Egyedülálló módon hazánk nyolc Világörökségi helyszínéből öt nemzeti parki területen található, és szintén rendkívüli kiváltáság, hogy két védett barlangunk is a fővárosban található, helyi tömegközlekedéssel megközelíthető – emelte ki Haraszthy László, a KvVM szakállamtitkára a Környezetvédelem Hónapja elnevezésű konferencián.
A zöld turizmus iránti érdeklődést bizonyítja a számtalan bakancsos túrázón túl a nemzeti parkokban mért évi 2,5 millió fős látogatói létszám. Elhangzott, hogy 2002. óta harminchárom új létesítménnyel gazdagodott a nemzeti parkok hálózata és jelenleg is zajlik a mintegy 4 milliárd forint értékű forrás felhasználása több mint tíz sikeres pályázat révén.
Ember és állat együtt él a Körös-Maros Nemzeti Parkban (MTI)
A tájvédelem munkahelyet teremt
Az optimista hangvétel ellenére a természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár úgy vélte, belátható időn belül nem valószínű, hogy például a Balaton is felkerüljön az UNESCO világörökségi listára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy hibás az az általános hozzáállás, mely szerint a védetté nyilvánítás hazánkban csökkentené a terület munkahelyteremtési képességeit. Sokkal inkább különleges lehetőségként kellene tekinteni ezekre a kezdeményezésekre, amelyek hozzájárulhatnak az érintett térség fenntartható fejlődéséhez.
a környezetvédelem hónapja
Május 26. óta zajlik a hetedik Környezetvédelem Hónapja elnevezésű konferenciasorozat a budapesti Francia Intézetben. A Francia Nagykövetség Együttműködési Osztálya és a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által szervezett rendezvény múlt heti vízvédelemmel foglalkozó megnyitója után állatvédelemmel, a táji örökségünk megőrzésével, ökoturizmussal kapcsolatos előadásokkal folytatódott a négynapos esemény.
Jó példa erre a francia „Zöld állomások” (Station Verte) hálózata, mely 45 éves alapítása óta közel 600 helyszínre bővült, ezek negyede nemzeti park területén, illetve kétezer fő alatti településen található. A hálózat igazgatója, Philippe Bernez ismertette, hogy a szervezet tagjai mintegy 660 ezer fő foglalkoztatását és 500 ezer ágyas kereskedelmi szálláshely fenntartását teszik lehetővé. A követelményrendszernek megfelelő állomások célja a természet megóvása mellett a hagyományok tisztelete, élhető helyek és közös tevékenységek biztosítása. A gyermekes családokra gondolva létrehozták a Családi Címke besorolást, amelyet a gyermekbarát állomások kaphatnak meg.
Magukra maradtak?
A tájak védelmét szolgálja 1979 óta az Európa Tanács Európai Táj Egyezménye. Maguelonne Déjant-Pons, az Európa Tanács Kulturális Örökség, Táj és Területi Tervezési Osztály osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a táj közérdek: az emberi környezet meghatározó része, fontos kulturális, társadalmi, gazdasági szerepet tölt be, ezért törvénybe kell foglalni védelmét. Az osztályvezető asszony kiemelte, hogy táj alatt nemcsak a vidéki környezetet és a kistelepüléseket kell érteni, hiszen a város is élőhely, azaz környezet.
Dr. Kiss Gábor, a zöldtárca Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztályának vezető-tanácsosa a magyarországi helyzetet mutatta be. Az egyezmény végrehajtásért felelős környezetvédelmi minisztérium feladata a szervezeti keret meghatározása, intézkedési terv kidolgozása, valamint tájékoztatás. Sajnos ez utóbbi nehezen valósítható meg a vezető-tanácsos szerint, mivel erőfeszítéseik ellenére hiányzik a sajtó érdeklődése a téma iránt, így csak egy viszonylag szűk, szakmai kört sikerül elérniük.
Felgyógyított és szabadon engedett réti sas a Hortobágyon (MTI)
Madarat tolláról, vagy villanyoszlopról?
Horvát Márton a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseletében arról beszélt, hogy az áramütés következtében elpusztult madarak természetvédelmi értéke eléri 1,22 milliárd forintot. A legnagyobb gondot a középfeszültségű elektromos vezetékhálózat jelenti: a tragikus vég vagy a vezetékkel való ütközés vagy a tartóoszlopon elszenvedett áramütés következtében éri a szárnyasokat. Alternatív kiülőhely híján főként az alföldi régióban.
Az áramszolgáltatókkal való együttműködés erdményeként mára a veszélyes oszlopok közel negyedére felkerült az egyesület saját fejlesztésű „szigetelő papucsa”, és kihelyeztek több ezer gólyafészek-magasítót is. Ezek a gyors beavatkozások azonban nem csökkentették a pusztulások nagyságrendjét. Az MME a zöldtárcával együttműködve elkészíti az elektromos vezetéksorok madárvédelmi szempontú konfliktustérképét és az átalakítás lehetőségeiről szóló átfogó tanulmányt.
A lehetséges megoldások közül a földkábelek alkalmazása túl költséges volna, a szakember inkább a földelt elemek, illetve a függő szigetelők – tehát az egymás alatt futó vezetékek – alkalmazását tartja bevezethetőnek, melyet más országok már alkalmaznak is.
Hölgyeket keres a varangy a közúton
A madarakat veszélyeztető tényezők bemutatását Romain Juillard, a Párizsi Természettudományi Múzeum munkatársa folytatta. Kutatásaik szerint az elsődleges problémát a tápláléklánc összehangoltságának felborulása jelenti. Ugyanis a felmelegedés következtében a fiókák táplálékát jelentő hernyók korábban fejlődnek ki, így már nem jut belőlük elegendő élelem a később kikelő madaraknak. A hőmérsékletváltozás is csak az alkalmazkodóbb fajoknak kedvez, az élőhelyek fokozatosan északra tolódnak.
Barna varangyok. A hölgy a termetesebb (MTI)
A madarak után viszont a földre szállás jegyében Bakó Botond, a minisztérium Természetmegőrzési főosztályának képviseletében a herpetológus, azaz a kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó szakember szemszögéből vetített rá a természetbe való emberi beavatkozás kártékonyságára. Kiderült, hogy bizonyos vipera faj mintegy 500 példánya hazánkban található és megmentésükön vipera rezervátumban dolgoznak.
Több kígyó és béka faj kihalását a külterjes állattartás megszűnése, illetve utak építése okozza, az ökológiai folyosók elzárása által. Sajnos a varangy sem lassúsága miatt végzi az aszfalton, hanem a nőstény utáni kíváncsiskodása tartja akár 50-110 percig is a közúton. A békák pusztulása viszont a gólyák táplálékának bizonytalanságát vonja maga után.
Június 9-én a környezetvédelem és egészségünk kapcsán a biztonságos élelmiszerekkel, növénytermesztéssel kapcsolatos előadásokkal zárul a konferenciasorozat.
A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója.
