Fél nap helyett ötperces kiesés

Talán nem túlzás, hogy „mostohagyerek-szindrómában” szenvednek a honi egészségügyben a mobil szűrővizsgálatok. Különösen tapintható ez a foglalkoztatás-egészségügyi részen, hiszen az egészségügyi és a munkaügyi szaktárca egymáshoz irányította e cikk íróját ez ügyben, továbbá komoly egészségügy-kutatók ismerték el, hogy „érdekes, a mobilvizsgálatokról még nem készült felmérésünk”.
Mindenesetre karakterisztikus kettősség jellemzi ma nálunk a helyszínre kivonuló egészségügyi szolgáltatásokat. Egyfelől a nyilvánvaló infrastrukturális elmaradottság motiválja a helyszíni vizsgálatokat, melyek sok esetben karitatív szervezetek támogatásával, de döntően állami szerepvállalással valósulhatnak meg olyan hátrányos helyzetű kistérségekben, kistelepüléseken, ahol nincs más tömegesen végrehajtható módja a lakosság szűrésének. A másik oldalon a fejlett cégkultúra része, az egészségtudatos vállalati menedzsment által fontosnak tartott cél megvalósítása a munkahelyi mobil szűrővizsgálat – amelynek haszna annyira nyilvánvaló, hogy a vállalatok nem sajnálják a pénzt a rendszeres kivonulásokra, sőt vizsgálati tervek készülnek, amelyekből évekre előre lehet tudni, mit mikor szűrnek a dolgozók körében.

Legfőbb előny a gyorsaság
„Alapvetően foglalkozás-egészségügyi (üzemorvosi) szolgáltató cég vagyunk, melynek a megrendelői kisebb-nagyobb cégek, vállalkozások” – mondta dr. Pohl Ödön, a Med Service Kft. ügyvezetője. Cégük 1991 óta foglalkozik munkahelyi egészségüggyel, és nyújt rendszeres egészségügyi szolgáltatásokat vállalatok, intézmények részére. Érdekes módon a mobilvizsgálatok igénye nem bennük fogalmazódott meg, hanem az ügyfelek jelezték: előnyösnek tartanának ilyen szolgáltatást is. Így került sor 1993-ban az első kivonulásra.
A munkahelyeken elvégzett szűréseket, vizsgálatokat a cégek rendelik meg és fizetik dolgozóiknak. A kezdeményezés általában egy egészségtudatos vállalatvezetőtől indul, s miután rendszerint az első kivonulásnak jó a visszhangja, követik a többiek. Mint mondta, a mobilrendszerben, a helyszínen elvégzett vizsgálatok legfőbb előnye a gyorsaság.

Az egészségügyi ellátás normál menetében ugyanis úgy néz ki, hogy egy fél nap elmegy a háziorvosnál, egy másik fél nap a laborban, s a harmadik fél napot a leletek kiértékelése viszi el. Ehhez képest a munkahelyi vizsgálatnál háromszor 5 perc a kiesés. Nem véletlen, hogy a Med Service tapasztalatai szerint a nem kötelező céges szűréseken a létszám 70–80 százaléka részt vesz. Általában csak azok nem igénylik a vizsgálatokat, akik valamilyen kezelés alatt állnak, illetve mindig van néhány ember, aki bizalmatlan a vizsgálatokkal szemben. Ehhez persze hozzátartozik, hogy első alkalommal a vizsgálaton részt vevők is bizalmatlanok, érdekes módon azonban, miután kisebb bajokat felfedtek a leletek, s ezek kezelésre kerültek, később már várják az újabb vizsgálatot.

A szemvizsgálattól az influenzaoltásig
A Med Service a megrendelő cégeknek kérésre statisztikát is szokott készíteni arról – természetesen név nélkül –, hogy milyen, később nagyobb gondot, hosszabb munkából történő kiesést okozó betegségeket „kaptak el” még időben. Így a vállalkozás vezetője láthatja az egészségügyi vizsgálatba való befektetés hasznát. Hogy milyen vizsgálatokat végeznek? Nos, a belgyógyászati vizsgálat, a laborvizsgálatok, a hasi ultrahang, a fül-orr-gégészet, a fogorvosi szűrés, a bőrgyógyászati vizit, az allergológiai és légzésfunkciós vizsgálat vagy épp a csontritkulásszűrés mind-mind rendelhető. A szemészeti vizsgálat – monitoros munkahelyeken – kétévente kötelező. Ez utóbbi esetében általában az optikus céggel együtt vonulnak ki, s a szűréssel egy időben a munkahely által finanszírozott kereteket is meg lehet rendelni. Természetesen nem szükséges minden vizsgálatot minden évben elvégezni, hiszen például a csontritkulásszűrés ritkábban ajánlott. Ezért az időről időre sorra kerülő kivonulások alkalmával mindig más vizsgálatokra kerülhet sor.

