Ruháink jelentős része műszálas anyagból készül. Ezek még mindig sokszor okoznak allergiát, bőrirritációt, ráadásul kőolaj-származékokból készülnek, így gyártásuk víz- és légszennyezéssel jár, attól függően, hogy mennyire tartják szem előtt gyártásuk során a környezetvédelmi előírásokat.
A természetes anyagok közül a pamutot használják legtöbbet. Habár természetes, bőrbarát anyagról van szó, a gyapottermelés az egyik leginkább környezetterhelő mezőgazdasági ágazat: világviszonylatban gyapot-permetezésre használják az összes növényvédő szer egynegyedét.
Gyapotszüret Kínában (MTI)
A 85 gyapotot termesztő ország közül 80 „fejlődő”, ezek közül 28 a legszegényebbek közé tartozik, amelyekben nincsenek szigorú környezetvédelmi előírások, és ha vannak is, betartásuk sokadrendű kérdés. A len és a kender sok évszázadon át volt a ruhák alapanyaga. Az utóbbi években kezdik újra felfedezni ezt az anyagot, hiszen teljesen bio módon termeszthető, és kitűnő alternatívája lehet nemcsak a pamuttextileknek, de akár a műanyag köteleknek, egyes építőipari anyagoknak is.
Génmódosított alapanyag
A bambuszt lágysága, jó hőszabályozó és nedvszívó képessége miatt tartják nagyon kellemes viseletnek. Egyetlen hátránya, hogy néhol az őshonos erdőket kiirtva termesztik.
bővebben
További információ a témában a Tudatos Vásárlók Egyesülete honlapján.
A monokulturálisan termesztett gyapot igen érzékeny a rovarkártevőkre. A probléma megoldására fejlesztették ki a génkezelt fajtákat, az ENSZ adatai szerint a globális gyapottermelés mintegy 35 százaléka származik génmódosított termesztésből. Az egyik génmódosított gyapotfajta, a Bt típus bevezetését eleinte a kisebb vegyszerigénnyel indokolták, idővel azonban a rovarok ellenállóvá váltak, ami végső soron még erősebb növényvédő szerek bevetését eredményezte.
Ráadásul a GMO gyapot virágpora mérgező néhány lepke- és bogárfajra. Továbbá mivel a gyapot magját állati takarmányként, a belőle készült olajat pedig különböző élelmiszerekben is felhasználják, a génkezelt anyag továbbjut az állatok és az emberek szervezetébe is.
Biopamut kampányok
A gyapottermelő szektorban megfigyelhető (fent említett) visszásságokra adott válaszként indult el nagyobb mértékben az utóbbi néhány évben a biogyapot termesztés. A WWF Indiában és Pakisztánban indított biogyapot projektet, az amszterdami székhelyű Better Cotton Initiative 4 országban működő programjában pedig nemcsak a biotermesztés, de a fair trade szemlélet, vagyis a termék méltányos áron való átvétele, valamint a forgalmazási lánc kiépítése is szerepel.
Ma már Magyarországon is van bioruhákat árusító üzlet, de megtették az első lépéseket a tömegtermeléssel foglalkozó nagyobb cégek is. Az iparművészek, tervezők közt is vannak, akik számára fontos a környezettudatosság, sőt, akár ihlető forrás is lehet.
Mit tehet Ön?
• Vásároljon jó minőségű ruhát, amelyek több évig is használhatóak. Ha vigyáz rájuk, meghosszabbíthatja az élettartamukat.
• Mielőtt megvásárolna egy új darabot, gondolja át, mennyire illik majd ruhatára többi részéhez, hogy ne használhatatlan ruhadarabokkal legyen tele a szekrény.
• Turkáljon, cseréljen! Nemcsak olcsóbban vagy ingyen juthat hozzá cuccokhoz, de sokszor találhat változatos, érdekes darabokat.
• Óvakodjunk a kevésbé fejlett országokból származó nagyon olcsó termékektől. Ellenőrizhetetlen környezeti hatások és munkakörülmények, alacsony bérek, sőt, sok esetben gyermekmunka is áll az ilyen alacsony árak mögött.
• Keressünk biopamut vagy újrahasznosított műszálas ruhákat boltokban vagy a világhálón. Mivel ezek a projektek egyben tisztességes béreket és munkakörülményeket is jelentenek a termesztő/gyártó országokban, így vásárlásunkkal ezt is támogatjuk.
