A TechRadar összeállításában az első Andy Wilson, akiről alig néhány hónapja lehetett jószerivel először hallani. Az ő laboratóriuma leginkább egy sci-fi díszletre hasonlít. Jelenleg a Microsoft új érintőképernyős felületén dolgozik, ami a következő Windows-generáció szerves része lesz. Ezen majd egér nélkül lehet az objektumokat kezelni, rendezgetni. „Kis” laborjában közel 800 főt foglalkoztat, és 50 projekten dolgozik egyszerre.
Egy-két ötlet a Microsoft Research-ben
Lars Bak a Google harmadik oszlopa. A két ismertebb Sergey Brin és Larry Page, ők adják arcukat, míg Bak a háttérben a vezető műszaki menedzser. Olyan alkalmazások köthetők a nevéhez, mint az új V8-as keresőmotor, ami képes a JavaScriptekkel is megbirkózni. De ő a Google saját böngészőjének a Chrome-nak az atyja is. Bak egyébkén nem a szilícium völgyben dolgozik, hanem Dániában, 20 mérnökkel. Tulajdonában van 18 szabadalom és vagy 20 évnyi tapasztalat a virtuális szerkezetek építéséről.
Dan Morgan a Texas Instruments elektronikai mérnöke. Az ő legnagyobb dobása a DLP Pico projekt volt, ami egy olyan eljárás, amellyel képeket lehet megjeleníteni hordozható eszközökön. Morgannak köszönhetően terjedtek el rohamosan a beépített kamerák a mobiltelefonokban és neki is része van abban, hogy alig pár éven belül a video megjelenés is profi lesz a mobiljainkon.
A híres Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyik professzora Anette ‘Peko’ Hosoi, aki arról ismert, hogy humanoid robotokat készít, amelyek (akik) képesek járni vagy testrészeiket természetes módon mozgatni. 2003-ban nagy visszhangot kapott a robosnail (Robotcsiga) projektje, amely egy gépcsiga volt. Most éppen egy robotkagylón dolgozik.
A. Wilson – L. Bak – A.P. Hosoi
Stuart Parkinhoz, aki az IBM egyik ékköve, olyan találmány kapcsolható, mint a mágneses memória vagy MRAM, ami arra szolgál, hogy a számítógépek memóriája áram nélküli is megőrizze tartalmát, ezzel jelentősen növelve például a laptopok üzemidejét. Jelenleg is ezen a megoldáson dolgozik, egy flash memórián, amely képes százszor annyi nem törlődő adatot tárolni, mint az ugyanilyen jelenlegiek.
Eric Demers az AMD fejlesztője, aki a cége R300-as és R600-as grafikus gyorsító chippét dolgozta ki, amelyek a videó feldolgozásban jelentettek nagy előrelépést. Vagyis azért, hogy a grafikus játékokban minden olyan valósághűnek tűnjön.
A Motorola egyik csodagyereke Manny Oliver, aki a telefonok érintőképernyős fejlesztéseit irányítja. Ezen túl ő felel az amerikai mobilkészítő termékeinek kényelmes hordozhatóságáért is . De benne van a keze abban is, hogy azok, akik a cég ROKR E8-asát vagy ZN5-ét forgatják talélkozahtnak a „piezoelektrikus haptikus” visszacsatolással. Ez annyit jelent, hogy az érintőképernyőn a hagyományos gombok által keltett érzést nemcsak hangokkal, de vibrációval is imitálják.
Justin Rattner az Intel elnökvezére és technológiai főnöke, de nyilván nem csak ezért kapott helyet a listán. A kései ’80-as években ő volt az egyik legnagyobb teoretikusa annak a folyamatnak, amely hozzájárult ahhoz, hogy a számítógépek processzorai képesek lettek párhuzamos számítási műveletekre és megosztott működésre.
J. Rattner – S. Williams – J. Bonwick – S. Parkin
Stan Williams volt a vezető kutatója annak csoportnak, amely először jelentkezett a memisztor nevű, emlékező áramkör koncepcióval. A „memrisztor” abban különbözik a többi áramköri elemtől, hogy áramellátás nélkül, a memrisztor “emlékszik” arra, milyen erős volt a rajta átfolyó áram ezzel továbbra is megtartja ellenállását.
Ha azt gondolnánk a födémkiosztás (slab allocator) valamilyen építőipari szakszó tévednénk. Ez a technológia az amivel kiérdemelte hírnevét Jeff Bonwick. A közismert caching eljárás, amit a legtöbb operációs rendszer alkalmaz. Arra szolgál, hogy tömbösíti a hasonló információkat és azokat egy helyen tárolja. Bonwick jelenleg a Storage vállalat technológiai főnöke és a Sun Microsystems partnere. Igazi találmányhalmozó, 50 szabadalommal, aki jelenleg egy új fájlszisztémán dolgozik, ami egy szemantikus tároló lenne.
