A szakminiszter szerint „ez egy kimondottan progresszív, nagy horderejű döntés, amely évtizedeken keresztül befolyásolhatja a Nemzeti Kulturális Alap bevételeit” – fogalmazott a kulturális tárca vezetője. Hiller István azt szorgalmazza, hogy a pluszforrásokból a magyar kultúrát népszerűsítő programok induljanak. Példaként említette a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által kidolgozott Márai-programot, amely az olvasáskultúrát és a magyar nyelv ápolását is népszerűsíti. Ez a program 1 milliárd forinttal indítható el, és évente ugyanekkora összeget kell ráfordítani. Az oktatási és kulturális miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy az NKA pluszbevételeiből a hagyományos kuratóriumok is részesülnek.
Kiemelte azt is, hogy a Nemzeti Kulturális Alapot zárolás vagy elvonás a jövőben sem érinti, sőt a szervezet felépítése, struktúrája sem változik. „A Nemzeti Kulturális Alap szinte az egyetlen olyan magyar intézmény, amely szakmai, politikai konszenzuson alapul. Nem egyszerűen stabil, hanem jobb anyagi feltételek közé helyezni nagyszerű dolog” – vélekedett.
Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke egyetértett Hiller Istvánnal abban, hogy az ötös lottó játékadójának 90 százaléka stabil bevételt jelent majd az NKA számára, s a kulturális piacra is jelentős hatást gyakorol. Garaczi László író nagyon fontos lépésnek tartja a kulturális járulékkör átrendezését. Mint rámutatott, „kardinális” kérdés, mennyire hatékony a kultúrafinanszírozás. Az íróknál alapvető jelentősége van annak, mekkora támogatást kapnak – fűzte hozzá.
