Bár a köznyelv minden nagyobb pocsolyát bányatónak nevez, hivatalosan a bányató “olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és földalatti bányászati tevékenység során (…) a felszín alatti vízkészletből alakult ki” – idézi a vonatkozó törvényt a halászatról és a horgászatról Katona Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettese.
A vízmélység a bányászott réteg vastagságától és a kitermelési módszertől függően 2-8 métertől 15-25 méterig terjedhet. A legmélyebb tavak Délegyháza és Nyékládháza környékén találhatók. A szakember hangsúlyozza: ahol még folyik a kitermelés, az vízzel telt bányagödörnek minősül, nem tónak – így ezeknél nem kérdés a fürdőzés vagy más vízi sport lehetősége.
Nem életbiztosítás
Tagadhatatlanul a bányatavak mellett szól, hogy általában könnyen megközelíthetőek, a vizük tisztának tűnik, és olcsóbb vagy egyenesen ingyenes alternatívát nyújtanak a ”normál” strandokhoz képest.
Kádár Mihály, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) vízhigiénés főosztályának vezetője azonban figyelmeztet: a tömegesen használt, kijelöletlen fürdőhelyeken, ahol nincs kommunális infrastruktúra, könnyen összeszedhetünk csúnya fertőzéseket. Ritka esetben a túlhasználat a kékalgák elszaporodását is eredményezheti; az algák által termelt méreganyag pedig érzékenyebbeknél bőrirritációt válthat ki.
A bányatavak mégis inkább a balesetveszély miatt váltak hírhedtté. Mélységüket sokszor nem is sejtjük, mesterségesen kialakított medrük pedig kiszámíthatatlanul változó; bármelyik pillanatban kiszaladhat a fürdőző lába alól a talaj, és már a pánik is végzetes lehet. Ráadásul a nagy mélységek miatt nehezen melegszik fel a víz; a parttól eltávolodva vagy az alsóbb rétegekben gyakran 6-8 fokot is esik a hőmérséklet, ami izom-, rosszabb esetben szívgörcsöt okozhat.
Az ecsédi bányató (Fotó: MTI)
A folyamatban levő bányamunkálatok jelentik a legfőbb kockázatot, de a kitermelés után hátrahagyott, víz alatti roncstemető sem ideális terep a pancsoláshoz. Arról nem is beszélve, hogy a felügyelet nélküli strandoknál a vízi mentőknek esélyük sincs, hogy egy-egy riasztáshoz időben kiérjenek – magyarázza Tar Mihály, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának szóvivője lapunknak.
Tiszta strandok, tiltott helyek
Azt azonban meg kell hagyni, hogy a bányatavak vízminősége eredendően kiváló: természetes talajvízről van szó, amit megszűr a medret alkotó homok- vagy kavicsréteg. Ráadásul a kitermelés sem jár jelentős szennyeződéssel – véli az OKI szakértője.
Az országban található, mintegy száz bányató közül több is rendelkezik kijelölt fürdőhellyel, ahol kiépült az ÁNTSZ által előírt infrastruktúra – vagyis megfelelő számú WC és szemetes, ivóvíz- és élelmiszer-ellátás –, és ahol a szakemberek rendszeresen ellenőrzik a vízminőséget. (A havonta frissített adatok megtalálhatók az OKI honlapján).
Budapest környékén Délegyháza, Dunaharaszti, Gyömrő, Pócsmegyer, Veresegyháza vagy Dunavarsány bányatavai közül válogathat az, aki nem szeretne a zavarosban fürödni. Az összes többi népszerű célpont, így a Lupa-szigeti tavak vagy az Omszki-tó lényegében illegális – tájékoztat a környezet-egészségügyi szakember.
vizes hetek a figyelőneten
Vizes hetek sorozatunkban bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket. Megmutatjuk, milyen gasztronómiai, természeti csodáknak adnak otthont, hogyan illeszkednek hazánk gazdasági és üzleti életébe, válogatunk a vízhez köthető szabadidős és kulturális tevékenységekből, de sorra vesszük a köréjük font legendákat, hiedelmeket is. Elsőként a Dunáról, majd a Balatonról írunk, utána a Tisza és a hazai gyógyvizek kerülnek sorra.
Tenger helyett is megteszi
Nemcsak a fürdőzők látogatják előszeretettel a bányatavakat, hanem a horgászok, a vízisízők és a jet-ski megszállottjai is. Sőt még a búvárok is ráfanyalodnak egy-egy hétvégi merülés erejéig – mondta Lantos Róbert, az Euro-Dive Búváriskola szakembere. A hirtelen, nagy mélyülés hasonlít valamelyest a tengeri merülés körülményeire, bár a nagyobb mélységek dermesztő hidege csak a bányatavakra jellemző.
Persze a látótávolság nyomába se ér a tengerinek: legjobb esetben 3-4 méter, ennél tisztábban csak télen, a jég alatti merüléseknél lehet látni. Leginkább gyakorlásra, a búvártudás szinten tartására jók ezek a vizek, bár némelyik tó valódi élményszámba megy gazdag élővilágának köszönhetően. Ilyen például az ecsédi bányató, ahol még édesvízi medúzát is láthatnak a szerencsések.
Fejbe kólinthat egy jet-ski
Természetesen a bányatavakban búvárkodni sem veszélytelen szórakozás. A rossz látási viszonyok miatt könnyű eltévedni vagy szem elől veszíteni a merülőtársakat. Van akinél a jéghideg víz stresszt okoz, így növeli a levegőfogyasztást.
A fő veszélyt jelentő kotrási területeket a búvárok igyekeznek nagy ívben elkerülni, mint ahogy a horgászokat és a jet-skizőket is; előbbiek damiljába gabalyodni nem kellemes, utóbbiak pedig a gyanútlanul felszínre érő búvároknak okozhatnak sérüléseket. Lantos Róbert szerint elkerülhetők lennének a vészhelyzetek, ha mindenki betartaná a szabályokat – igaz, maguk a búvárok sem aggályoskodnak a tiltott vízfelületek használatát illetően.
