Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Az ÁFSZ hivatalos adatai 2008-ban az ügyvédjelöltek átlagkeresetét havi 132 173 forintban, az ügyvédekét havi 280 439 forintban adja meg. Szakmabeliek ezt úgy pontosítják: gombok és csillagos ég. A piac telített, és szakmai színvonalban is vegyes képet mutat. A Budapesti Ügyvédi Kamara februári közgyűlésének adata szerint a bejegyzett kamarai tagok aktív ügyvédjeinek száma 5276 fő.
Az ideális tag
„A jó ügyvéd alapos szaktudással, fokozott precizitással, jó adag empatikus készséggel és végtelen türelemmel rendelkezik. Speciális szakterületen (családjog) a pszichológusi alapkészség is elengedhetetlen, míg a nagy ügyvédi irodákban egy kicsit menedzsernek is kell lennie” – hangsúlyozza Szandtner Krisztina polgári jogi ügyvéd. Hozzáteszi: „ennek ellenére az ügyvéddé válás nem megoldhatatlan, de nem is egyszerű.
A folyamatot nehezíti az egyetem elvégzése utáni 3 éves, gyakornokoskodást előíró ügyvédjelölti szabály”. (E nélkül ügyvédi névjegyzékbe nem lehet felvételt kérni.) „Ugyanakkor 3 év elteltével és a szakvizsgák sikeres megszerzésével mindenki tagja lehet az ügyvédi kamarának – az ügyvédek száma nincs korlátozva” – teszi hozzá.
„Az ügyvédkedés hivatás, és nem munka. Aki napi 10–12 óra után ezt nem így gondolja, az nem képes hosszú távon talpon maradni, vagy alapot szolgáltat a téves megítélésre” – erősít rá az ideális ügyvédi képre dr. Patyi Gergely ügyvéd. „Sajnos azonban sokak számára valóban nem elég 9 vagy ennél több év sem, hogy megtanulják a szakma iránti alázatot, és megszerezzék a szükséges tapasztalatot” – összegez keserűen. „A legtöbb megalapozott panasz a külső pályáról, tapasztalati hiánnyal érkező, ügyfeleivel nem megfelelően bánókra érkezik. Néhányan figyelmen kívül hagyják, hogy mások vagyonával, szabadságával foglalkoznak, és munkájukért saját vagyonukkal felelnek. Az igazán jó ügyvédet tisztesség és élethosszig tartó tanulás jellemzi. Fontos a megfelelő kapcsolatrendszer, a szájreklám (WOM) hatásmechanizmusának és minimum egy idegen nyelvnek az ismerete is” – véli dr. Patyi Gergely.
Költséges hivatás
A praktizáláshoz kamarai tagdíj és felelősségbiztosítás kell (200 000 Ft/év), ehhez jön a félfogadás érdekében fenntartott iroda, az irodai eszközök, a könyvelő díja, az internet és a mobiltelefon melletti vezetékes telefon (ez kamarai előírás).
A jogtárprogram, a földhivatali hírlevél előfizetése ezek mellett csekély kiadásnak tűnik, de akkor még mindig ott szerepelnek a szakkönyvekre, -folyóiratokra fordított összegek vagy akár a konferenciák látogatása során felmerülő költségek.
Társasági ügyekkel foglalkozóknak kell elektronikus aláírási jogosítvány, és a dokumentumok irattározási költsége is részben őket terheli, így a megélhetéshez minimum havi 350–400 000 Ft szükséges.
„A polgári, gazdasági, családjogi terület sok szempontból előnyös. Általában be lehet tartani a 10–12 óráig tartó munkaidőt, és rövid időn belül viszonylag jó bevételt lehet elérni. Azt tapasztalom, hogy az emberek úgy gondolják, nem illik számlát kérni, ezért meglepődnek, amikor azt részükre kérés nélkül átadom” – mondja dr. Sipos Réka ügyvéd. Szakmabeliek szerint számlát minden józan eszű ügyvéd ad, de lehet, hogy az ügyfelek ezt kevesebbszer igénylik.
Elitszférák
„Bár létezik egy szűk, felső kör, az úgynevezett sztárügyvédek, akik magas munkadíjakkal, hétszámjegyű havi fizetéssel dolgoznak, mégis jóval több a költségeit is nehezen kitermelő kolléga. A jól fizető ügyek általában a nagy pertárgyértékű perek, az adásvételi szerződések, a komoly gazdasági társaságok állandó képviselete, illetve a büntetőügyek. De az ilyen ügyek képviselete az ügyvéd számára is nagyobb anyagi felelősséget jelent. Ritkán találkozni a médiában »sztár« polgári üggyel, mert a sztárügyvédek többnyire büntetőügyben jelennek meg. Felvállalásuk gyakran az ügyfélkör bővítésének reményében történik” – mondja dr. Szandtner Krisztina ügyvéd.
„Egyesek a több pénz reményében önmagukat sztárolják, másokat a média sztárol, megint másokat a szakma ismer el” – állítja dr. Berkéné dr. Porpáczy Szilvia pécsi ügyvéd. „A nem egészen szabályozott reklámozási lehetőség mellett a sztárság jó megoldás, hiszen a reklámot is csak a tehetősebb kollégák engedhetik meg maguknak.” Az ügyvédi életnek azonban van napos oldala is, vélekedik a pécsi ügyvédnő, hiszen itt mindenki maga dönti el, melyik ügyfél melyik ügyét vállalja el, és az ügyfél érdekeinek figyelembevételével a teljesítés feltételeiről is maga dönt.
„Ez a mellérendeltségi helyzet – ügyfél és ügyvéd között – a teljesítés módja és ideje szempontjából nagyobb szabadságot biztosít más jogászkollégákhoz képest. Ami viszont tény: európai színvonalú ügyvédi munkadíjak csak kivételes esetben érvényesíthetők” – mondja.
Árnyjáték
Az itthoni nagy irodák havi átalánydíjat (tízezres nagyságtól a több milliós tételig) vagy óradíjat számolnak fel. A megkezdett órák miatt egyetlen e-mail akár 85 ezer Ft-ba is kerülhet. Vannak darabra számlázó (pl.: parkolási ügyek), sikerdíjas (akár 50%-os) konstrukciók és a bíróság által megítélt munkadíjak. A tiszteletdíj alakulását az ügy bonyolultsága, kimeneteli lehetősége, helyszíne, a rendelkezésre álló iratok, az arra fordított idő és a szakmában eltöltött évek száma mellett sok más dolog is befolyásolja.
Például az ügyfél fizetőképessége, illetve hajlandósága. „Kifejezetten jól szituált úr állított be hozzám azzal a kéréssel, hogy készítsek elő neki egy házassági szerződést – ez most divat lett ugyanis” – kezd egy egyre inkább tipikusnak mondható szituáció vázolásába egy név nélkül nyilatkozó, budai ügyvéd. „Annak rendje és módja szerint elkészítettem az alapdokumentumokat, majd miután a házasulandókkal tisztáztam a vagyoni részleteket, legyártottam a 25-25 oldalas szerződést, amelyet előttem és közjegyző előtt is aláírtak” – így a szakember, aki azóta is vár kialkudott honoráriumára. A vagyonát bebiztosító vőlegény ugyanis egyszerűen eltűnt, az ügyvéd pedig futhat a pénze után.
