A horvát kormány már eljuttatta a Világörökség Központnak (WHC) a kulturális és természeti kincsek javasolt listáját, amelyek között megtalálható a zárai (Zadar) episzkopális műemlékegyüttes, a varasdi római kori limesz, az eszéki erőd, Splitben a Diocletianus-palota és a város központjának kiterjesztése, Lubenice település a Cres-szigeten, a Veliki Tabor-várerőd, Ston urbanisztikai egysége, a belső-isztriai Motovun város és Korcula városa – tájékoztatta az MTI-t a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti irodája.
A természeti értékeket felsoroló javaslatok között szerepel a starigradi mező, a Blaca-síkság, a primosteni szőlőültetvények, a Velebit-hegység északi része, a Kornati Nemzeti Park, a Telascica szigetvilága, valamint a Lónya-mező. Az emberiség “szájhagyományon át továbbadott”, nem materiális örökségének kategóriájában a horvátországi csipkekészítést nevezték a listára.
Horvátországból 1979 óta szerepelnek értékek a világörökség köréből. Az elsők között a Diocletianus-palotával egybeépült középkori Split, Dubrovnik óvárosa és a tavairól, vízeséseiről nevezetes Plitvicei Nemzeti Park kapta meg a rangot. A védett emlékek közé tartozik a poreci Euphrasius-bazilika korakeresztény műemlékegyüttese, Trogir történelmi óvárosa és a sibeniki Szent Jakab-katedrális is.
A múlt év szeptemberében vette védettség alá az UNESCO a magyar határtól délre található Papuk Természetparkot, amely a geológiai értékeket hordozó horvát parkok közül az első ezen a listán. Talán legértékesebb képződményei a 70 millió éves lépcsőzetes vulkanikus sziklák, amelyekhez foghatók Szlovákiában, Új-Zélandon és az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban találhatók.
