A hajózhatóság javítása és az árvízvédelem érdekében a magyar szakaszon sok helyen keresztgátakat építettek a Duna szigeteket határoló kisebb folyóágaiba, néhány évtized alatt e szakaszok változó mértékű feltöltődését eredményezték. Emiatt ma már alig-alig találni természetes állapotú mellékágakat a Duna mentén, pedig ezek a lassabb folyású, védettebb folyószakaszok nyújtanak menedéket a folyó egykori, különlegesen gazdag élővilágának is.
sorrás: WWF Magyarország
Azonnal be kell avatkozni
A feltöltődés és a teljes eltűnés veszélye fenyegeti a mohácsi Szabadság-szigetet és mellékágat is: a 80-as években épült gát elvágta a folyó főágától, azóta nem kap megfelelő vízutánpótlást. Emiatt elindult a feltöltődés, pangó vizében a folyóvízi halak nem találják meg életfeltételeiket, és a 47 hektáros szigeten található fokozottan védett ártéri erdő is veszélybe sodródott. A sziget térségében lévő ivóvízbázis látja el Baranya megye déli részét ivóvízzel, a mellékág helyreállítása, jó vízminőségének megőrzése ezért is kiemelten fontos – tájékoztatott a WWF Magyarország.
forrás: WWF Magyarország
A sziget és a mellékág ma már csak azonnali beavatkozással menthető meg. Az önkormányzat felhívására a WWF Magyarország, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Dunántúli Regionális Vízmű és a Coca-Cola Magyarország összefogott Mohács városával a Szabadság-sziget megmentésére. A hat szervezet sikerrel pályázott uniós támogatásra: a 448 millió forintos költségvetésű projekt 2009-2013 között valósul meg.
Javul az ivóvíz minősége
A mellékág
Az 1983-ban épült keresztgát miatt a mellékágban az év 92 százalékában nincs vízátfolyás, és gyakran pangóvizes, oxigénhiányos állapotok alakulnak ki. Az elmúlt két évtizedben körülbelül 1-1,5 méter vastag iszapréteg rakódott le, ami annyira megemelte a mederfenék szintjét, hogy alacsonyabb vízállások idején a Duna felől nem kap vízutánpótlást a mellékág.
forrás: WWF
A mellékág feltöltődését a keresztgát megnyitásával, és a lerakódott iszap eltávolításával fordítják vissza. A beavatkozások nyomán a Dél-Baranya településeit ellátó ivóvízkútjaiba a Duna felől jobb minőségű víz érkezik, a mellékág pedig újra változatos élővilágnak adhat otthont. A szigeten a tervek szerint újra őshonos fajokból álló erdőt hoznak létre, ahol a későbbiekben már semmilyen káros emberi beavatkozásra nem kerül sor.
Ha a sziget háborítatlanságát sikerül biztosítani, ártéri erdőkben fészkelő ritka madaraink, a fekete gólya és a réti sas is újra otthonra találhatnak itt. Az egyedülálló élővilág bemutatására tervezett ártéri tanösvény kialakításakor is fontos szempont az élőlények nyugalmának a fenntartása. Emellett a program lehetőséget teremt a jövőben a mohácsi szabadstrand megújítására is.
