Élet-Stílus

Konferencia-fővárosi státuszra hajt Budapest

A fővárosban egyszerre több megaberuházás is indult a sok éve áhított több ezer fő befogadására alkalmas konferencia-központ megvalósítására. A fejlesztések akár népszerű konferenciavárossá is emelhetik Budapestet, ugyanakkor kétséges, hogy egyszerre több óriásintézményt képes eltartani a piac.




“G” pavilon rajzon

A több ezer fős Horgászok Nemzetközi Konferenciáját és egy epilepszia témájú kongresszust már biztos, hogy 2009-ben Budapesten rendeznek meg, annak köszönhetően, hogy néhány hónapon belül lesz több ezer fős konferenciák befogadására alkalmas helyszíne a fővárosnak. Idén októberben adják át a Hungexpo csaknem 10 ezer négyzetméternyi alapterületű, egylégterű, többfunkciós „G” pavilonját, amelynek „bérlésére már 2010-11-re is jelentkeztek érdeklődők” – mondja György Miklós, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója.


G pavilon épülőben

G pavilon épülőben

Ezzel a konferenciaszervezők régóta dédelgetett álma valósul meg. A magyar turisztikai szakemberek ugyanis évek óta sürgetik egy nagyobb konferencia-központ felépítését, mivel jelenleg a legnagyobb ilyen funkciójú létesítményünket a volt Kongresszusi Központot, új nevén Budapest Congress and World Centert mindössze 1800 fősre tervezték. Az óriási konferencia-központ megépítése ugyanakkor nem kis kockázattal jár: a Hypo-Alpe Adria Leasing Zrt. tavalyi tanulmánya szerint 30-40 milliárd forintot igényel a projekt, amelynek megtérülése akár 20-30 évbe is beletelhet. A rizikót növeli, hogy befektetők legnagyobb bánatára négy különböző helyen vágnak neki szinte egy időben nagyszabású terveknek.

Húzóágazat

A rizikó ugyanakkor megéri, hiszen a konferenciaturizmus húzóágazatnak számít a magyar turizmusban. Az ICCA (International Congress & Convention Association) nemzetközi turisztikai szervezet legutóbbi, 2006-os adatai szerint Magyarország a hatodik legkedveltebb célpont az 50 főnél magasabb részvétellel bíró nemzetközi konferenciák megrendezésére. Brüsszelt és Londont is maga mögött hagyva különösen Budapest fontos célpont.

A konferenciák ráadásul a hagyományos turizmusnál jobb üzletet ígérnek. Két éve például a 430 konferenciára több mint százezer részvevő érkezett, akik általában kétszer annyit költöttek az utazásuk alatt, mint egy szabadidős turista. Ráadásul, több mint húsz százalékkal nőtt a rendezvények száma a megelőző évhez képest. Ugyanakkor igazán jelentős konferencia-központ hiányában csak a 33.-ak vagyunk az ICCA listáján a több ezer fős rendezvények kategóriájában, miközben az európai városok többségében rendelkezésre áll nagy helyszín is (az aranyérmes Bécsben például egy 3500 fős).

Ennek ellenére több ezer fős konferencia-központ terve nem szerepel a Közép-Magyarország Regionális Operatív Program kiemelt projektjei között. Korábbi tervek szerint állami, illetve uniós segítséggel valósulhatott volna meg egy 650 férőhelyes mélygarázzsal ellátott 4300 fős konferencia-központ, a Petőfi híd budai hídfőjénél fekvő Tüskecsarnokban 2009-re. A régóta befejezetlenül álló ingatlan azonban végül nem került fel a támogatottak listájára.

Lapozzon! Az Álom Sziget még csak most jön.

—-A Tüskecsarnok magánbefektetőre vár—-

A projekt ennek ellenére megvalósulhat teljes egészében magánbefektetői forrásból, amelyhez az állam természetbeni juttatásként a Tüskecsarnok félig kész ingatlanával járulna hozzá. Az állami tulajdonú ingatlan fejlesztéséhez szükséges pályázat kiírása azonban már 2007. ősz óta húzódik. „Az ingatlan műszaki állapotának felmérése, a jogi helyzetének és a szükséges szakmai feltételeknek a tisztázása miatt tart tovább a projekt előkészítése” – magyarázza Mányai Roland, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) Turisztikai Főosztályának főosztályvezetője, aki szerint már nem kell sokáig várni a pályázatra.

