Már decemberben elindul Magyarországon a földfelszíni tévésugárzás digitális változata, egyelőre nem érződik, hogy a lakosság lázban égne a nagy technológiai ugrásra várva. Árulkodó, hogy lapzártánkkor még a Google is csupán 2750 találatot adott a szolgáltatás márkanevéül választott „MinDigTV” kulcsszóra, az pedig egyenes vicces, hogy az igen szerény eredményt érzékelve automatikusan inkább a „midnight” szó begépelését javasolja. A MinDigTV indulásával kapcsolatban egyelőre viszonylag sok a tisztázatlan részlet, eltérő vélemények látnak napvilágot arról, mennyire fogja megbolygatni a piacot.
HOL GENERÁL MIT?
Sokan vélik úgy, hogy összességében a digitális sugárzás nem sok vizet fog zavarni, hiszen a különböző infrastruktúrák (kábeltévé-, IP TV- és műholdas szolgáltatások) között már e nélkül is régóta éles verseny van. Mások szerint azonban a kép sokkal árnyaltabb. „Minden újonnan megjelenő szolgáltatás versenyt generál az adott piacon, ez várható a digitális földi műsorszórás elindulásával is. Ez a verseny azonban elsősorban azoknál a jellemzően kis előfizetői létszámmal rendelkező kábeltelevíziós rendszereknél lesz érdekes, ahol nincsenek felkészülve erre, és nem tudnak olyan extra szolgáltatásokat kínálni az előfizetőknek, mint például a digitális set top box, vagy a nagy képfelbontású, HD minőségű tévécsatornák” – véli Fái András, a Hello HD márkanév alatt szolgáltató HD Platform Kft. marketing- és kommunikációs igazgatója.
Ezeknek a kisebb, jellemzően vidéki cégeknek a kínálatával sokkal inkább versenyképes lehet a digitális sugárzás, mint a vezető kábeles és műholdas szolgáltatókéval. Utóbbiak ugyanis nagy csatornakínálattal és a digitalizációhoz szükséges tőkével is rendelkeznek, célcsoportjuk eltérhet a MinDigTV-étől. A nagyfelbontású, úgynevezett HD-csatornák kínálata tehát a jövőben kulcsfontosságú lehet, és erre ugyan már a digitális földi sugárzás is képes, de csak viszonylag szűkös keretek között (a részletekről lásd a keretes írásokat). November végén tehát csak annyi bizonyos, hogy a digitális szórás „a nyakunkon van”, de egyelőre nagyon nehéz lenne megjósolni, hogy hosszabb távon mekkora sikerre számíthat.
Mi újat nyújt?
A digitális technológia (a jelenlegi analóggal szemben) jobb kép- és hangminőséget nyújt. A szellemkép fogalmát el is lehet felejteni, és a szobaantennát sem kell forgatni, ha egy másik csatornára vált az ember. A hang CD-minőségű, tehát összességében közel olyan élményt nyújt a sugárzás, mint egy házimozirendszer.
HÁNY CSATORNA LESZ RAJTA, ÉS MELYIK?
Lapzártánkkor talán ez volt a digitális átállás legbizonytalanabb kérdése. Csak annyi bizonyos, hogy a jelenlegi analóg kínálat (m1, TV2 és RTL Klub) fogható lesz digitális minőségben, ezenkívül az m2, a Duna Tv, a Hír Tv és az ATV is. A digitális műsorszórás technikailag annyiban hasonlít a kábeltévézéshez, hogy ebben az esetben is egy bizonyos sávszélesség áll a csatornakínálatot összeállító szolgáltató rendelkezésére. Míg a kábelnél ez a kapacitás a „cső átmérője”, itt a frekvencia hordozóképessége jelenti a keresztmetszetet. Ezt ugyanúgy megabitekben mérik, mint például az internetszolgáltatás sávszélességét. A szolgáltató pedig eldöntheti, hogy egy-egy csatornának mekkora sávszélességet biztosít. A kérdés tehát az, milyen tömörítési eljárást használnak, és az adókat milyen minőségben kívánja a szolgáltató sugározni – e két tényező határozza meg a kínálati kapacitást.
