A Nobel-díj
„ A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra például a közhiedelemmel ellentétben nem szervezetek, hanem személyek: akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. Nemcsak az egyes jelöltek személyét illetően van titoktartási kötelezettségük a jelölőknek, hanem azt sem árulhatják el, hogy őket megkereste a díj odaítéléséről döntő bizottság. A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható.” (WIKIPEDI A)
Hagyományosan az orvosi Nobel-díj bejelentésével kezdődött az idei Nobel-hét októberben: kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj, pénteken pedig a Nobel-békedíj talált gazdára. A svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát pedig hétfőn ismerhette meg a világ. A díj alapítója nem gondolhatta, hogy felajánlása ilyen rangos elismeréssé válik Az irodalmi Nobel-díjas Doris Lessing (fotó: MTI/EPA) – Az idei Nobel-díjasok arcképcsarnokja Az eredetileg Doris May Tayler néven született Lessing 87 éves korával a legidősebb író, aki átvehette ezt a díat. Az eddigi csúcstartó Theodor Mommsen volt 85 évesen. Ő a tizenegyedik nő, aki megkapja az 1901 óta évente odaítélt irodalmi Nobel-díjat.
A legfőbb orvosi elismerés
Két amerikai és egy brit állampolgárságú kutató, Mario Capecchi és Oliver Smithies, illetve Martin Evans kapta a 2007. évi orvosi Nobel-díjat, az őssejtkutatás terén elért eredményeikért. A kutatók a magzati őssejteket egereken végrehajtott genetikai módosításokhoz használták fel. „Felfedezéseik egy hatalmas jelentőségű technológia kidolgozását tették lehetővé” – indokolta a testület a döntését. Capecchi olasz születésű amerikai állampolgár, míg két társa, Evans és Smithies brit születésűek, utóbbi azonban ma már amerikai állampolgár.
A kitüntetettek genetikai kutatásaik során egerekben célirányosan kikapcsoltak bizonyos géneket, hogy megfejtsék azok szerepét az állati szervezeteken belül. Munkájuknak köszönhetően sikerült olyan, úgynevezett „knock-out” egereket létrehozni, amelyekben a sok ezer gén egyikét vagy másikát kikapcsolták. A beavatkozás következményei egyértelműen felismerhetőek az állatokon, így kiderült a kutatók számára, milyen funkcióval bír a kikapcsolt gén. Mára már több ezer ilyen, kikapcsolt génű egér létezik, s ezek igen fontos eszközzé váltak a kutatók számára.
A mágneslemezek kutatói
Albert Fert francia és Peter Grünberg német kutató kapta idén a fizikai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia által kedden díjazott kutatók azt a mágneses jelenséget fedezték fel, amely nélkül ma már egyetlen winchester sem boldogulna. A nanotechnológia területéhez tartozó, úgynevezett „óriás” mágneses ellenállás (GMR) jelenségének felfedezése tette lehetővé az elmúlt években a számítógépes merevlemezek radikális miniatürizálását, illetve a rajtuk tárolható információk mennyiségének jelentős növelését. Grünberg és Fert 1988-ban egymástól függetlenül fedezték fel a jelenséget.

Szakértők szerint a tudományos Nobel-díjakat, de különösen a fizikai Nobel-díjat következetesen olyan tudósoknak ítélik oda, akik évekkel korábban lezárták már tudományos kutatásukat, s arról bebizonyosodott, hogy további kutatások és fejlesztések alapjául szolgált.
—-Felület-kémia, például rozsda—-
A kémiai díjat Gerhard Ertl német kutató kapta a felületi rétegek kémiájában elért kutatási eredményeiért. Ertl felfedezései segítenek megérteni, hogyan fejti ki hatását az autók katalizátora, hogyan működnek az üzemanyagcellák és miért rozsdásodik a vas.
Az indoklás szerint a katalitikus felületeken bekövetkező kémiai reakciók kulcsszerepet játszanak számos ipari eljárásban, így például a műtrágyák előállításában. Emellett magyarázatot kínálnak a légköri ózonréteg pusztulására, azokra a fontos folyamatokra, amelyek egy kicsiny jégkristály felületén zajlanak le a sztratoszférában, s a félvezetőgyártás is olyan terület, amely nagy mértékben függ az ebben a tudományágban megszerzett tudástól.
