Élet-Stílus

Körutazás a Manchester Unitedben

admin
admin

2009. 03. 19. 06:30

Nem kell ahhoz fanatikus United-szurkolónak vagy éppen Christiano Ronaldo-rajongónak lenni, hogy nőként is élvezhessük a Manchester United stadionbeli túrát. Mi Rooney-ék napi menüje? Hogyan melegítenek be a meccs előtt? Hány ingyenjegyet kaphat egy játékos? – ilyen és hasonló titkok tárulnak fel Ferguson birodalmában, ha Manchesterben ellátogatunk az Old Traffordba.

Még a levegőt is áthatja a Manchester United, ahogy egyre inkább a sportkomplexum felé közelítek. United Cafe, United Fish&Chips, United Take Away, The Trafford – már az éttermek és a pubok is, ahová a szurkolók rendszerint beülnek a meccs előtt vagy után, arról tanúskodnak, hogy nem lehetek messze a stadiontól. Ahogy pedig ráfordulok a Sir Matt Busby way-re – amely egy átlagos angol utcácska képét festi – pár méter után a kisházak mögül már egy hatalmas üvegfal és gigászi vázszerkezet bukkan elő. Az izgalom egyre jobban átjár, nem is az épülettől, hanem inkább attól a tudattól, hova is tartok. Ahogy pedig az Álmok Színháza becenevet viselő stadion elé érek, akkor szembesülök csak gigászi méreteivel: többemeletnyi magas üvegfal, hatalmas ajándékbolt (Megastore) és Sir Matt Busby erőt sugárzó szobra.

Tisztaság, semmi cicoma

Nyomás a Megastore-ba! Persze nem azért, hogy már shoppingolással indítsak, hanem mert onnan lehet eljutni a felső szinten található múzeumba, ahol a klub relikviáit (serlegeket, kupákat) lehet megtekinteni, valamint feliratkozni az 1-1,5 órás stadionbeli túrára, amelynek során egy idegenvezető körbevezeti a látogatókat az egész létesítményen. Amíg nem gyűlik össze a látogatócsoport, addig végig lehet nézni az 1998-ban Pele által megnyitott múzeum „kincseit”, vagy pedig egy váróteremben beszívni a MU levegőjét.

KÉPGALÉRIA!

A Manchester United stadion kívülről – KÉPGALÉRIA!

Végre összejött a csoport, indulhat a stadiontúra! Először a belső folyosókon, a lelátó alatti járatokon kezdjük a behatolást a Vörös Ördögök fellegvárába, s ami elsőként feltűnik, az a rendezettség, tisztaság: minden ragyog, de sehol semmi cicoma. Majd a beléptető rendszerrel ismerkedünk meg, amely sokak számára biztos labirintusként hat. Márpedig képtelenség eltévedni a megszámolni is sok kapu ellenére, hiszen csak azon a belépőn juthat be a szurkoló, amelyik szektorba szól a jegye. Csak egyszerűen benyomja a jegyét a kontrollmasinába, és máris megnyílik előtte az út: indulhat a milliónyi büfé és kiszolgálóhelyiség, vagy pedig az ülése felé.

A beléptető rendszert látva mi más juthat az ember eszébe, mint a biztonság kérdése és a focihuligánok kiszűrése. Az idegenvezető készségesen elmagyarázza, rendszerint milyen biztonsági lépéseket foganatosít a MU. A sportklub a korábbi évek tapasztalatai alapján 3 kategóriába (A, B, C) rangsorolja a mérkőzésen várható esetleges rendbontást, melyek közül az A-kategória számít a legveszélyesebbnek. Ebbe két mérkőzést sorolnak: a Manchester United – Liverpool és a Manchester United – Manchester City meccset, ezeken a kiemelt mérkőzéseken sokkal több rendfenntartót alkalmaznak.

Csüccs Rooney elé!

