Az MR1-Kossuth Rádió tudósítása szerint zártkörű tanácskozást hívott össze az Élelmiszer-biztonsági Hivatal a gabonában található fuzárium-toxin miatt. A felnőttek 5-10 százalékát terheli a határértéknél magasabb fuzárium-toxin, vagyis a gabonában előforduló gomba termelte méreg. A csecsemőknél és gyerekeknél még nagyobb lehet ez az arány. Egy szegedi kutatócsoport évek óta állítja, hogy egyes termékek fuzárium-toxin tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket.
A kutatók 2006-ban 180, szántóföldekről származó mintát vizsgáltak meg, 86 esetben bukkantak határérték feletti toxinmennyiségre. A Kossuth Rádió munkatársa négyféle teljes kiörlésű lisztet és hétféle ilyenből készült terméket vizsgáltatott be Szegeden: a 11 mintából négy megbukott. Szeitzné Szabó Mária, az Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója a rádiónak elmondta: a helyzet nem riasztó, ugyanakkor megpróbálnak egyeztetni a termelőkkel és a feldolgozókkal, hogyan lehet csökkenteni a búzában a fertőzést.
(MTI)
A magyarországi búzamennyiség három százaléka lehet fuzáriummal fertőzött a határérték felett – mondta. Más kutatók ettől eltérő eredményeit Szeitzné Szabó Mária azzal magyarázza, hogy más kutatók a kritikus határt úgy állapítják meg, hogy a még nem hatásos szint századrészét veszik. Ez egy alacsonyan megállapított, nagyon biztonságos határérték, és a felmérések szerint így a lakosság nagy részét érinti vagy érintheti – olvasható a rádió honlapján.
Nem törvényszerű a méreg jelenléte
A Fuzáriumok a mikroszkópikus gombák egy nemzetsége, amelynek számos faja létezik, pl. Fusarium graminearum, Fusarium avenaceum, Fusarium culmorum stb. Ezek az élősködők főleg gabonaféléken telepednek meg. A zöld gabonatáblán a fertőzött egyedek fehéres elszíneződésként figyelhetők meg – mondta el az FN-nek Szigeti Tamás János, az élelmiszer-laboratóriumot működtető WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója.
A szabad szemmel nem látható gombák bizonyos klimatikus körülmények között méreganyagokat, úgynevezett mikotoxinokat termelnek. Fontos megemlíteni, hogy a búza növény az élő fuzáriumokkal fertőződhet, majd a gombák által termelt méreganyagokkal, a mikotoxinokkal – tehát a nem élő anyaggal szennyeződhet – teszi helyre a fogalmakat a szakember.
Veszélyesebb lehet a korpa
A mérgek termelődése a fertőzött gabonában nem törvényszerű, de gyakran előfordul. A gyakoribb ilyen anyagok a T2 toxin, a DON (dezoxi-nivalenol), az F2 toxin (zearalenon), vagy a HT-2-toxin. A melegebb időjárás inkább a DON keletkezésének kedvez, a hűvösebb klíma főként a T2 toxin termelődését segíti elő. Az F2 toxin (zearalenon) a párásabb, hűvösebb időjárás mellett képződik nagyobb valószínűséggel.
A fentebb említett mikotoxinok a melegvérű fajokra – emberre, emlősre, madárra – kimondottan veszélyesek, általában a májat és a vesét károsítják, illetve hosszú időn keresztül a szervezetbe jutva rákkeltő hatásúak lehetnek. Közöttük az F2 toxin, ál-ösztrogénhatású, ami azt jelenti, hogy károsítja a nőivarú emlősök szervezetének érzékeny hormonháztartását.
(MTI)
A gombák a gabonaszem külső felületén telepszenek meg, őrlés során bekerülhetnek a lisztbe, korpába, majd a liszt- és korpatartalmú élelmiszerekkel az emberi és állati szervezetbe. Ez azt is jelenti, hogy a teljes kiőrlésű gabonákból készített feldolgozott élelmiszerekben nagyobb a mikotoxinok előfordulásának veszélye.
Megoldás az ellenőrzés
Nem kell nagy mennyiségre gondolni, kilogrammonként néhány mikrogramm toxinmennyiség már kimutatható a lisztből. Az egyes toxinokra az Európai Unió Bizottsága előzetes kockázatelemzéseken alapuló határértékeket állapított meg. Például a DON-ból gabonából készített lisztekben 750, az ál-ösztrogén hatású F2 toxinból pedig csak 75 mikrogramm/kilogramm az érvényes határérték. Az ezeknél nagyobb mennyiségű mikotoxint tartalmazó gabona-liszt-féleségeket nem szabad emberi fogyasztás céljából forgalomba hozni – emeli ki a szakértő.
Azért ne gondoljuk, hogy toxinnal szennyezett lisztből készített egy darab zsömle vagy egy tányér, valamelyest szennyezett korpát tartalmazó műzli elfogyasztása már megbetegedést okozhat. A rostszegény táplálkozás ráadásul nem is egészséges. Ezért az egyetlen megoldás az lehet, ha elkerüljük a hosszú távú, folyamatos mérgezést.
Ez a feltétel rendszeres, gyakori és szigorú ellenőrzések révén állami feladatként biztosítható, mivel az élelmiszerek szennyezettségét a fogyasztók nem tudják megítélni – fogalmaz a független laboratóriumot működtető cég vezető szakembere. Az élelmiszerek vásárlásánál azt mindenképpen célszerű ellenőrizni, hogy a beszerezni kívánt terméket az általunk megbízhatónak tekintett gyártó állította-e elő.
A gombákkal szemben helyes agrotechnikával, növényvédelemmel, talajkezeléssel, megfelelő, a Fuzáriumoknak ellenálló gabona fajtaválasztással lehet hatékonyan védekezni, de a gomba megjelenését nem lehet nullára redukálni. Ráadásul, mint már korábban szó volt róla, nem minden Fuzárium gomba termel mikotoxinokat, és amelyik igen, az is csak bizonyos körülmények között.
