Az embrionális őssejtek azért különlegesek, mert a test szinte bármely sejtje kialakulhat belőlük, így jelentős terápiás lehetőség rejlik bennük. Ha egy beteg klónozott embriójából veszik ki őket – ahogy jelen esetben a majomembriókból –, akkor genetikailag tökéletesen azonosak lesznek a beteggel, így nem következik be kilökődési reakció.
A tudósvilág egyszer már azt hitte, sikerült létrehozni klónozott emberi őssejteket. 2004 februárjában a dél-koreai Huang Vu Szuk (Hwang Woo Suk) bejelentette, hogy őssejtvonalakat hozott létre klónozott emberi embriókból. Később azonban kiderült, hogy a professzor meghamisította az eredményeket. Eddig egyetlen állatból sikerült klónozott őssejteket létrehozni: egérből.
Sorozatos kudarcok után végre siker
A főemlősökkel folytatott klónozási kísérletek eddig rendre kudarcot vallottak. A Portlandben lévő Oregoni Egészségügyi Tudományegyetemen Shoukhrat Mitalipov által vezetett kutatócsoport majdnem egy évtizede próbálkozott sikertelenül főemlősök reproduktív klónozásával (azaz kifejlett klón létrehozásával, amilyen például Dolly, a birka volt). A kísérletekhez mintegy 15000 petesejtet használtak fel. Miután Huang kísérletei hamisnak bizonyultak, a csoport elhatározta, hogy a reproduktív klónozás helyett megpróbálkozik a klónozott embrionális őssejtvonalak létrehozásával, ami – elméletileg – könnyebben elérhető célnak tűnt.
Múlt ősszel már fölcsillant a siker lehetősége. Rézusz majomból származó bőrsejtet juttattak be olyan majompetesejtbe, amelyből előzőleg eltávolították a DNS-t, így látszólag életképes őssejteket kaptak. Egy hét múlva azonban csalódniuk kellett: a sejtek ellenőrizhetetlenül differenciálódni kezdtek, így elvesztették az embrionális őssejtekre jellemző tulajdonságaikat.
2007 januárjában azonban egy másik sejtvonal megtartotta az embrionális őssejtekre jellemző karakterét, majd néhány hónap múlva sikerült létrehozni még egy ilyen sejtvonalat. A kutatók eredményeiket a Nature folyóiratban tették közzé. Az eredmények hitelességét ausztrál tudósoknak is sikerült megerősíteniük.
Az elsõ lépés (Forrás: Nature)
Mitalipov szabadalmaztatta az általuk használt Oosight nevű készüléket, amelynek segítségével láthatják a DNS-t hordozó petesejt szerkezetét, s ez megkönnyíti a DNS eltávolítását, vagyis a nukleáris transzfer első lépését.
A kutatók eddig rendszerint Hoechst-féle festéket és ultraibolya fényt használtak a petesejt DNS-ének lokalizálására és eltávolításához. Mitalipov csoportja azonban azt tapasztalta, hogy mind a fény, mind a festék károsítja a petesejtet.
Egy másik majomklónozással próbálkozó kutató, Gerald Schatten rendkívül jelentősnek nevezte az eddigi eredményeket, de figyelmeztetett, hogy a siker aránya még mindig rendkívül alacsony. Mitalipov csoportjának csupán két embrionális őssejtvonalat sikerült létrehoznia 304 petéből. A kutatóknak még mindig kevés elképzelésük van arról, mi választja el a sikert a kudarctól.
Noha elvben lehetséges az eredmények megismétlése az embereknél, de valószínűleg hasonlóan sok petesejt szükséges hozzá. Ennyi petesejt beszerzése pedig nem könnyű feladat. Ráadásul az Egyesült Államokban adminisztratív korlátok is akadályozzák a donorok jelentkezését.
Klónozott majmok?
Mitalipov azt mondja, még túl korai lenne azt remélni, hogy sikerül a majmok (nem is beszélve az ember) reproduktív klónozása.
Eddig nem vált be a reproduktív klónozáshoz az a recept, amelyet Mitalipov használt az embrionális őssejtvonalainak létrehozásához. Idén áprilisban a csoport megkísérelt 77 embriót beültetni egy tucatnyi „béranyába”, de egyetlen vemhesség sem alakult ki.
Mitalipov állítása szerint a főemlősöket nehezebb klónozni, mint más állatokat, mivel a klónozott embrió életciklusának tökéletes szinkronban kell lennie az őt kihordó anya ciklusával. Egyelőre még viszonylag nagy állatcsoport esetén is – amely Mitalipovéknak rendelkezésre áll – rendkívül kicsi az esély, hogy a kutatóknak sikerül ilyen egyedeket kiválasztaniuk.