Az eredetileg meg nem valósult budapesti világkiállításra tervezett, sportkomplexumnak készült épület sorsa 1998-ban pecsételődött meg, amikor abbahagyták az építkezést, majd nem találtak beruházót a munkálatok befejezésére. A Tüskecsarnokot közösen birtokló ELTE-től és a Budapesti Műszaki Egyetemtől 2006-ban a Nemzeti Sporthivatal vette át a tulajdonjogot. Majd a Sporthivatal megszűnésével 2007-ben az ÖTM örökölte meg az ingatlant. Eközben a félig kész épület állapota folyamatosan romlott, s évi 65 millió forint fenntartási költséget szívott el. Jelenleg körülbelül 3-4 milliárd forintot ér, amelyhez még 8-9 milliárd forintnyi befektetés lenne indokolt a tervezett konferencia-központ nívós megvalósításához. A pályázat szerint a létesítmény állami tulajdonban maradna, a felújítást végző befektető azonban akár 50 évig is üzemeltethetné.

Négyes fogat

Kérdés, hogy hányan pályáznak majd annak tudatában, hogy a Tüskecsarnok terve nem egyedülálló. A fent már említett Hungexpo kibővítése mellett a Syma Csarnokot üzemeltető Syma Kft. öt összenyitható teremből álló, 5100 fő befogadására alkalmas teret tervez. A csarnokból passzázzsal összekötött konferencia-központot a jelenlegi Körcsarnok helyén hoznák létre 2009 szeptember 1-jéig.

Folynak az előkészületek a Hajógyári–sziget és a Plaza Center égisze alatt 32 hektáron megvalósuló, Álom Sziget néven futó, 400 milliárd forintos beruházásnál, amely nem kevés vita után kezdődhetett meg.


Ilyen lenne az Álom Sziget

Ilyen lenne az Álom Sziget

Civilszervezetek ugyanis a terület eladását követően felhívták a figyelmet arra, hogy az építkezés Óbuda jelentős történelmi emléke fölött, Hadrianus, római kori helytartó palotának romjain valósulna meg, ezért a III. kerületben két évvel ezelőtt népszavazást tartottak, hogy a lakók egyetértenek-e a beruházással. A referendum azonban 14 százalékos részvétellel érvénytelennek minősült, így a romok szakszerű feltárásának terhe mellett az önkormányzat elfogadta többek között egy 3500 fős konferencia-központ, egy kétezer szobás szálloda és egy akkora szerencsejáték-palota felhúzását, mint az öt legnagyobb magyar kaszinó együttvéve.

Jóból is megárt a sok

Egyszerre négy óriásközpontot azonban meglehetősen kétséges, hogy el tud-e tartani a mégoly biztatónak is tűnő konferenciapiac. „Jó esetben akár még markánsabb konferenciavárossá is nőhetne Budapest, ugyanakkor kétségtelen, hogy az így létrejövő árversenyben az üzemeltetők nyeresége válhat kétségesebbé” – vélekedik Mányai Roland, aki egyelőre örülne, ha már legalább egy kész lenne a tervek közül. Egyes új, illetve meglévő létesítmények profilja akár ki is egészítheti egymást, így az sem elképzelhetetlen, hogy a verseny – akár több szereplő számára – haszonnal is jár.

György Miklós, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója ezzel szemben azzal érvel, hogy az államnak rendeznie kellene az általa „fejetlennek és átgondolatlannak” minősített helyzetet, csakúgy, mint a befektetők megfelelő tájékoztatását. György Miklóst a jelenlegi vita kísértetiesen emlékezteti arra az időszakra, amikor az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok újjáépítésére kerestek befektetőt. Akkor egyszerre két nagy komplexum, a Syma-csarnok és a Papp László Budapest Sportaréna is megvalósult egymás tőszomszédságában.


Miért népszerű konferencia-helyszín Budapest?



– Geográfiai előnye, hogy Európa közepén helyezkedik el
– Jó a turizmus infrastruktúrája, vagyis például elegendő számú és színvonalú hotelszoba áll rendelkezésre
– Diverzifikált turisztikai terméket nyújt: sok érdekesség, tartalmas lehetőség nyílik a szakmai programok után a szabadidő eltöltésére
– Nagyvárosi léptékű üzleti és tudományos élettel büszkélkedhet
– Megfelelő az ár/érték arány
– Biztonságos célpont nemzetközi viszonylatban

Ajánlott videó

Olvasói sztorik