Stockholm belvárosában egy notebookba illesztett megfelelő adatkártyával pár napja villámgyorsan lehet internetezni. Akár a buszon ülve, menet közben is nézhető nagy felbontású (HD) internetes tévéadás, és még a legösszetettebb weboldalak is egy pillanat alatt „lepattannak” a monitorra. Azon túl azonban, hogy még a jóléti Svédországban is kérdőjeles, mekkora valós kereslet mutatkozik e szolgáltatás iránt, van egy további probléma. A boltokban nyoma sincs azoknak az adatkártyáknak, amelyek ehhez az új technológiához, a 3G utódjának számító úgynevezett long-term evolution (röviden LTE vagy 4G) hálózathoz szükségesek. A lehetőség tehát – az éles teszt ellenére – egyelőre csak elvi. A vezető svéd mobilcég, a TeliaSonera a minap átadta ugyan az első ilyen bázisállomását, de jobbára még csak a cég mérnökei és néhány kiválasztott VIP ügyfél rohangálhat a hiper-szuper kütyükkel. Az igazi kereskedelmi indulás jövőre várható arrafelé is.
Helykeresés
Svédország előreszaladt az LTE bevezetésében. Talán azért is, mert a technológiát szállító Ericsson érthetően Stockholmot választotta „házi tesztlaborjául”. Nálunk viszont – a legtöbb fejlett országhoz hasonlóan – még az sincs eldöntve, melyik frekvenciasávot vehetik majd igénybe erre a célra a szolgáltatók, illetve hogyan szerezhetik meg a használat jogát. A skandinávoknál egyelőre a 2,6 gigahertzes sávban működik az LTE, de Európa-szerte esélyes még a 800 megahertzes tartomány is. Ez azért érdekes, mert ez utóbbi jelenleg az analóg földi tévés műsorszórásnak ad helyet, a felszabadításához tehát azt le kellene kapcsolni. A tévés lobbi ellenérdekelt ebben, és arra törekszik, hogy a kérdéses kapacitás a tévés műsorszórás céljait szolgálja a jövőben is. Mindenesetre a digitális televíziózásra való átállás miatt a sáv leghamarabb 2012-től szabadulhat fel. Ha pedig csak ott kap helyet az LTE, akkor mi jó pár év késésben leszünk a kontinens élvonalától.
3G versus 4G ( Figyelő gyűjtés)
„Az LTE frekvencia kiválasztása az idei fő kérdések közé tartozik, az év végére számítunk komoly előrelépésre” – közölte lapunkkal Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szóvivője. Az ügyben egyébként a hírközlésért (is) felelős mindenkori miniszter dönt majd, az NHH javaslata alapján.
Azért is furcsa az LTE helyzete, mert a hazai bevezetését nem is annyira a felhasználók, mint inkább a mobilcégek sürgethetik. Nem valószínű ugyanis, hogy Budapesten előfizetők tömegei ostromolnák a mobilos székházakat, mert keveslik a nagyvárosi környezetben elérhető, névlegesen 7,2 megabites letöltési sebességet, és 160 megabites LTE-t követelnek. Ez még akkor is igaz, ha a 3G a valós használatban a városon belül közel sem olyan gyors, mint amilyen sebességre sokan számítottak.
Mégis, a fejlődést sokkal inkább az hajtja, hogy a több százezer mobilnetes előfizetőt toborzó szolgáltatóknak kezd szűkössé válni a jelenlegi 3G frekvencia. Többre lenne szükségük, és az LTE-vel ezt a pluszt megkaphatják. (Április végén 566 ezer mobilinternet-előfizető volt hazánkban, akik átlagosan 1,56 gigabájt adatot töltöttek le és fel az idei negyedik hónapban.) Mindez persze csak a nagyvárosokban igaz, vidéken a 3G kapacitás a szolgáltatóknak bőven elég. Sőt, számos helyen még sok is a kereslethez képest. A méregdrágán kiépített 3G megtérülését a befektetők pedig elvárják, ezért a hálózatot nem fogják a cégek hipp-hopp lecserélni. „A 3G internet ma a mobilszektor fejőstehene” – jegyezte meg lapunknak egy névtelenséget kérő szakértő. „Az LTE bevezetése alapvetően nem műszaki, hanem kereskedelmi kérdés” – erősíti meg a feltételezéseket Döbrőssy Gábor, a Vodafone Magyarország műszaki vezérigazgató-helyettese.
Szoftverfrissítés is elég
A technológia kész, a vezető hardvergyártók hamarosan tömeges méretben is tudnak szállítani, az indulás lényegében csak a szolgáltatók üzleti döntéseitől függ. A hazai cégek lapunk érdeklődésére meg is erősítették, hogy a laborokban már itthon is tesztelik a negyedik generációs berendezéseket. Jó hír az is, hogy a váltás nem követel akkora anyagi áldozatot, mint amire a 3G bevezetésekor szükség volt. „Az LTE szerves része a fejlődésnek, az általunk gyártott alaphálózati hardvereknél például csupán egy szoftverfrissítés a 3G-ről LTE-re váltás” – hoz példát Novák Csaba, az Ericsson LTE szakértője. Hosszabb ideig egyetlen összefüggő, egységes hálózatot fog alkotni a GSM, a 3G és az LTE. A nagyvárosok központjaiban jellemzően szupergyors, vidéken pedig – ahhoz képest – szuperlassú lesz majd a mobilinternet.
Az új technológia tehát elsősorban a mobilszolgáltatókat fogja segíteni abban, hogy a zsúfolt nagyvárosi környezetben sok felhasználó mellett is biztosítani tudják az élvezhető internetezést. Ráadásul mindezt költséghatékonyabban, mint a 3G. „Foltokban fog megjelenni – erősíti meg Anders Jensen, a Pannon vezérigazgatója –, ott ahol a kapacitás igényeket már nem lehet 3G hálózattal kiszolgálni.”
