Kínai durvaságok az állatokkal

Kína világelső a szőrme előállításában. A világ nyérc szőrmetermelésének egyharmada Kínából származik. Onnan, ahol az állatokat tenyésztőtelepeken miniatűr ketrecekben tartják. Mikor eljön az idő, a kis ragadozókat egyszerűen a földhöz csapják, és megnyúzzák. Gyakori az is, hogy elég egy ütés a fejre és ettől az állatok elvesztik az eszméletüket, de nem pusztulnak el, így öntudatuknál vannak, amikor lefejtik róluk a bőrt.

Kutya és macska a hentesnél

Várja a sorsát (forrás: Négy Mancs)

Társállataink, a kutyák és a macskák is ugyanebben a kiszolgáltatott helyzetben vannak: bundájukat előszeretettel használják fel ruha-kiegészítőnek, kabátnak. Ezen felül húsuk is egyre népszerűbb és egyre könnyebben elérhető a régen kuriózumnak számító „élelmiszer”. A legfrissebb becslések szerint csak a guangdongi tartományban 10 ezer macskát fogyasztanak el naponta, és körülbelül 20 millió kutyát ölnek le évente.

Végeláthatatlan sorokban apró ketrecek, állandó stressz, fájdalom és halál – ez a rettenetes valóság, ami a nyúltenyésztő üzemek mögött áll. Ritka az olyan állat, amelyet a gazdaság ilyen széles körben felhasznál, hiszen nem csak a húsukat, de a bundájukat is értékesítik. Az angóra nyulak szőréből fonál készül, miután brutális módon kitépik a bundájukat mindenféle érzéstelenítés nélkül. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy laborállatként is előszeretettel alkalmazzák őket.

Sok múlik Európán

Kína egyike azoknak az országoknak, melyek tiltják az egzotikus állatok kereskedelmét. Ennek ellenére minden évben egzotikus állatok ezreit csempészik ki Mianmarból, Laoszból és Vietnámból, hogy ellássa az egzotikus állatokból készült ajándéktárgyak kínai piacát. A cápauszony, a csikóhal, és az orrszarvútülök a legkeresettebb termékek közé tartozik. Illegális telepeken tigriseket tenyésztenek, csak azért, hogy a karma és nemi szerve mindig rendelkezésre álljon.

forrás: Négy Mancs

Nem egyedül Kína a hibás, hogy egyre gyengébbek az állatvédelmi szabályok: az európai fogyasztók is nagy részben felelősek a kialakult helyzetért, hiszen a vásárlók igényt tartanak a Kínából származó termékekre. Az árak csökkennek, és vele együtt az állatvédelmi követelmények is, máskülönben nem találkozhat a kereslet és a kínálat. A Négy Mancs Alapítvány célja, hogy meggyőzze az embereket: hatalmukban áll nyomást gyakorolni a kínai iparra és a kínai kormányra annak érdekében, hogy az ázsiai országban is biztosítsanak megfelelő körülményeket az állatok számára.

Hosszútávon csak akkor bízhatunk bármiféle változásban, ha Európában erősödik a tudatos vásárlás, és politikai lépéssekkel kombinálva érvénybe lép az importstop a kínai állati termékekre. Globális világunkban a fogyasztóknak tudniuk kellene azt, hogy ők azok, akik igazán valóra tudnák váltani a mottót: Egy Világ, Egy Álom, és ezzel együtt megszüntetni a kínai rémálmot.