A vitorlázás az elmúlt pár évben jelentős lendületet kapott. Sok cég és az átlagnál valamivel tehetősebb magánember is felfedezte ezt a klasszikus kikapcsolódási formát. Sokat segített az egyre jobb hírű versenyek szervezése és a hajópark jelentős átalakulása is.
Litkey Farkas, a nyolcszoros Kékszalag-győztes szerint a balatoni hajók mérete is leginkább a kocsik méretének változását követi. Jellemzőek az egyre drágább és egyre nagyobb vitorlások. Míg 10–15 éve egy 26 láb hosszú hajó számított átlagosnak, ez mára már jócskán 30 láb felett van.
Fontos változás történt a kikötési lehetőségek számát illetően is. Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt azon kikötési pontok száma, ahol kényelmesen el lehet helyezni a hajónkat. Közel 3500–4000 található belőlük. A jól hangzó számadat csak annak fényében kevés, hogy például a Fertő tavon is ugyanennyi van, a Boden-tó partján pedig közel 30 ezer.
vizes hetek a figyelőneten
Vizes hetek sorozatunkban bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket. Megmutatjuk, milyen gasztronómiai, természeti csodáknak adnak otthont, hogyan illeszkednek hazánk gazdasági és üzleti életébe, válogatunk a vízhez köthető szabadidős és kulturális tevékenységekből, de sorra vesszük a köréjük font legendákat, hiedelmeket is. Elsőként a Dunáról, majd a Balatonról írunk, utána a Tisza és a hazai gyógyvizek kerülnek sorra.
A hajózási központok közül Siófok és Füred emelkedik ki, ahol az elmúlt években komoly fejlesztések indultak minden területen. Jóllehet, mint azt Litkey Farkas megjegyzi, még mindig nincs igazi ötcsillagos szállodája a Balatonnak, de legalább az éttermek minősége egyre kevésbé hagy kívánnivalót maga után.
Megoldatlan a hajóbérlés problémája is, mivel a rövid szezon miatt a vállalkozók ilyesmibe nem igazán akarnak befektetni. A feladat azért nem teljesen reménytelen: egy kis beszélgetés, kérdezősködés csodákra képes. Az árakat tekintve eléggé konszenzusos a piac. A bérleti díj általában 40 ezerről indul egy 5 személyes hajónál, és akár 150 ezerig is elmennek egy 40 fős – és még mindig vitorlásról beszélünk! – esetén. Per nap. Aki elszánja magát, hogy hajóskapitány legyen, annak az egyhetes tanfolyam elvégzése és 30 ezer forint leszurkolása után már lesz jogosítványa is.
Kékszalag: Európa legrégebbi tókerülől versenye
Hajózási szempontból a Balaton érdekes kettőssége, hogy egyfelől igen biztonságos, mivel az átlagos vízmélység nem jelentős, mintegy 3,3 méter. Nagy, több méteres hullámokra tehát nem kell számítani. Másfelől viszont állandó figyelmet követel az, hogy folyamatosan partközelben kell navigálni, ami főleg a déli part esetében tartogat meglepetéseket, mivel nagyon gyorsan csökkenhet az amúgy sem jelentős vízmélység.
A Balatont érintő örök kérdés, hogy miért nem lehet rajta motorcsónakot és jet-skit használni. A miértre a Balaton estében ismét a vízmélység a legfontosabb ellenérv. A tó pont emiatt igen érzékeny minden szennyeződésre és háborgatásra; mint mondják, ha nem lenne benne víz, szinte nem is látszana domborzati eltérése a közvetlen környezetéhez képest. Más tavak esetén, például a Boden-tónál a szennyezés azért nem gond, mert a tavon keresztülfolyik a Rajna.
Nemcsak szelíd motorosok
Sokan szeretik a vitorlázás hangulatát, ám folyóvizeinken természetesen a motorcsónakok uralkodnak. Dr. Sándor Péter, a Magyar Motoros Vízisport Szövetség elnöke a motorcsónakosok esetében arról mesél, hogy náluk a ’80-as években indult a bevásárlás, ekkor jelentek meg tucatjával a komolyabb hajók. Az árak 2 milliótól 20 millióig terjedtek akkoriban. Mára a nagy bevásárlásokat inkább a motorcsónakok modellváltása kapcsán éppen aktuális csere jellemzi.