Vannak persze újszerű igények is. Ilyen például, hogy sok vállalatvezető ragaszkodik ahhoz, hogy a dolgozók a munkahelyen kapják meg az influenzaoltást.

A motelszintű helyszín alapkövetelmény
Elsősorban lézersebészettel és kozmetikai kezelésekkel foglalkozik a Laserderm, amelynek rendelője Mosonmagyaróvár egyik legfrekventáltabb részén, az óvári városrészben található. Tevékenységük felöleli a bőrsebészet, a visszérsebészet és a kozmetológiai sebészet területén megvalósítható legtöbb eszközös beavatkozást: a szén-dioxidos lézeres bőrsebészetet, a pulzáló festéklézeres érkezeléseket, a Nd:YAG lézeres tartós szőrtelenítést és bőrfiatalítást, a Botox-kezelést és a Restylane (hyaluronsavas) ráncfeltöltést is. Ahogy azt dr. Pesthy Dénes sebész, háziorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, lézersebész elmondta, a több lábon állás korántsem jelenti azt, hogy a foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatás – s azon belül is a mobilvizsgálati módszer – háttérbe szorulna.
„Nem lehet mindenféle vizsgálatot a helyszínre kivonulva elvégezni – szögezte le elöljáróban –, jó példa erre a terheléses EKG, ami azért megköveteli a szakrendelői körülményeket.” Ezzel szemben a szemészeti vizsgálat, a hallásvizsgálat, a „sima” EKG vagy az egyszerű belgyógyászati vizsgálat kiválóan elvégezhető „helyszíni” körülmények között is. Hozzátette: a fogadó cég részéről meg kell felelni egy minimumkövetelménynek, ami nem azt jelenti, hogy egy régi üzemorvosi rendelő felszereltségével kell rendelkezni, de egy motelszoba színvonalát el kell érnie a vizsgálóhelynek. Különös tekintettel arra a körülményre, hogy kialakulhasson a négyszemközti orvos-páciens kapcsolat.

Mint mondta, az ő tapasztalataik szerint a mobilvizsgálat igénybevétele nem a nagy cégekre, s nem is az egészen kis vállalkozásokra jellemző, hiszen az előbbiek megengedhetik maguknak a saját üzemorvosi rendelőt, az utóbbiak pedig jobban járnak, ha gépkocsival beviszik a rendelőbe az egy-egy vizsgálatra jelentkező 2-3 dolgozót. A kötelező időszakos vizsgálatok és a felvétel előtti orvosi vizsgálatok mobileszközökkel történő elvégzésére általában akkor kerül sor, ha legalább 20–30 főről van szó. Általában az a gyakorlat, hogy a cégek, amelyek rendszeresen küldenek vizsgálatra dolgozókat, érdeklődnek a kiszállás lehetőségéről. Természetesen első körben még csak az igények felméréséről van szó, hogy milyen feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy az ÁNTSZ engedélyezze a vizsgálatokat az adott helyszínen. Ezt követően azonban, ha kialakítják az alkalmas vizsgálót, időről időre sor kerülhet a kivonulásra.

Titkolják a bajaikat a dolgozók
A mobilvizsgálatoknak fontos egészségmegőrző szerepe lehet a mostani válságos időszakban – vélekedett dr. Pesthy Dénes, mert ahogy mondta: míg korábban az volt a jellemző, hogy a dolgozók, ha kell, ha nem alapon orvoshoz jártak, s igyekeztek táppénzre kerülni, mostanra fordult a trend. Sok esetben az üzemi mobilvizsgálaton a négyszemközti beszélgetés során derül ki, hogy valakinek adott esetben régóta húzódó egészségügyi problémája van, de nem tud – vagy nem mer – orvoshoz menni. Egyrészt előfordul, hogy a rendelési időben csak szabadsága terhére jutna el a háziorvoshoz, másfelől az is gyakori, hogy a munkavállaló titkolja a baját a főnök elől, mert félti az állását. Ha a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot végző orvosnak nincs is módja arra, hogy közvetlenül kórházba vagy szakrendelőbe utaljon valakit a munkakörével nem összefüggő gondok esetén, de mint orvos, mégis szakszerű tanácsot adhat a hozzá forduló páciensnek, s ha valóban komolynak látszik a baj, javaslatot tehet a laborvizsgálatra, vagy ajánlhatja a háziorvos felkeresését.