J. G. Ballard
A 78 esztendős Ballardot, aki évek óta prosztatarákban szenvedett, vasárnap érte a halál London környéki otthonában, ahol a hatvanas évek óta élt – jelentette be ügynöke, Margaret Hanbury. „Korának átható és fantáziadús megfigyelése számos briliáns, erős, a világ minden táján publikált regényben összegződött” – méltatta munkásságát Hanbury, aki a “világ irodalmi színpadának óriásaként” festette le Ballardot.
A nap birodalma című regényében gyermekkori élményeit dolgozta fel az 1930-ban Sanghajban született író: 1941-ben több mint két évre fogolytáborba került, amikor a japánok megszállták a térséget. Az 1984-ben megjelent könyvből 1987-ben készült hollywoodi produkció Steven Spielberg rendezésében, melynek fő szerepeit Christian Bale és John Malkovich alakította. A film hat Oscar-jelölést és több BAFTA-díjat kapott. Ballard jó szívvel fogadta a feldolgozást, „intelligens és figyelmes emberként” jellemezte a Cápa és az E.T. rendezőjét, akinek még arra is volt gondja, hogy a szerző is feltűnjön a filmvásznon.
„Sok szempontból egész irodalmi munkásságom annak a mélyreható boncolgatása, aminek Sanghajban és később, a háború utáni világban szemtanúja voltam” – vallotta. Ahogy mondta: miközben nap mint nap kijutott a brutalitásból, mint minden gyermek, rengeteget játszott a többiekkel. Ballard kiszabadulása után szüleivel visszatért Angliába, s ott fejezte be tanulmányait. Kezdetben orvosnak készült a cambridge-i egyetemen, ám végül az írói pálya mellett döntött.
Fél évszázados irodalmi munkássága során világszerte kultstátuszt vívott ki magának olyan antiutópiáival, mint a Vízbe fúlt világ. David Cronenberg 1973-ban kiadott Crash című, nagy vitákat kavaró regényéből forgatott filmet 1996-ban. A Karambol című dráma, melynek hősei az autók ütközésétől jönnek szexuális izgalomba, a zsűri nagydíját kapta a cannes-i filmfesztiválon.
Kritikusainak, akik gyakorta korholták sivár világszemlélete miatt, egy interjúban így válaszolt: „Semmi embertelen sincs a műveimben. Csupán arról van szó, hogy egy másik nyulat üldözök a csapáson.”
„Az emberiség felvilágosodása merő mítosz. Arra vezet minket, hogy azt gondoljuk, többnyire józan és racionális teremtmények vagyunk, pedig dehogy” – osztotta meg meggyőződését 2003-ban a The Age című ausztrál újság olvasóival.
Irodalmi látásmódja szócikket kapott a Collins angol értelmező szótárban. A „Ballardian” melléknév a meghatározás szerint: „a Ballard regényeiben és történeteiben szereplő állapotokra hasonlít vagy olyasmit sugall, jellegzetessége az utópiától mentes modernitás, sivár ember alkotta tájak és a technológiai, társadalmi és környezeti fejlődés pszichológiai hatásainak bemutatása”.
Ballard 1964-ben temette el feleségét, Maryt, akit tüdőgyulladás vitt el. Egyedül nevelte fel három gyermeküket. Későbbi élettársa, akit ügynöke nem nevezett meg, haláláig mellette maradt.