A felületi rétegek kémiájának modern tudománya a félvezetőipar eljárásainak nyomán indult fejlődésnek az 1960-as években, és Gerhard Ertl egyike volt az elsőknek, akik meglátták a lehetőséget az ágazat új technikáiban.
Gerhard Ertl, aki 71. születésnapján nyerte el a legtekintélyesebb tudományos kitüntetést.
Egy harcos írónő a győztesek között
A 87 éves Doris Lessingnek ítélték oda az idei irodalmi Nobel-díjat. Az 1919-ben Perzsiában (a mai Iránban) született és Rhodesiában felnőtt írónő mindvégig az elnyomott népek és nemzetiségek szószólójaként lépett fel. 1949 óta élt Londonban, regényeit, rövid történeteit realisztikus stílusban írta, éles társadalombírálattal, illetve a kolonialista, rasszista megnyilvánulások elítélésével összekötve. Már első regényciklusa, a félig önéletrajzi ihletésű Az erőszak gyermekei (The children of violence) is ezt a felfogást tükrözte.
Életének magyar vonatkozásai is vannak. Fiatalon elkötelezte magát a brit kommunista pártnak, és őszinte, baráti érzelmeket táplált a szovjet nép iránt, a magyar szabadságharc 1956-os szovjet eltiprása viszont – számos nyugati kommunista értelmiségihez hasonlóan – őbenne is súlyos politikai-érzelmi törést okozott. 1956. november 7-én Borisz Polevojnak, a Szovjet Írószövetség külügyi titkárának címzett nyílt levelet tett közzé a magyar forradalom ügyéről, aminek természetesen Moszkvában nem volt foganatja. A szovjet beavatkozás hatására kilépett a kommunista pártból.
Játékelmélet és társadalom
Az elismerést a három közgazdász a „mechanizmustervezés elméleti alapjainak lerakásáért” kapta. A közgazdaságtanban és a politikatudományban is használatos eljárás elsősorban olyan helyzetek elemzésére alkalmas, amelyekben a piaci mechanizmusok nem működnek.
A tudósok a játékelmélet eszközeivel elemeztek egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatokat és választási rendszereket, és olyan megoldási javaslatokat tettek, amelyek a társadalom és a tőke érdekeit egyaránt szolgálják.
A játékelmélet közgazdasági alkalmazásáért először John Nash kapott Nobel-díjat 1994-ben. A most elismert tudósok annyiban fejlesztették tovább Nash módszerét, hogy modelljeikben a szereplők újra és újra azonos döntési helyzetbe kerültek, de előző döntéseikből tanulhattak.
A három díjazott amerikai, Roger Myerson, a University of Chicago professzora 56 évesen, Eric Maskin, a Princeton Egyetem tanára 57 évesen, míg Leonid Hurvicz 90 évesen nyerte el az elismerést. Utóbbi tudós még a cári Oroszország szülötte.
—-Magyarok is dolgoztak a klímaváltozási jelentésen—-
A Nobel-békedíj az egyetlen Nobel-díj, melyet nemcsak magánszemély vehet át, hanem szervezet is. Az idei díjat elnyerő szervezetnek jónéhány magyar tagja is van. Az idei békedíjat Al Gore és az az ENSZ szervezet kapta, amely évek óta bizonygatja, hogy a klímaváltozás gondja egyre sürgetőbb közös feladatunk.
A kérdés csak az, hogy az IPCC valóban az egész eddigi, 1988 óta folytatott tevékenységért részesült Nobel-díjban, vagy a díj a legújabb jelentésben közzétett, várokozáson felüli eredmények elismerése. A legutóbbi, összesen mintegy 3000 oldalas, 130 ország részvételével készült tanulmányban két magyar is vezető tisztséget töltött be. Ürge-Vorsatz Diana, a Közép Európai Egyetem professzora és Nováky Béla, a Szent István Egyetem tanára koordinátor vezető szerzőként vettek részt a tanulmány elkészítésében, melynek során egy-egy fejezetben a szerzők munkáját összehangolták, irányították.
AZ IPCC (az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete) indiai elnöke, Rajendra Kumar Pachauri az elismerésre reagálva kifejtette, hogy „Egy szervezet mögött mindig emberek munkája áll, így a kitüntetést nem csak az elnök érdemelte ki, hanem az egész mögötte álló csapat”.
A díj 1,1 millió eurót ér
A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (mintegy 1,1 millió euró) csekk jár.

A magyar és magyar származású Nobel-díjasok

