Rómeó egyike volt annak a 19 fiatal madárnak, amelyeket a magyar és szlovák szakemberek műholdas jeladókkal szereltek fel, hogy nyomon kövessék mozgásukat. Augusztus végén Rómeó keletnek vette az irányt, de szeptember elején nem érkezett róla több jel. Ekkor már Oroszországban volt – közölte a Magyar Madártani Egyesület (MME).
Kerecsensólyom (fotó: Bagyura János)
Bejárta fél Európát
A fiatal hím kerecsensólyom 2008. június 10-én, a Rajka közelében lévő fészekben kapott műholdas jeladót. Eleinte a fészek környékén próbálgatta a szárnyait, de másfél hónap múlva már egészen Ipolytarnócig merészkedett, hogy aztán visszatérjen a szülői fészek közelébe. Innen egy kis ausztriai kirándulást tett, de nem ment túl messzire: Bécstől néhány kilométerre délre töltött két hetet. Az utolsó, nagy kaland augusztus 19-én kezdődött, amikor a schwechati repülőtér közeléből Rómeó elindult kelet felé.
Barnabás, egy másik jeladós sólyom (fotó: Prommer Mátyás)
A következő két hétben Szlovákián keresztül Ukrajnába repült, majd Moldávia következett. Útját folytatva kelet felé, ismét Ukrajnába jutott, aztán Harkov közelében átlépte észak felé az ukrán-orosz határt. Mintegy 200 kilométerre megközelítette Moszkvát, de végül délkeletre fordult. Utolsó jelei egy Umet nevű városka közeléből jöttek szeptember közepén.
A jelek megszűnése után a szakemberek felvették a kapcsolatot orosz kollégáikkal, akik egyszer már segítettek megtalálni egy másik magyar kerecsent, ami szintén Oroszországban tartózkodott. Végül, szeptember 28-án Igor Karjakin, orosz ornitológus sikeresen eljutott arra a helyre, ahonnan Rómeó adója utoljára adott. Sajnos, Rómeónak már csak a lábait (a jelölőgyűrűkkel) és szárnyait találta meg egy középfeszültségű oszlop alatt, a megadott koordinátáktól néhány méterre.
Fontos kutatás részese volt
Az áramütéstől elpusztult madár többi részét valószínűleg egy róka vihette el, mert sem a madár teste, sem a jeladó nem került elő. Az információ megerősíti azt a feltételezést, hogy az áramütés nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is komoly veszélyt jelent a fiatal kerecsensólymokra, és feltehetően más ragadozó madarakra is.
Ennyi maradt Rómeóból (MME)
Jelenleg 20 fiatal kerecsenen működik műholdas jeladó, amelyek már eddig is sok újdonsággal szolgáltak a fokozottan védett kerecsensólymok életének részletesebb megismeréséhez. Minderre azért van szükség, mert a kerecsensólyom világszerte veszélyeztetett, állománya – Kárpát-medencét kivéve – az egész világon csökken.
Európában hazánktól nyugatra már csak Ausztriában és Csehországban fordul elő kis számban ez a keleti elterjedésű faj, valamint néhány tucat fészkelő párból álló állomány él Szlovákiában és Szerbiában. A kontinensen a faj fennmaradása nagyban függ a magyar állománytól, ami Európában a legerősebb, a maga mintegy 180-200 fészkelő párjával.
