A Rába vízminőségének javítására tett intézkedésekről és a heiligenkreuzi hulladékégető országhatártól távolabbi felépítéséről tárgyalt Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Josef Pröll osztrák miniszterrel.
A só már nem okoz gondot
Mi a probléma?
Három ausztriai bőrgyár évek óta szennyvizével mérgezi a Rábát, hatására a folyó élővilága óriási károkat szenvedett. Három zöldminiszter, a helyi lakosok és környezetvédő szervezetek határozott fellépésére a szennyezés folyamatosan csökken, de több káros anyag koncentrációja azonban még ma is a határérték csaknem kétszerese. A legnagyobb gondot a habzásért is felelős naftalin-1,5- diszulfonát jelenti, ami vízben nem bomlik – derül ki Greenpeace Magyarország méréseiből.
A kedélyeket régóta borzolja a határ közelébe, Heiligenkreuzba tervezett hulladékégető is, ami – az uralkodó széljárásnak köszönhetően – a helyiek szerint komoly füstterhelést, és az idegenforgalom összeomlását okozná.
A folyó vízminőségének javítását célzó ütemtervvel összhangban mára megszűnt a füstenfeldi geotermikus erőmű magas sótartalmú termálvízének a Lapincsba bocsátása, és a napokban megkezdődött a Boxmark feldbach-i bőrgyárában a magasabb fokú szűrőberendezés építése is – tájékoztatta Josef Pröll osztrák környezetvédelmi miniszter magyar kollégáját.
A magyar szakemberek rövidesen személyesen is ellenőrizhetik a munkálatokat. A központi és tartományi forrásokból épülő szűrőberendezés 2009 közepéig megépül a jennersdorfi bőrgyárban is, és a jövő év végére megszünteti a szennyezést a harmadik, a wollsdorfi gyár is – tudtuk meg Szabó Imrétől.
Hamar visszatérhet az élet
A Rába ökológiai rehabilitációja akkor kezdődhet el, ha a szennyezés már teljesen megszűnt. A két ország közösen nyert erre uniós pályázatot: az osztrák területen levő Kis-Rába szurdok és a magyarországi körmendi duzzasztó közötti szakaszt oly módon alakítják át, hogy az átjárható legyen a vízi élőlények számára. A 480 millió forint értékű beruházás 2011-re készülhet el.
Évek óta habzik (MTI)
Más szakaszokon nincs szükség komoly beavatkozásokra – mondja a miniszter, aki nem akar jóslatokba bocsátkozni, hogy mikor áll vissza az eredeti állapot a folyón. Amikor a Tiszát ciánszennyezés érte, nagyon borúlátók voltunk, senki nem gondolta, hogy viszonylag hamar visszaáll az egyensúly: a természet gyorsan képes megújulni – teszi hozzá.
Nincs osztrák-magyar “konfliktus”
A határmenti Heiligenkreuzba tervezett hulladékégető ügyében osztrák-magyar konzultatív csoportot állítanak fel, amely várhatóan még szeptemberben összeül a két tárca államtitkárainak vezetésével. A kormány szerdán határozatba foglalta a hivatalos magyar álláspontot, amely szerint a mindkét oldalról tapasztalható lakossági ellenkezés miatt az égető áthelyezését kéri más, a határtól távolabbi területre.
Magyar-osztrák közös tiltakozás a szemétégető ellen (MTI)
A hulladékégető kapacitása ugyanis többszöröse a tartományban évente keletkező hulladéknak, ezért nem elfogadható a jelenlegi helyszínválasztás – hangzik a magyar érvelés. Az egyébként minden környezetvédelmi kritériumnak megfelelő hulladékégető csak lakossági egyetértéssel épülhet meg.
A folyószennyezés és a szemétégető azonban semmiképpen nem jelent osztrák-magyar szembenállást – hangsúlyozza Szabó Imre. Ausztria minden politikai szinten nyitott a tárgyalásokra, amelyekbe már a kezdetektől bevonták a lakosokat, civil- és szakmai szervezeteket. A mostani megállapodásban jelentős szerepet játszottak a helyi közösségek és a társadalmi szervezetek, a folyó újjáélesztése közös siker lesz.