A Google hódító diadalmenetét egyelőre, úgy tűnik, semmi sem tudja megállítani, a cég mind több globális iparágba teszi be a lábát, egyszerre diverzifikál és integrálja szolgáltatásait. Az innováció nagyságát jelzi, hogy egyedül a 2007-es évben tizennégy ígéretes technológiai vállalatot vásárolt fel, hogy új szolgáltatásokkal bővítse palettáját. Az idei év némiképp enyhébb felvásárlási hullámot hozott idáig, a két meghatározó akvizíció a Begun orosz hirdetéskezelő rendszer felvásárlása volt 140 millió dollár értékben, valamint az Omnioso multimédiás szolgáltatásért fizetett a cég 15 millió dollárt. A globális terjeszkedés lassulását mindemellett nehéz lenne a cég terhére felróni. Az exponenciális növekedés mindemellett számtalan területen eddig ismeretlen, új problémákat is felvet. Nézzük sorban, melyek ezek!
INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS
A Gartner piackutató cég jelentése szerint a Google világszerte elhelyezett számítógépeinek száma mára meghaladja az egymillió szervert és a hárommillió egymásba kötött számítógépet. A keresési eredmények, képek, videók, e-mailek és reklámok tárolására olyan folyamatosan növekvő, gigantikus szerverparkot hoz létre a Google, amely meglévő és újonnan induló szolgáltatásainak hardverigényeit képes kielégíteni. Elemzők szerint évente 400 000 szerverrel bővül a Google szerverparkhálózata. Hogy ez mekkora tétel, azt jól mutatja az a tény, hogy az IBM éves szervergyártó kapacitását teljesen lefedi.
Ezzel a teljesítményével valószínűleg a Google a világ legnagyobb számítógép-felhasználója, évente hozzávetőlegesen 250 millió dollárt költ el csak a hardvereszközök bővítésére. Az elképesztő technológiai fejlesztési ütem mellett a cégnek arra is marad energiája, hogy odafigyeljen a környezettudatosság kérdéskörére. A fenti elvet követve a cég menedzsmentje úgy döntött, hogy az egyesült államokbeli Oregon államban lévő The Dalles kisvárosba helyezi át a vállalat 160 ezer négyzetméteres szerverparkjának működtetését a Columbia folyó 103 megawattos vízierőműve mellé, hogy ezzel üzemeltetési költségeit csökkentse, és a vállalat valódi környezettudatosságát demonstrálja. Az árammennyiség, amit így megtermelnek, ötöde annak a több millió dollárnak, amit korábban a vállalat kifizetett a Szilícium-völgyben a szerverfarm üzemeltetésére.
MŰHOLDAS TERJESZKEDÉS
Az előrejelzések szerint csak idő kérdése, hogy a Föld teljes felülete háromdimenziós, valósághű térben is mozgatható képek formájában a rendelkezésünkre álljon. 2008. szeptember 6-án lőtték fel az űrbe a Google által ötszázmillió dollárral támogatott GeoEye-1 műholdat a kaliforniai Vandenberg légi bázisról. A GeoEye-1 kamerája olyan nagy pontosságú műholdas képeket képes készíteni, amely 41 cm-es pontossággal bármilyen tárgyat képes lefényképezni a Föld felszínén.
Viszonyításképpen ez az első, nagy nyilvánosság számára készülő civil technológia, amely elméletileg lehetőséget adhat arra is, hogy ekkora felbontásnál már embereket is lehessen a műholdas képekről azonosítani. Bár az amerikai nemzetbiztonsági szabályok szerint a képek minőségét 50 cm-es távolságnak megfelelő képminőségre le kell rontani, a Google már tervezi a még nagyobb pontosságú (kb. 25 cm körüli), újabb generációs GeoEye-2-es műholdak fellövését is. Az új műholdak által készített első fénykép 2008. október 7-én készült el, amely a pennsylvaniai Kutztown Egyetem épületeit rögzítette közel 700 km-es magasságból.
A képeket a Google Maps és Google Earth programok műholdas képeinek frissítésére kívánja felhasználni a vállalat. A technológiát egyértelmű hasznossága mellett máris támadják emberi jogvédő csoportok. Szakértők szerint a számítástechnikai rendszerek processzorainak, adattároló technológiáinak és kapacitásának robbanásszerű növekedése elméletileg lehetővé teszi, hogy a Google saját arcfelismerő rendszerével együtt a későbbiekben olyan új alkalmazási területeken jelenjen meg, ahol a nagyfelbontású műholdképekből különböző mesterséges intelligenciával ellátott feldolgozási módszerekkel egyes mintázatok automatikusan felismerhetőek legyenek.
Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Az emberi arcok, az egyes személyekre jellemző viselkedési minták alapján akár valós időben megtalálhatóak lesznek azok a személyek, akik a műholdas képeken szerepelnek. Digitális jogvédők szerint ez nagymértékben sértheti a személyiségi jogokat, és a történelemben először egyetlen vállalat kezében szinte korlátlan információs halmaz összpontosul. Mindemellett egy ehhez kapcsolódó másik fronton is töretlenül fejlődik a vállalat, a városok háromdimenziós utcai nézeteit tartalmazó StreetView szolgáltatást is gőzerővel fejlesztik. A szolgáltatás idén átlépte az Egyesült Államok határait, Ausztrália és Japán után 2008 tavaszán megjelent Európában is. A látványos utcai képeket tartalmazó szolgáltatás terjedésének gátja lehet a képek kiváló minősége és részletgazdagsága is, hiszen a Google StreetView képeken azonosítható emberek látványa ugyancsak felvet személyiségi jogi kérdéseket is.
A StarTribune magazin példáival élve, ha valakit éppen utcai pisilés közben fényképeznek le, vagy ha éppen átöltözik autójában, esetleg egy szexboltba lép be, akkor ezzel a különleges személyiségi adatai sérülhetnek.
Humor
A Google elképesztő ütemű innovációira már vicces válaszok is születtek. Egy áprilisi tréfa szerint a Google kifejlesztett egy olyan új csúcstechnológiát, amely a gondolatolvasást használja fel a keresés felgyorsításához. A MentalPlex névre keresztelt szolgáltatást bárki kipróbálhatja a http://www.google.com/intl/en/mentalplex honlapcímen. A Google egy másik „érdekes” hirdetése a Google Copernicus Center Holdon épülő bázisára keres új munkatársakat. Link: http://www.google.com/jobs/lunar_job.html
DOKUMENTUMKEZELÉS
A hagyományos (nyomtatott) formátumban elérhető dokumentumok digitalizálása terén is nagy lépést tett előre a Google az idei év során. A legújabb tervek szerint száz kiadó összes újságját kívánja a vállalat az elkövetkezendő években digitalizálni – napi egymilliárd oldal beszkennelését elvégezve. A digitális újrahasznosítás az eredeti formában megjelent állapot szöveges, kereshető és elektronikus képi megjelenítését is biztosítja, így az olvasók a nyomtatott állapot szerinti formátumban láthatják majd a korabeli újságcikkeket. A szolgáltatás egy része egyébiránt már működik a Google.com, illetve a News.google.com hírkereső alatt, a pontos dátumot beírva korabeli hírek fejléceit olvashatjuk, a szolgáltatás egy része pedig egyelőre fizetős. A keresőfelületen keresztül elérhető lapok között lesznek a világ leghíresebb és legidősebb lapjai egyaránt. A The New York Times és a Washington Post teljes archívumának digitalizálásáról, valamint a 244 éve folyamatosan megjelenő Quebec Chronicle Telegraph összes példányának digitalizálásáról kötött a Google a kiadókkal a közelmúltban szerződést. Bár egyelőre az látható, hogy elsőként az angol nyelven kiadott lapokra koncentrál a Google, mint a projekt vezetői elmondták, céljuk később a projekt kiterjesztése a világ összes nyelvére.
MOBILVILÁG
A vezeték nélküli hálózati technológiák robbanásszerű terjedésének lehetünk szemtanúi. Az olcsó laptopok, iPhone-ok, újgenerációs mobilkészülékek és kéziszámítógépek térhódítása mutatja a mobilkultúra széles körű terjedését. A Google sem akar kimaradni a trendből, és idén ősszel, hosszú várakozás után bemutatta saját mobilkészülékét. A Linux-kernelmagra épülő, nyílt forráskódú operációs rendszer az Android nevet kapta a keresztségben. Az operációs rendszer egyelőre még további fejlesztésekre szorul, a mobileszközök elterjedésével gyorsan a hasonló kategóriájú versenytársak mellé nőhet fel. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a Google ma már nem csak az első helyet birtokolja a világ internetes keresőinek piacán. A ComScore nemzetközi piackutató cég 2008. októberi felmérése szerint a világ második legnépszerűbb keresőjévé a szintén Google-tulajdonban lévő YouTube vált. Éves szinten két és fél milliárdos kereséssel éppen csak legyőzte a Yahoo keresőjét – a két népszerű szolgáltatással a Google elhúzott a keresőpiacon versenytársaitól.
Az idei év másik nagy meglepetése a Google Chrome internetes böngésző megjelenése. A Chrome egy alapböngésző-változatot tartalmaz, amely rendkívüli gyorsasága ellenére még gyerekbetegségekkel küzd. Sikeressége azonban a hibák kijavítása után borítékolható, alig két hónappal ezelőtti megjelenése óta 1%-os részt hasított ki magának az éles harcokkal tarkított globális böngészőpiacon. Ha a Chrome újabb verziói stabillá és a Firefoxhoz hasonlóan szolgáltatás-kiegészítőkkel testreszabhatóvá válnak, akkor a jelenlegi böngészők mellé komoly versenytársat kaphatnak.