Az Antenna Hungária az úgynevezett MPEG-4 nevű tömörítési eljárást választotta, így összességében mintegy 20–24 csatorna továbbítására van lehetősége. (Ez a szám később, várhatóan 2012-től nőni fog, hiszen akkor majd leállítják a jelenlegi analóg sugárzást, és annak a helye is felszabadul.) Csakhogy ha a szolgáltató úgy dönt, hogy nagy felbontásban (HD) sugároz egy adót, akkor az körülbelül négy „szimpla” adás sávszélességét foglalja le. Márpedig most arról van szó, hogy az m1, az m2 és a Duna TV is mind HD-formátumban jön majd az égből, így ezek összességében mintegy 12 „sima” helyet foglalnak el. Marad további 10–12 hely, vagy kevesebb, ha ezeken is HD-adások indulnak (erről lapzártánkkor még nem volt információ). Ezért nehéz megmondani, mekkora és milyen minőség-összetételű lesz a digitális kínálat.
HOL FOGHATÓ?
A műsorszóró hálózat fokozatosan épül ki országszerte. Decembertől a budapesti, a kabhegyi és a szentesi adótornyok körzetében élők számára válik elérhetővé, vagyis körülbelül a lakosság 60 százalékát éri el. Jövőre a lefedettség eléri a 86 százalékot, 2010-ben pedig a 96 százalékot. Egyelőre nem világos, hogy az adások csak tetőantennával, vagy bizonyos, jobb vételi lehetőségekkel rendelkező helyen akár szobaantennával is foghatók lesznek-e.
MI LESZ A MOSTANI ADÁSSAL?
Az analóg sugárzás most még nem szűnik meg, párhuzamosan fennmarad a digitálissal együtt. Aki tehát elégedett a háromcsatornás analóg kínálattal, annak semmit sem kell tennie, tévézhet tovább. Egészen 2011 végéig, mert akkor várhatóan leállítják ezt a rendszert. Akkor már valóban előfordulhat az, hogy ha valaki nem modernizálja a tévéjét, megszűnik számára az ingyenes tévézés lehetősége.
MENNYIBE FOG KERÜLNI?
Bár a kínálat nő, és a minőség javul, a nézők számára a sugárzás valószínűleg többnyire teljesen ingyenes lesz. Ennek oka az, hogy a tévéadók fizetnek az Antenna Hungáriának azért, hogy a cég országszerte szórja az adásaikat, bevételeiket pedig a reklámpiacról szerzik. Kissé bonyolítja a helyzetet azonban, hogy az ATV és a Hír Tv kódolt formában érkezik majd a tetőantennákra, és kikódolni csak díj ellenében lehet. Lapzártánkkor még nem lehetett tudni, hogy más csatornák is akarnak-e ebben a fizetős modellben szerződni. Annyi bizonyos csak, hogy a kínálat többsége ingyenes, kisebb része fizetős lesz.
MI LESZ A KÁBELTÉVÉ-, IP TV-, MŰHOLDAS TÉVÉ- ÉS ANTENNA DIGITAL-ELŐFIZETÉSEKKEL?
Ezek a műsorelosztók is digitalizálják hálózataikat, de ez nincs közvetlen összefüggésben a földi szórás átalakításával. A legolcsóbb, kábeles alapcsomagok előfizetői számára érdemes lehet megfontolni a tetőantennára való váltást. Az ugyanis várhatóan jó minőségben több csatornát tesz majd elérhetővé, többségében ingyenesen. Vélhetően azonban a műsorelosztók sem fognak karba tett kézzel ülni, és versenyképesebbé teszik alapcsomagjaikat.
MILYEN ÚJ TÉVÉT ÉRDEMES VENNI?
