A civilszervezet rendezvényén Atomenergia és éghajlatvédelem cím alatt beszélgetett egymással a Merlin Színházban Ürge-Vorsatz Diana a Közép Európai Egyetem docense, a Nobel-díjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) munkatársa és Kardos Péter, az Energia Klub szakértője.
Nem feszíthetjük tovább a húrt
A globális éghajlatváltozás elkezdődött, és már ma visszafordíthatatlan: az aszályok, viharok, az invazív fajok előretörése mind a 0,7-0,8 Celsius-fokos melegedésnek köszönhető. Bármit tesz az emberiség, ha akár ebben a pillanatban megszünteti az üvegházgázok kibocsájtását, akkor is minimum 0,75 fokos további melegedésre kellene felkészülnünk – emelte ki a Nobel-díjas kutatócsoport magyar tagja.
A legrosszabb forgatókönyv szerint azonban a felmelegedés századunk második felére eléri az 5-6 Celsius-fokot, Magyarországon akár a dupláját is. Hazánkban a legfőbb problémát a csapadék jelenti majd, amelynek éves mennyisége nem lesz számottevően kisebb, de eloszlása drasztikusan megváltozik: a csapadékos telet évről évre száraz, forró nyár követi majd.
Ürge-Vorsatz Diana (b) és Kardos Péter (j) (forrás: Energia Klub)
A kulcsszó: fenntarthatóság
Kardos Péter szerint az ember és a természet viszonya annyira megváltozott, hogy változatlan formában többé nem tartható fenn. Az emberiség jelentősen több erőforrást használ fel, mint ami rendelkezésére áll. Elmondhatjuk, hogy jelenleg másfél Földet használunk, az éghajlatváltozás pedig ennek az elferdült állapotnak az egyik megnyilvánulása: az ipari forradalom óta bizonyíthatóan 40 százalékkal nőtt a légkör CO2-koncentrációja.
A jövőben olyan mértékben kell használnunk a bolygó erőforrásait, amely nem kizsákmányolja, hanem hosszú távon, fenntartható módon aknázza ki. Erre a legmegfelelőbb mód a megújuló energia felhasználása, és mindenek előtt az energiahatékonyság.
Az európai kutatás-fejlesztési támogatások mintegy 5 százalékát fordítják a megújulókat használó technikák tökéletesítésére, míg 40 százalékból az atomenergia részesül – jegyezte meg Ürge-Vorsatz Diana. Át kell alakítani ezeket az arányokat, hogy olcsóbbá és versenyképesebbé tehessük a környezetbarát zöld energiát. Ezzel együtt decentralizálni kell az energiatermelést, hogy a világ ne függjön annyira a fosszilis energiát használó nagy rendszerektől.
Egyszer az urán is elfogy
A megújulók ellen szól ma még a magyar villamosenergia-hálózat szerkezete is, amely az egyenletesen termelő atomerűművi termelésre terveztek – a hazai villamosenergia 40 százalékát ugyanis Pakson állítják elő – tette hozzá Kardos Péter. Ha Magyarország újabb atomerőművi blokkok mellett teszi le a voksát, ezzel ellenérdekelt lesz az ingadozó teljesítményt nyújtó szél- és napenergia rendszerbe állításában és évtizedekre előre meghatározza az irányt.
Meg kell fontolni, hogy nemcsak a szén-, a gáz-, az olajkészletek végesek, de nukleáris üzemanyag sem áll végtelenül rendelkezésünkre. Emellett tévhit, hogy az atomenergia nem jár szén-dioxid-kibocsátással.
Az urán kitermelése, az erőmű felépítése során üvegházhatású gázok jutnak a légkörbe, és összességében az atomerőmű kibocsátása egy hasonló teljesítményű szénerőműének a 10 százaléka. Paks bővítése ugyanakkor óriási pénzösszeget emészt fel, állami pénzek felhasználása nélkül, tisztán piaci alapon lehetetlen kivitelezni. További problémát jelent a kiégett fűtőelemek hosszú távú, biztonságos tárolása is.
Nem létezik bölcsek köve
Az építés gigászi költségeit emelte ki Ürge-Vorsatz Diana is, és hozzátette: papíron az atomenergiával megtermelt áram ma a legolcsóbb, ám ez csalóka, mert az árba nem számolják bele az erőmű felépítésének és az atomhulladék elhelyezésének költségeit. A szakértők egyetértettek abban, hogy a fosszilis energiahordozók kiváltására nincs egyedül üdvözítő megoldás, nem létezik „bölcsek köve”. Régiók, országok szintjén más és más megoldásokra van szükség, portfólióban kell gondolkodni, vegyes energiatermelésben. Olyan utat kell kijelölni, amely fenntartható energiarendszert alakít ki.
Magyarországon nem új erőművekben kellene gondolkodnunk, hanem energiahatékonyságban: Magyarországon a ugyanis a megtermelt, és főleg a fűtésre felhasznált energia fele, egyharmada kárba vész. Ha sikerül csökkenteni az energiafelhasználást, a kisebb igények mellett felszabaduló kapacitásokat villamosenergia-termelésre lehetne fordítani. Ürge-Vorsatz Diana szerint a „legtisztább” fosszilis energiahordozó a földgáz, amivel atomerőmű nélkül is ki lehetne tömni az esetleges „réseket”.
A beszélgetés résztvevői úgy vélték, hogy az energiahatékonyság révén akár felére csökkent igényt megújulókkal el lehetne látni, azaz e két eszközzel kiváltható Paks bővítése. Az esetleg megmaradó „rést” Ürge-Vorsatz Diana szerint a „legtisztább” fosszilis energiahordozóval a földgázzal lehetne „kitömni”.
