidó boltostól balkézről származó Kacor Fannival, míg az alföldi tanyasi származású Éliás édesanyja nem más, mint a hírhedt férjgyilkos, Pipás Pista. De míg Hitler vagy Pipás Pista is eltűnik a családi legendárium ködében, a valódi történelem annál inkább meghatározza a történet szereplőinek életét: Fanni (és Hitler) lánya, Jolán és Éliás majd ugyanabban a koncentrációs táborban találnak egymásra igen különböző státuszban.
Az olvasót mindvégig izgalomban tartó, mikszáthi, móriczi elbeszélői erényekkel rendelkező műben a történelem folyamatosan tűzközelből látható, ám a cselekményt jórészt a véletlenek abszurd fordulatai irányítják.

A könyvek megrendelhetők a polc.hu-n

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.