Hatalmas érdeklődés előzte meg a kiállítást, ugyanis Aba-Novák Vilmos képeit, grafikáit így összefüggően igen régen, 1962-ben láthatta a nagyközönség a Magyar Nemzeti Galériában. Most, 46 év után újra megtekinthetők a 20. század egyik legjelentősebb alkotójának munkái.
Aba-Novák élete és művei (képgaléria)
Gulyás Gábor, a Modem igazgatója a megnyitón elmondta, hogy ha a kiállítás potenciális közönségének felét meg tudják szólítani, és a megszólított tömegnek a fele el is jön a Modembe, már nem lesz veszteséges a tárlat. A messziről érkezőket kedvezményes vonatjeggyel szeretnék segíteni, amiről jelenleg is egyeztetnek a MÁV-val.
Bartókot is barbárnak nevezték
Gulyás elmondta azt is, hogy több mint hetven szerződést kellett megkötniük, hiszen az alkotások belföldről és külföldről, közgyűjteményekből és magángyűjtőktől érkeztek Debrecenbe. A Modem igazgatója kijelentette, számukra most nem a nyereség a legfontosabb. A tárlat költsége mintegy 40-50 millió forintot tesz ki, amelyet szponzori pénzekből, illetve a jegyeladásokból kívánnak fedezni.
Interjú az unokával
Aba-Novák Vilmost az előző rendszer ki akarta írni a magyar festészettörténetből, mert néhányszor megfestette Horthyt. Egy egri szerzetes a pápánál panaszolta be, hogy megvalósította az ecsettel való káromkodást. Életmű-kiállítására 42 évet kellett várni. Interjú az egyik legnagyobb festőnk unokájával, Kováts Kristóffal.
A kiállítást Rockenbauer Zoltán művészettörténész nyitotta meg. A volt kultuszminiszter szerint Aba-Novák Vilmos nem volt könnyű helyzetben, hiszen a két világháború közt kellett alkotnia. Rockenbauer megjegyezte még, hogy a barbár zseni kifejezést a legpozitívabban kell értelmezni, hiszen Picasso is így tette, s anno Bartókot is ezzel a jelzővel illeték. Ezt egyfajta magyar virtusként is lehet értelmezni – tette hozzá Rockenbauer.
Több mint 4 milliárdos biztosítás
Több szempontból is a legek kiállítása az Aba-Novák Vilmos életművét bemutató debreceni tárlat – hangsúlyozta Rockenbauer. Soha ilyen összegben – 4,2 milliárd forint – még nem biztosították magyar festő kiállítását, ami jól jelzi, hogy Aba-Novák képei milyen értéket képviselnek az aukciós piacon.
A tárlat 1300 négyzetméteren kronologikus sorrendben mutatja be a festő-grafikus pályáját. A választófalakkal elkülönített térben megcsodálhatjuk Aba-Novák főbb életszakaszait. Már a falakon kiírt alcímek is eme elrendezésre utalnak. A teljesség igénye nélkül; Új utakon, Itália, A cirkusz világa (itt az egyik legismertebb kép: Vurstli), illetve a Szolnoktól Zsögödig.
A kiállítás egyik kuriózuma; Képek a falon című alegység. Itt projektoros kivetítőn láthatjuk főbb falfestményeit, például a budapesti Városmajori templom freskóját, melyet 1938-ban készített. A másik érdekesség a műterem „szekcióban” látható, amelyben egy különleges, közel egyórás színesfilmfelvétel is nézhető lesz, amelyet a New York-i City College-ban készítettek a művészről, festés közben.
Vigyázat: hamis képek a falakon
A kiállítás egyik nagy attrakciója, hogy az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonját is felállították, persze méretarányos kicsinyítésben. Itt Aba-Novák Vilmos híres pannójának (fatábla) rekonstrukciója látható, amelyhez a tárlat címe is köthető, hiszen itt zsűrizett Picasso, aki azt az elhíresült mondatott mondta: „Ki ez a barbár zseni?”
A kiállítás kurátorának, Molnos Péternek az ötletét dicséri, hogy néhány „eredeti” Aba-Novák-hamisítványt is bemutatnak. A festőgéniusz ugyanis azon kevesek közé tartozik, akit még életében kortársai hamisítottak. (Ezeknek a képeknek a „Vigyázat, hamis!” alcímet adták.)
A tárlat végén a Kortársak szemével láthatjuk a művészt, úgymint Bánk Ernő és Polya Tibor alkotásain keresztül. Az utolsó kép a Debreceni nagyvásár (1940), mely a debreceniek előtt tiszteleg.
A július 6-ig nyitva tartó Aba-Novák-kiállításra több tízezer érdeklődőt várnak a szervezők.