Természetesen az adás minőségének javulása legjobban akkor érzékelhető, ha a tévé is jó minőségű, LCD vagy plazma, minél nagyobb felbontási képességgel. Különösen igaz ez a HD-formátum esetében, hiszen az ilyen adások ténylegesen csak az arra alkalmas készülékeken élvezhetőek, illetve ennek hiányában elmarad a várt minőségi ugrás.
A „HD-ready” logóval ellátott készülékek már közel járnak a jó megoldáshoz, ám az igazi HD-élményhez „full HD” feliratú termékek szükségesek (mert ezek felbontása nagyobb). A vételkor azt is érdemes megfontolni, hogy a háztartás meg szeretné-e „spórolni” a set top box árát. Léteznek ugyanis olyan tévék, amelyekbe ezek egyikét már beépítették, erre a „DVB-T tuner” felirat utal. Fontos, hogy a készülék MPEG-4 tunerrel legyen ellátva, hiszen az Antenna Hungária ebben fog sugározni. A rossz hír azonban az, hogy egyelőre a Magyarországon kapható, beépített tuneres készülékek döntő többsége MPEG-2-es. Aki ilyet vett, az teljesen feleslegesen tette.
HD-BOOM?
Hazánkban a háztartásokban található LCD- és plazmatévék mennyiségét több mint 200 ezerre becsülik. Ezek nagy része még HD-ready, de a nagyobb gyártók napjainkban már csak full HD televíziókat készítenek. „A trend véleményünk szerint egyértelmű, a HD-képes televíziók terjedésével egyenes arányban növekszik az igény a jobb képminőségű szolgáltatások iránt” – mondja Fái András. A HD terjedésének másik motorja a HD-tévécsatornák kínálatának bővülése. 2008-ban a mozicsatornák (HBO HD, Filmbox HD), a sportcsatornák (Eurosport HD) és a dokumentumfilm-csatornák (National Geographic HD, The History Channel HD, Discovery HD) indulása mellett már a magyar közszolgálati televízió is több műsorát HD-ben sugározza.
Kápolnai András, az Antenna Hungária lakosságiüzletág-vezetője is egyetért azzal, hogy a HD-minőségű tartalmak iránt Magyarországon is dinamikusan nő az igény, különösen az elsődleges szolgáltatási területnek minősülő fővárosban, ahol a lapostévék elterjedtsége átlépte a tíz százalékot. Mivel az eladott készülékek száma túllépte a kritikus tömeget, áruk elérhető szintre csökkent. A HD-ready készülékek 70 ezer forintnál, a full HD tévék pedig 200 ezer forintnál kezdődnek Magyarországon. Az optimista várakozásokat az a felmérés is indokolja, amely szerint egy felnőtt átlagosan heti 16,6 órát tölt tévénézéssel, de Magyarországon ez a szám eléri a 30 órát. Kápolnai András szerint belátható időn belül idehaza is az előfizetők akár 10 százaléka térhet át a HD-szolgáltatásra.
MI LESZ A RÉGI TÉVÉKKEL?
Könnyű belátni, hogy ha a háztartás antennájára szórt digitális jeleket valaki be szeretné vezetni a tévéjébe, akkor arra képessé kell tennie. Vagyis be kell iktatni az antenna és a tévé közé egy kb. DVD-lejátszó méretű szerkezetet (set top box), hogy az a digitális jeleket analóggá alakítsa (érthető jelekké fordítsa le az érkező műsorokat).
A set top box persze nincs ingyen, tehát a nézőknek a fent említett ingyenesség mellett egyszeri költségük jelentkezik, ám a régi tévéket semmiképpen sem kell majd kidobni és lecserélni. Az Antenna Hungária azt ígéri, hogy a sugárzás indulásakor a műszaki cikkeket forgalmazó üzletekben többféle set top box is kapható lesz, és ha a MinDigTV-logó rajta van, akkor garantáltan kompatibilis lesz a szórással.
