Bor, mámor, wellness és hideg zuhany

A KSH hivatalos adatai szerint 2009. január–februárban a szálláshelyek árbevétele folyó áron 11 százalékkal mérséklődött, amelynek háttere az, hogy a kereskedelmi szálláshelyek külföldi és belföldi vendégeinek száma (19, illetve 9 százalékkal) egyaránt elmaradt az előző évben mért értéktől, és a vendégéjszakák száma is (14, illetve 8 százalékkal) csökkent.
A szakmabeliek egy része meglehetősen borúsan látja a jövőt, attól félve, hogy a válságkezelési terv lenullázza a hazai szállodaipart. A vendégek kevesebb költése sincs egyenes arányban az általuk elvárt színvonallal. Így egyetlen szálloda sem engedheti meg magának a minőségingadozást, a hibákat, mert az ár- és minőségérzékeny fogyasztó rövid időn belül máshoz fordul. Ezzel a magyarországi idegenforgalom a legtöbb szolgáltató számára valóban olyanná válik, mintha mindennap 10 km-es zsákbanfutás-versenyre nevezne be. „Bár a döntéshozók Magyarország stratégiailag kiemelt ágazataként emlegetik a turizmust, távolról sem úgy kezelik” – mondja Baldauf Csaba szállodaigazgató a Kolping Hoteltől. Ráadásul ígéretből még mindig sokkal több van, mint tettből. A hazai wellness- és spapiac meglehetősen kicsi, a piaci résztvevők száma viszont gyorsan szaporodik. A gyors fejlődéssel a kínálati oldal szolgáltatáspalettája sajnos nem tart lépést, erősen patchwork jellegű, és hiányzik az igazán tudatos specializáció is. Így azok a vendégek, akik minőségi wellness- és spaszolgáltatást keresnek, ma még sok esetben inkább külföldön, Ausztriában vagy Németországban pihennek.

Kleopátra fürdője
A magas minőség iránti elvárás nemcsak az igénybe vett szolgáltatásra, hanem a termékek összetevője mellett az épített környezetre, a specifikus kiegészítőkre, a szakértelemre, a személyre szabott kezelések és módszerek hatékonyságára, eredményességére, a technikai felszereltségre és az emberi tényezőre is vonatkozik. „Többéves szakmai múlttal, szó szerint saját bőrön elszenvedett próbákkal a hátam mögött én ma már nagyon tudatos fogyasztó vagyok. Mindegy, hogy szalon- vagy szállodai szolgáltatás, mindenki számára azt javaslom: merjen kérdezni (hatóanyagokról, eljárásokról, módszerekről), és ha szükséges, merjen nemet mondani. Senkinek sem kellemes, ha kiderül, hogy a sok pénzért kifizetett masszázsalapanyag egyszerű babaolaj, vagy hogy a Kleopátra-fürdőbe csupán zacskós tejet öntenek” – jegyzi meg Anikó, aki gyakorlott látogatója a hazai komplexumoknak.

Mi a különbség?
A wellness- és gyógyturizmus legjelentősebb desztinációi mindig valamilyen természetes gyógytényezőre épülnek. Aktív formájukban az igénybevevő maga is mozog, passzív formájukban hagyja, hogy kényeztessék. A wellness fogalma állítólag a betegség, az „illness” ellentéteként került a köztudatba közel 30 évvel ezelőtt, mások szerint a wellbeing és a fitness szavakból rakták össze az Egyesült Államokban a 80-as években. Ma már egyszerre divat és trend. Egy megelőzéssel elérhető állapotot jelent, az életmódváltás gondolatára építve, amikor az egyén felelősséggel tartozik saját egészségéért. A tőlünk négy háztömbnyire épült wellness-spa kozmetika, a pincében működő jógastúdió vagy saját fürdőkádunk is lehet a helyszíne. Lassan minden egészség-megőrzési, prevenciós programot, egészséggel kapcsolatos kiegészítőt, szolgáltatást a vonzó környezet ígéretével hirdetnek.

Magyarországon 135 db wellness- és gyógyszálloda van. Ezeknek minimum háromcsillagos gasztronómiai résszel (bor-, ételspecialitások), kétféle szaunával vagy gőzfürdővel, négyféle szépségápolási szolgáltatással (arckezelés, peeling, haj- és körömápolás), legalább hatféle masszázzsal (svéd, relaxációs, közérzetjavító, akupunktúra, akupresszúra, izzasztó pakolás), minimum egy beltéri fürdőmedencével (uszoda, pezsgő-, élményfürdő, gyermekmedence) és kardiogépes fitneszteremmel (sportoktatóval, személyi edzővel) kell rendelkezniük. Feltétel a minimum négyféle rekreációs sportprogram, egy aerobiktréning, háromféle közösségi, kulturális, zenei, művészeti programlehetőség és szakképzett személyzet (egy műszakra legalább egy wellnessre képzett vagy azzal egyenértékű végzettségű munkatárs). „Egyre nagyobb az érdeklődés a wellnessturizmus iránt, ezt a turizmus tanszékre jelentkezők emelkedő száma is mutatja – fejti ki dr. Boros Szilvia sportorvos, a Szolnoki Főiskola Turizmus Tanszékének tanára. – Ha az oktatók példát mutatnak, figyelmet és tiszteletet tanúsítanak a hallgatók és a tanított szaktárgy iránt, akkor nagy valószínűséggel az új szakember-generáció is ezt a mintát viszi tovább. Nagyon lényeges a szakma felső és középvezetőinek következetes, szakmailag hozzáértő irányítása és az óriási versenyhelyzetben kollégáik, vendégeik felé tanúsított korrekt magatartása a minőség megtartása mellett vagy éppen annak érdekében. A közép- és felső vezetőknek nagy a felelősségük a különféle szolgáltatások, az arculat meghatározásában és a megfelelő szakemberek kiválasztásában.”