Az árak tekintetében a legolcsóbb hajómotor is közel félmilliós beruházást igényel, míg a hajótest ára 200–300 ezer forint körüli összeg. Ha olyan hajót szeretnénk, amely akár vízisí vontatására is alkalmas, ahhoz már minimum egy 40 lóerős motor szükséges. Egy ilyen motor ára viszont már 1,5 millió körül jár, és maga a hajótest is belekerülhet ugyanennyibe.
Fontos pozitív változás környezeti szempontból, hogy 2006 óta az EU-szabályozás megköveteli az úgynevezett EPA-előírásnak megfelelő hajókat. Ezek a kis környezetszennyezésű motorok viszont jóval drágábbak. Ennek köszönhetően kiszorultak az olcsó, kétütemű hajómotorok, amelyek zajosak és környezetszennyezőek voltak. Az EPA-előírásoknak megfelelő hajókat akár a hagyományosan védett nagyvizeinkre is rá lehetne engedni.
Egyre többek kedvtelése a motorcsónak
Némileg hasonlóan a vitorlásokhoz, aki motoros hajót szeretne bérelni, nem dúskálhat a kínálatban. Ennek legfontosabb oka, hogy a biztosítók nem kínálnak motorcsónak-biztosításokat, e nélkül pedig nem éri meg belevágni egy ilyen üzletbe.
A hajó üzemeltetése sem éppen olcsó mulatság, mivel ezek a hagyományosan amerikai mintára készült motorok sokat fogyasztanak. Egy 200 lovas csónakmotor megesz akár 40 litert is 100 kilométeren.
Nehéz megoldani a hajók tankolását is. Kevés, alig néhány olyan kút van, amely kifejezetten a motorcsónakosok kiszolgálására épült. Baján, Nagymaroson, Kisapostagon található vízi benzinkút. Egy ilyen kút 30 millióból építhető, amíg tehát egy nagyobb benzinforgalmazó nem lát fantáziát a vízi turizmusban, addig nem várható e kutak számának növekedése.
A pecások ellenségei
Lassan 15 éve a hazai vizeinken is jelenlévő jet-skisek talán a leginkább közvélemény-megosztó társaság a három közül. Pedig területileg a Dunának csak néhány szakaszán száguldozhatnak, s ugyanez igaz a Tiszára is. A Dunán mindössze 1–2 kilométeres szakaszok jutnak nekik. Csupán a bányatavakat és a magán-horgásztavakat használhatják korlátlanul.
Éppen ezért az egyik legrégebbi szívfájdalmuk, hogy nem mehetnek rá a nagy tavainkra. Visszatérő lobbitéma, hogy a Balatonon legalább szezonon kívül ott lehessenek. Ennek érdekében 2006-ban Keszthelyre szervezték volna a jet-ski világbajnokságot, ám hiába kapott támogatást a szövetség a keszthelyi városvezetéstől, végül a törvényhozás nem adott engedélyt a rendezvény megtartására – meséli Molnár Edina, a Magyar Jet-ski Szövetség főtitkára.
Ez már kishajónak számít a Dunán
A jet-skisek egyik érve, hogy a mai gépek egyáltalán nem környezetszennyező járművek, mivel megfelelnek a legszigorúbb környezetvédelmi szabványoknak, üzemanyagrendszerük tökéletesen zárt, a vízbe nem jut káros anyag, az ólommentes benzinből és a vízben két nap alatt teljesen lebomló növényi olajból álló üzemanyag jóvoltából.
A fontosabbik ütközési pont azonban inkább a tavak békéjének háborgatása. Azért a jet-skisek sem tétlenkednek, és nem is volnánk Magyarországon, hogy ne találnának valamilyen kiskaput. Ez éppen ebben az évben adódott, amikor megjelent egy valóban hajóméretű kategória a vizeken. Nevezetesen a háromszemélyes, ülésekkel ellátott, maximum 2200 cm³-es, 340 lóerős és 140 km/h végsebességű zárt sugárhajtóművel ellátott „vízi szörnyek”. Ezeket a modelleket hazánkban egyedülállóan kisgéphajóként is forgalomba lehet helyezni. A H-betűvel jelzett hajólevél pedig innentől kezdve zöld utat ad, hogy ugyanolyan körülmények között lehessen használni, mint bármelyik kisgéphajót. Szabad tehát a pálya a Dunán is. Méghozzá alig 4 millió forintért…
Folyóinkról és tavainkról még többet a FigyelőNet Vizes Hetek aloldalán olvashat.
