Aki naponta akár több órát is a világhálón szörföl, sőt a netes biztonságra is figyel (például, mert internetbankot használ), korántsem mindegy, melyik programmal teszi ezt. Jelenleg immár hat ismertebb program közül lehet választani (lásd külön), nem muszáj a Windows által alapértelmezettként telepített Internet Explorer (IE) sárgás gyűrűvel körülvett, nagy kék e betűjét keresgélni a virtuális asztalon.
A kilencvenes évek közepén az első átlaginternetezők még többnyire a Netscape-et használták, piaci részesedése 90 százalék feletti volt. Majd a Microsoft a Windows programba alapértelmezettként beépítette és ingyenessé tette az Explorert, amelynek során hosszú pereskedés is kibontakozott. Mire azonban a bíróságok ítéletet hoztak (és részben elmarasztalták a Microsoftot), addigra nem maradt mit megvédeni, a Windows Internet Explorer 90 százalék feletti részesedést szerzett 2002–2003 tájára. Bár a csatát a Microsoft megnyerte, a böngészőháborúban azóta új frontszakaszok nyíltak.
ÉRDEMES VÁLTANI
Mint Nemes Dániel, az informatikai biztonsággal foglalkozó Biztributor Kft. ügyvezetője mondja, az Explorer egyeduralmát az eredetileg Linux-rendszerekre fejlesztett Mozilla Firefox program törte meg pár éve. Jelenleg ez az egyetlen program, amely a világszerte 71 százalékos piaci részesedéssel vezető Explorert érdemben meg tudta szorongatni. Természetesen az Apple-gépek saját böngészőt is használnak, a Safarit. Ennek gyakorlati jelentősége a kompatibilitás terén van, hiszen például a netezésre is alkalmas iPhone-modellekbe ezáltal könnyebben átvihetők a Safari böngészőn kijelölt kedvenc webhelyek.
Nemes Dániel szerint az IE konkurenseinek igenis van létjogosultsága, amit a Firefox sikere is jól mutat. Főként azért lehet érdemes váltani, mert az alternatívák jóval gyorsabb és kényelmesebb böngészést tesznek lehetővé. Ráadásul általában ritkábban fagynak le egyes alternatív programok. Sok esetben nagyobb biztonságot is nyújtanak, például internetes vásárlás, banki műveletek során. Ráadásul, ha a rendszert valamiért újra kell indítani, a fejlettebb böngészők megjegyzik, melyik ablakok voltak nyitva, így egy nem várt leállás után nem kell újra keresgélni az egyszer már megtalált információkat. További figyelmessége az újabb böngészőknek az úgynevezett inkognitómód. Ezt a legújabb, tavaly augusztus óta fejlesztés alatt álló, 8-as verziószámú Internet Explorer is tartalmazza majd. Ennek lényege, hogy a böngészőprogram ebben a módban nem tárolja el azt, hogy használója mely webhelyeket látogatott meg…
MÁR MEGINT A GOOGLE?
Az apróságokat leszámítva az utóbbi hónapok legnagyobb dobását a böngészők terén mindenképpen a Google Chrome programja jelentette. Nemes Dániel szerint bár sokan és sokat foglalkoztak a Google Chrome szeptemberi bejelentésével, kevesen néztek a dolgok mögé. A Biztributor Kft. ügyvezetője szerint pedig egyértelmű: a Chrome nem csupán és nem is elsősorban egy újabb böngészőprogram, hanem a Google vállalat Windowst megszorongatni hivatott, vadonatúj operációs rendszerének előfutára. Persze funkcióját tekintve a Chrome kiváló böngésző, ám mögötte jóval több is rejtőzhet. Ez a program adhatja ugyanis a Google kezébe az egyik kulcsot a Microsoft szoftvernagyhatalmának gyengítéséhez, különösen az irodai programok, azaz operációs rendszerek mellett a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés vagy épp a prezentációkészítés terén. A mobiltelefonokon is manapság debütáló Android szoftverrel karöltve a Chrome lehet a Google első saját, platformfüggetlen operációs rendszere. Ezzel pedig a Google megvalósíthatja az Oracle és a Sun Microsystems közel egy évtizede dédelgetett (akkor kicsit még korainak tűnő) álmát. Jelesül: a felhasználóknak nem lesz muszáj Windows-programokat vásárolniuk. Egyetlen internet-hozzáférés és egy olcsóbb program elegendő lesz, hogy akár kézi gépéről, akár mobiltelefonjából, akár egy netkávézóból ugyanazt a saját gépet lássa, amely csupán az interneten, azaz a Google szerverein létezik. Így, aki akarja, ott tárolhatja, szerkesztheti, kezelheti és meg is oszthatja dokumentumait, képeit és minden munkáját. (Az ezzel kapcsolatos biztonsági aggályokat és idegenkedést igyekszik határozottan eloszlatni a Google.)
NAGY IKON
Az ingyenes Chrome ugyan még nem tudja a fentieket, de egy ilyen alkalmazás alapjait megteremtheti. Persze egyelőre a böngészés sem hibamentes vele, és biztonsági kockázatokra is ráleltek már a szakértők, így banki tranzakciókra csak akkor érdemes használni, ha a legfrissebb verzióval rendelkezünk, és gépünket tűzfal, valamint naponta frissülő vírusvédelem is óvja. Az azonban elvitathatatlan, hogy jelenleg a leggyorsabb internetezésre alkalmas program a piacon a Chrome. Nemcsak maga a Chrome program, de az egyre újabb ablakok is villámgyorsan, egyetlen szempillantás alatt nyílnak meg – igazodva a legelvakultabb netfüggők igényeihez. E mellett már az első használat után nagy ikonként jelenik meg a Chrome kezdőlapján az a kilenc weboldal, amelyet a leggyakrabban használunk. Itt elegendő egyetlen kattintás, és máris ismert oldalunk legfrissebb verziója ugrik a képernyőre. Így nem kell folyton a legfelső címsorba irkálni, vagy az előzmények, illetve a kedvencek közül kikeresni leggyakrabban látogatott oldalainkat. És persze az IE újabb verzióiban is felbukkanó, fontos apróság: elegendő a címsorba beírni, mi az, amit keresünk, a program automatikusan az internetes keresőbe irányít bennünket.
A számos szolgáltatás és gyorsaság mellett tehát az igazi dobás az lesz, amikor minden készülékünkről ugyanazt az internetes bejelentkező-felületet látjuk majd – a megszokott ikonjainkkal, programjainkkal. Ráadásul bárhonnan, ahonnan az internetet elérjük, megtaláljuk éppen folyó munkáinkat, friss fotóinkat és azt, éppen melyik weboldalon jártunk. Remélhetőleg a „Nagy Testvér” a Google-nál nem figyeli majd minden mozdulatunkat, minden feltöltött adatunkat.
