Coubertin ragaszkodott a második lehetőséghez, mert egyrészt így akarta megünnepelni a modernkori olimpiák felélesztését, amit társaival harminc évvel azelőtt Párizsban indítottak útjára. Másrészt helyre akarta hozni azt, ami 1900-ban olyan látványosan romlott el. A vesztes hatalmakat is meghívták, de háborút követő hangulat még mindig érződött, így a visszatérő országok megjelenését és szereplését jobbára közöny és hidegség övezte. Németország a meghívás ellenére sem vett részt a játékokon.
A magyar küldöttség tagjai már hozzá volt szokva, hogy csakúgy mint 1900-ban, most sem fogadta őket senki. Csapatunkból elsőként Posta Sándor nyert aranyérmet egyéni kardvívásban. A háború utáni viszonyok miatt csak egyetlen francia lap kért interjút tőle, azt is hosszú töprengés után. Posta érezve a célzást, minden szó nélkül csak egy névjegyet nyújtott át szobája ajtajából az újságírónak, melyre ennyit írt: „Megnyertem az olimpiát”.
A játékok hőse az ötszörös bajnok finn csodafutó, Paavo Nurmi volt (IOC)
Az agyaggalamb-lövészetben Halasy Gyula a finn Herberttel azonos eredményt ért el, az ezt követő szétlövésben pedig tízből tízszer talált és így lett első. Ennek nyomán Krúdy Gyula egy írásában így jellemezte: „ő az ország legnyugodtabb embere.”
A Hajós Alfréd és Lauder Dezső alkotta páros voltak az első magyarok, akik érmet nyertek a művészeti olimpián. Közös stadiontervet nyújtottak be, ami ezüstérmes lett, de mivel itt első helyezést nem osztották ki ebben a versenyben, a magyar sporttörténet bajnokként tekint rájuk. Hajós az egyetlen az egyetemes olimpiatörténetben, aki sport és művészeti versenyben is szerzett érmet. Ezen az olimpián indult először magyar női olimpikon, Tary Gizella, aki a tőrvívásban hatodik helyen végzett.
A párizsi olimpia legtöbbet emlegetett versenyzője Paavo Nurmi finn futó volt. Ő ezen az olimpián öt aranyérmet szerzett, ezek közül az 1500 és 5000 méteres síkfutást egy napon nyerte, mindkettőt olimpiai csúccsal, és másfél órán belül a nagy nyári kánikulában. Hazájában annyira népszerű, hogy a tiszteletére 2000-ben operát is írtak.
Az úszószámokban megdőlt minden eddigi olimpiai csúcs, és hét új világcsúcs született. Három úszószám első helyét Johnny Weissmüller szerezte meg, 100 és 400 méteres gyorsúszásban, és a 4×200 méteres váltóban, emellett egy bronzérmet is hazavihetett vízilabdázóként. Weissmüller magyar származású amerikai volt, aki később a Tarzan-filmek főszereplőjeként vált világhírűvé. Egy vele készült interjúban egyszer azt mondta, hogy híres majomüvöltését még a nagymamája tanította neki.
Johnny Weissmüller (k) később Hollywoodot is meghódította (IOC)
Hollywood ezen kívül is érintette az1924-es olimpiát. A százméteres síkfutásban a bajnok az angol Harold Abrahams lett, a négyszáz méteres síkfutásban pedig a skót Eric Lidell. Kettejük történetéből készült 1982-ben a nagysikerű, négy Oscar-díjat nyert film, a Tűzszekerek (Chariots of Fire).
Az ötpróbában harmadik helyen befutó amerikai LeGendre harminc centivel javította meg a távolugrási világcsúcsot, sajnálatos módon azonban ő távolugrásban nem volt benevezve.
A magyar csapat érmei a következően alakultak: 2 arany (agyaggalamb-lövészet, egyéni kardvívás), 4 ezüst (birkózás, vívás-kardcsapat, atlétika-ötpróba, művészeti verseny), 4 bronz (birkózás, úszás, vívás-egyéni kardvívás és tőrvívócsapat). A játékok 44 ország 3092 versenyzőjének részvételével zajlottak. Magyarország küldöttsége 89 főből állt. Az éremtáblázaton az Egyesült Államok végzett az első helyen, mögötte Franciaország és Finnország. Magyarország a tizenkettedik lett.
Országunk teljesítményét erősen befolyásolta, hogy sok más terület mellett a sport is nehezen talált vissza korábbi önmagához a háború utáni időszakban. Ettől eltekintve a hazai és nemzetközi közvélemény fontosnak tartotta a vesztes hatalmak visszatérését a sportéletbe, mert ez jótékony hatást gyakorolt a nemzetközi politikai folyamatok rendeződésére.