A beléptető kapukat elhagyva ezután a játékosok életterén visz végig az út. Hogy elszomorítsam a Ronaldo-, vagy Giggs-rajongó lányokat, felesleges ilyenkor telefonszámot tartalmazó papírfecnit vagy fotót előkapdosni zsebünkből, és becsempészni (abban a reményben, hátha megtalálja), mivel a megtekinthető öltöző valójában egy mintaöltöző, a MU-csapat ugyanis nem ezt használja. Mindenesetre az eredeti helyiség valódi leképezése, ami pedig egyből az ember szemébe ötlik: rendezett, egyszerű, fapados, mindössze videó, tévé és taktikai tábla található benne extra felszerelésként. Az öltözőt azonban, amelynek falára fel vannak akasztva a játékosok mezei, vétek elhagyni a kötelező fotók nélkül (például Rooney vagy Ronaldo meze előtt pózolhatunk).

KÉPGALÉRIA!

A játékosok felakasztott mezei az öltözőben – KÉPGALÉRIA!

Az öltözőből a bemelegítő szoba (a meccsek előtt a focisták itt tekernek egy kicsit terembicajokon) és a játékosok várója felé vesszük az utat, ahol a mérkőzések előtt gyülekeznek. Egy tévé, egy kisebb büfé és a Dicsőség Tábla szolgáltatja a helyiség teljes berendezését. Ahogy az öltözőben, a bemelegítőben és a zuhanyzóban, úgy a váróban is tetten érhető a bútorzat egyszerűsége, amely Ferguson hitvallását tükrözi: „Nem azért kell a Manchester Unitedba jönni, hogy luxus vegyen körül, hanem játszani”. Ez a szigor és fegyelem abban is megnyilvánul, hogy a mérkőzések előtt a bemelegítő helyiség egyik falán lévő fakkokban minden játékosnak személyre szólóan csak 2 ingyenjegyet helyeznek el, mondván, ha ezen felül szeretne még vendégeket „fogadni”, akkor azt már a saját pénzéből rendezze.

Beckhamet már leírták

A falat beborító Dicsőség Táblán az összes olyan játékos neve olvasható, aki a Manchester Unitedben és ugyanakkor a nemzeti válogatottban is játszott. A név mellett az is fel van tűntetve, hogy melyik évtől meddig volt a MU játékosa, illetve ez alatt hányszor játszott a saját nemzeti válogatottjában. Egyik érdekesség, hogy míg némelyik játékosnál csupán a válogatottság időpontjának a kezdete szerepel, s nincs befejezve, addig David Beckhamét (aki hatvanszor volt válogatott) már lezárták, mondván nincs már arra esély, hogy újra MU-játékos legyen, azaz nem várják vissza – még ha ezt ilyen nyíltan nem is mondta ki az idegenvezető. Másik érdekességként pedig az tűnik fel annak, aki a Dicsőség Táblát hosszabb ideig tanulmányozza, hogy szinte csak magyar nemzetiségű játékos nem volt még eddig a MU csapatában.

KÉPGALÉRIA!

A fapados váró a Dicsőség Táblával – KÉPGALÉRIA!

A Dicsőség Táblán, valamint a győzelmek pillanatait bemutató fényképeken, plakátokon túl bújik meg Ferguson kuckója (egy 5×10 méteres szoba, két oldalt hosszú padokkal, egyik végében pedig bárpulttal), ahova mindig meghívja az ellenfél kapitányát egy pohár borra. Legutóbb José Mourinhót kényeztetve itt drága itallal, így „viszonozva” azt, hogy az Inter kapitánya csak egy 3 fontos nedűvel kínálta meg őt korábban. Persze ez a VIP-rész nem tartozik a stadiontúra állomásai közé, ide csak a szerencsésebbek, befolyásosabbak juthatnak be. Ferguson irodája azonban nem ebben a sportkomplexumban található, hanem a hasonló egyszerűséggel berendezett edzőstadionban, ahova azonban szervezett túra keretében nem juthatunk be.

Mesterséges napfény a gyepnek

Ahogy közeledünk a focipálya gyepe felé, úgy valamennyi látogatóban tetőfokára hág az izgalom. Hát, még amikor a játékosalagútba érünk, és az idegenvezető bekapcsolja a közönséghangot! Ekkor aztán teljesen átjárja az embert a pillanat varázsa, és úgy érzi, igazi játékosként vonul ki a pályára. Amikor végigtekint a nézőtéren, szinte megáll az idő, és maga előtt látja a telt házas sorokat és az éneklő, kiabáló szurkolókat. Kissé felocsúdva pedig már olyan részleteket is képes észrevenni, mint a fellobogózott stadion (a stadion egyik oldalán az összes játékos nemzetiségének a zászlaja kint van, így tiszteleg játékosai előtt a Manchester United), a VIP-es szektorok, az üvegfalú díszpáholyok, a MU saját tévétársasága és stúdiója számára kialakított hely, valamint a mesterséges napfénnyel karbantartott gyep.

A pár évvel ezelőtti kibővítés eredményeképpen, amikor is beépítették a nézőtér sarkait, már 76 ezren férnek el a nézőtéren. Erre szükség is volt, hiszen ritka az olyan mérkőzés, amelyiken nincs telt ház. A szezon végén már a következőre szóló éves bérleteket kezdik árulni, és elővételben a 80-90 százalékát el tudják adni. A klub az akadálymentesítésre is gondolt: mozgássérültek is látogathatják a mérkőzéseket, nekik és kísérőiknek a focikapuk mögött alakítottak ki speciális helyeket.

KÉPGALÉRIA!

Az Old Trafford pályája – KÉPGALÉRIA!

Névre szóló székek

Az említett, 4-10 személyes, üvegfalú díszpáholyok (körülbelül 700 darab) a kétszintes nézőtér közepén találhatóak, és mindegyik el van adva. A páholyba szóló ülőhelyekkel pedig a tulajdonos rendelkezik. A kispad fölött a VIP-vendégek foglalnak helyet kényelmes bőrfotelekben: itt fedezhetők fel a névvel ellátott, örökös, bérelt székek (például a klub tulajdonosa, a Glazer család székei, Bobby Charlton széke). A VIP-szektorból egy kis ajtón át lehet bejutni a VIP-váróba, ahol a meccsek alatt büfé várja a vendégeket. Ez egyfajta magas szintű társasági hely, itt jönnek össze a klubvezetők, újságírók.

A VIP-szektorban (a legfelső sorban) foglalnak helyet azok a játékosok, akik aznap éppen nem játszanak (sérültek, illetve még csereként sincsenek beírva a játékosok közé), s onnan nézik végig a meccset, ám – ha nem is vezényszóra – 2 perccel a félidőt jelző szünet előtt fölállnak, és ők is bemennek az öltözőbe meghallgatni a „mester” szavait, értékelését. Egyébként Ferguson és a csapattársak iránti tisztelet és összetartás abban is megnyilvánul, hogy az edzések után közösen étkeznek. A megfelelő étrendről (kétféle menü van) pedig az edzőstadion konyhája gondoskodik: a játékosok csak halat és csirkét ehetnek, zöldséggel.

KÉPGALÉRIA!

Névvel ellátott, örökös székek a VIP-szektorban – KÉPGALÉRIA!

A túra véget ért, nehéz szívvel hagyjuk el a legendás pályát, ahol magyar csapat színeiben utoljára a DVSC játszott 2005-ben. A stadionból kifelé jövet a Megastore és a pálya közötti közlekedő folyosón egy kis kegyhelyet fedezünk még fel, ahol egy fekete táblával és állandóan égő mécsessel a klub saját halottjaira emlékezik. A stadion falának másik oldalán is egy hasonló, virágokkal feldíszített emlékhely található, amelyet az 1958-ban lezuhant, Busby-bébik emlékére állítottak.

Most pedig irány az ajándékbolt a MU-logóval ellátott pólóért, sapkáért és hűtőmágnesért!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.