A mintegy félmillió forintot érő festmény Ocskay Johannát ábrázolja, a kép alkotója ismeretlen. A Sigray-hagyatékból további 200-300 műkincset őriznek a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, illetve a Helikon Kastélymúzeumban, összértékük nehezen felbecsülhető, de akár a 100 millió forintot is elérheti – mondta Patay Géza.
A másfél évtizedes procedúráról szólva az örökösök ügyvédje közölte: már a 1990-es évek elején felmérték és azonosították a hagyaték öt magyar múzeumban fellelhető darabjait. A Balaton Múzeum és a Szépművészeti Múzeum önként átadta az örökösöknek a kért képeket a 90-es évek közepén.
Példátlan eset
Tájékoztatása szerint öt éve kis híján sikerült megegyezni a Magyar Nemzeti Múzeummal is az ott lévő műtárgyak kiadásáról, ám ez az utolsó pillanatban meghiúsult. Ezután egy festmény ügyében próbapert indítottak az örökösök. A Fővárosi Bíróság 2005-ben jogerősen kötelezte a Magyar Nemzeti Múzeumot a kép kiadására, ám a végrehajtás különböző “mondvacsinált indokokkal” másfél évig húzódott, ezért 2007 első felében megindult a végrehajtási eljárás, ami több hónap után lezárult. Ennek eredményeként ment pénteken végrehajtó a Magyar Nemzeti Múzeumba – mondta Patay Géza.
Hozzátette: a két másik vonakodó múzeum ellen is pert indítottak, ezek az eljárások jelenleg első fokon folyamatban vannak. Amennyiben a Magyar Nemzeti Múzeum továbbra sem hajlik a megegyezésre, a Sigray-hagyaték további 25 ott őrzött képe ügyében is pert indítanak az örökösök. Abban az eljárásban már kártérítési igényt is előterjesztenek.
A család eredeti szándéka az volt, hogy a hagyaték egy részét a múzeumoknak ajándékozza, ám az utóbbi évek eseményei nyomán ez egyre kérdésesebbé vált – jegyezte meg az örökösök ügyvédje.
Patay Géza hozzáfűzte: rendkívül szomorúnak tartja, hogy egy kiemelt kulturális intézmény, amely egyébként állami szerv, nem folytat önkéntes jogkövetést, nem hajlandó a rá vonatkozó jogerős ítéletet végrehajtani. Az ügyvéd tudomása szerint az eset a magyar múzeumok körében példátlan.
Az örökösök ügyvédje szólt arról is, hogy Sigray Antalt, a felsőház elnökét a német megszállás után a mauthauseni haláltáborba hurcolták. A koncentrációs tábor megpróbáltatásait túlélte, 1947-ben külföldön hunyt el. Az Úri utcai palotában és az ivánci kastélyban őrzött több ezer műkincsből álló gyűjtemény egy részét még maga Sigray Antal helyezte letétbe a német megszállás előtt, 1943-ban. A Rákosi-korszak kezdetén megbízottja tette letétben mindazt, ami a hagyatékból megmaradt.
Kovács Tibor főigazgató az ügyben közleményt adott ki, amelyben megerősítette: pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélete alapján a Magyar Nemzeti Múzeum kiadta az ismeretlen festő által készített, Ocskay Johanna képmása című, a háborút követően az intézményben letétbe helyezett festményt az ítéletben meghatározott jogosultak részére, akik e birtokba bocsátás érdekében bírósági végrehajtást kértek.
“A Magyar Nemzeti Múzeum mindezidáig elsősorban adminisztratív akadályok miatt volt kénytelen a festmény kiadásától eltekintetni. Tekintettel arra, hogy hiányoztak, hiányoznak azok a szükséges engedélyek, amelyekkel állami vagyon részét képező műtárgy a közgyűjteményből kivehető, a nyilvántartásból véglegesen törölhető. Hangsúlyozzuk, hogy a konkrét esetben intézményünk a feladatrendszeréből adódóan kényszerűen alkalmazott olyan szabályokat, és követett egyes utasításokat, amelyekkel nem mindig és nem mindenben értett egyet” – tette hozzá.
A főigazgató úgy fogalmazott: “bízunk abban, hogy a jövőben minden érdekelt fél számára megnyugtató megegyezés fog születni, amellyel rendezhetőek és elkerülhetőek lesznek a hasonló esetek.”