Fürdő vagy spa?
A spa nemcsak klasszikus értelemben vett fürdő, hanem olyan létesítmény vagy egy egész városrész, amely szolgáltatásaival megnyugtatja, felélénkíti, gyógyítja, egészségesebbé, kiegyensúlyozottabbá teszi a vendéget a wellnessállapot elérése érdekében. A spaélmény négy alapvető követelménye a relaxáció, a reflexió, a revitalizáció és az öröm (a szórakozás). Saját érdekünk, hogy a meghatározásokról pontosan tudjuk, milyen tartalmat takarnak. A spaklub elsődlegesen klubrendszerű fitneszszolgáltatásokat nyújt, a cruise spa hajón kialakított wellness- és fitneszprogramokat, egészséges ételválasztékot jelent. A napi spa a spahotellel ellentétben szépség-, fitnesz- és wellnessprogramokat kínáló létesítmény, ahol nincs lehetőség megszállni. A medical spa egészségügyi intézményeket is jelenthet, a holisztikus spa alternatív módszereket kínál. A fürdő természetes, helyben található ásvány-, termál-, gyógy- vagy tengervízre épül, és hidro-, balneo- vagy thalassoterápiás kezelései vannak. A spaüdülő (spa resort) gyönyörű természeti környezetben, a civilizációtól rendszerint távol, széles körű all inclusive szolgáltatásokat nyújt.
A verseny és a szabályozatlanul bőséges paletta persze kínos vadhajtásokat is tud szülni. Pedig még egy dunántúli számára is nevetségesen hangzik a „2 éjszakás, távol-keleti wellnesshétvége svédasztalos reggelivel” – mégsem ritkák az efféle inkonzisztens hirdetések.

Csak kiváltságosoknak?
A hazai gyógyspa-szektor helyzetét nem könnyíti meg az egészségügytől való szoros függés, illetve a vendégek alacsony fizetőképességi kondíciója sem. Nem meglepő, hogy a szállodák célcsoportjából teljes mértékben hiányoznak a hátrányos helyzetűek és családtagjaik. Annyira, hogy a nagyon is fizetőképes külföldi keresletről is megfeledkeznek. „Tréningtapasztalatunk szerint a turizmusszakma képviselői nem eléggé felkészültek a hátrányos helyzetűekkel történő együttműködésre, és a hazai fogyatékossággal élő személyek, szervezetek sem megfelelő arányban vannak jelen az idegenforgalmi munkaerőpiacon – mondja Végh Orsolya kommunikációs tréner. – Partnereink mindig megdöbbennek, ha megtudják: minden negyedik embernek van legalább egy fogyatékossággal élő családtagja, barátja, és európai átlagban az 50 év felettiek 33 százaléka hátrányos helyzetű (szerzett fogyatékosságnak köszönhetően).” Ez is azt bizonyítja, hogy a célcsoport nem lebecsülendő, az ő igényeik figyelembevétele nem csupán szükséges kiadás, hanem kiaknázható piaci rés is lehet. Bár a szolgáltatások széles körűek, az emberek hozzáállását, szemléletét fejleszteni kell. Még akkor is, ha Magyarország wellnessadottságai páratlanok és messze nincsenek kihasználva. „Elhelyezkedésünk is igen szerencsés, hiszen a nyugati országokhoz 1–3 órányi a repülőút.

A termálvízkészlet gazdagsága, a Balaton, a borvidékek pedig szinte minden igényt kielégítenek. Azok számára, akik kiemelt szaktudású, tapasztalatú, személyiségű, kommunikációs képességű, nyelvtudású és motivációjú szakembereket foglalkoztatnak, akiknél a szállodai személyzet attitűdje megfelelő (kellően gondoskodó, figyelmes, alázatos a munkával és a vendégekkel szemben), akik a konfliktusokat pozitívan, adekvátan kezelik, ugyanakkor észrevétlenek és nem gátolják a vendégek nyugalmát, garantált a siker. Hosszú távon csak a minőségi szolgáltatás sikeres”– bizakodik a jövő nemzedékének okítójaként dr. Boros Szilva.

Ma még azonban úgy tűnik, a meglévő szabályok, a magas áfakulcs, az üdülési csekk adóztatásának bizonytalan perspektívája, az építkezésekre felvett hitelek valóban hazavághatják az idegenforgalmat. Akkor aztán itthon tényleg otthon leszünk, ráadásul teljesen egyedül, vendég nélkül, magunkra hagyva.