Élet-Stílus

A hónap kiállítása: Egry József

Egry Józsefet a művészettörténet leginkább a Balaton tájfestőjeként tartja számon, de művészete ezen jelentősen túlmutat. Ezt igyekszik egy szerdán nyíló kiállítás bemutatni, ahol a magányos fénykövetőnek tartott Egry mellett a fény kortárs követői is szerepet kaptak. A Volksbank Istenhegyi úti galériájában rendezett kiállítás a festő születésének 125. évfordulójára emlékezik.

Egry József a huszadik század egyik legfontosabb hatású figurája – mondta el Bretus Imre, a kiállítás egyik kurátora a FigyelőNetnek. A tárlat elsősorban azzal foglalkozik, hogy a festő hogyan hatott a kortárs magyar képzőművészetre. Ennek megfelelően 24 emblematikus Egry-kép mellé 17 élő kortárs alkotó munkáit állították ki, és két olyan művészét, akinek már lezárult az életműve.

A kurátor szerint Egry művészetét jelenleg félreértelmezik. Egryt a Balaton tájképfestőjének tartják, ez azonban csak részben igaz. Ő ugyanis csak az élete feléig festett hagyományos értelemben tájképeket. Aztán az egyik éjjel kievezett a Balaton vízére, és ez az élmény teljes mértékben átalakította az életét, gondolkodását a festészetről. (Erre reflektál Baglyas Erika videomunkája.) Innentől fogva Egry már nem tájfestő. Innentől a téma már nem fontos, sokkal inkább lényeges, hogy az embert a szakrálissal összekötő problémákat kezdi kutatni a festészetében. Ennek a korszaknak a legemblematikusabb képe az Öböl madárral.

A hónap kiállítása: Egry József 1

Öböl madárral (részlet) Nézze meg képgalériánkat!

A kiállításon megjelenő alkotókat arra kérték fel, hogy gondolkozzanak a fényről. Van aki a fényt, mint fizikai problémát vagy természeti jelenséget fogta fel. Van, aki az életünkben megjelenő isteni beavatkozásként értelmezte. Egryével együtt végül 20 gondolatmenetet láthatunk, amely a fényt járja körül. Ezek a kortárs képek itt láthatóak először, kizárólag erre az alkalomra készültek. Ez alól két kivétel van Pleidell János, aki tavaly hunyt el és Újváry Lajos, akinek a hagyatékából választott a kurátorpáros.

Jelenleg Egry képeiért igen jól fizetnek a magángyűjtők. Egy-egy képért manapság 5-10 millió forintot adnak az aukciókon, amely abból is fakad, hogy kevés alkotása maradt fenn, mivel műtermét a háború alatt bombatalálat érte. A kiállításnak azonban nem az volt a célja, hogy műkereskedelmi céloknak aládolgozzon, mint ahogy azt mostanában egyre több kiállításszervező teszi. A festmények ugyanis kizárólag a badacsonyi Egry József Emlékmúzeumból érkeztek, amely 35 éves korával ugyancsak jubilál.

Egry egy nagy magányos alkotó, és az európai nagy fénykövetők magányosai közé tartozik – állítja Gopcsa Katalin művészettörténész, a kiállítás társkurátora. A szakma már 1907-ben felfedezte. Tanulmányúton járt Párizsban, Münchenben, Belgiumban. Első korszakában súlyos olajos képeket festett, de miután 1916-ban Badacsonyba érkezett, megváltoztak a képei. Sebesült, beteg katonaként jött gyógyulni a Balaton partjára. Önéletrajzában ezt úgy fogalmazta meg, hogy „hazatértem szülőföldem levegőjébe”. Miután megtalálta saját magát, lehet látni, hogy a színei kezdenek kivilágosodni. Még a technikáját is megváltoztatta. Felfedezte magának az olajpasztelt, és volt olyan időszak is, amikor a fényábrázolást úgy oldotta meg, hogy nagy felületet hagyott szabadon. Képein érezhetó, amit gyakran mondott: a táj, ami előttem van és festem, az a hátam mögött folytatódik. A képein is ezt lehet érezni – mondta Gopcsa Katalin – hogy a táj folytatódik, és betölti a teret. Ez a mindent betöltő, a mindenséghez kapcsolódó kozmikus érzés hatja át a képeit.

Egry nem hagyományos értelembe vett tájfestő, de ahogy az Alföldet Petőfi művészetén keresztül látjuk, az Üllői úti fákat Kosztolányién, a külvárost pedig József Attiláén, úgy a Balatont mélyebben Egry József művészete által ismerhetjük meg.

A fény – kiállítás Egry József születésének 125. évfordulójára
Volksbank Budai Galéria (1126 Budapest, Istenhegyi út 40/A)
Nyitva: november 28-március 15.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik