A XX. században a Föld átlaghőmérséklete 0,7 Celsius-fokkal növekedett, Magyarországon a melegedés mintegy 0,76 Celsius-fok volt. Szinte bizonyos, hogy a globális átlaghőmérséklet főleg az emberi tevékenység miatt emelkedett a 20. században – állítja az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának (IPCC) 2007. első felében készült jelentése. Ráadásul, ha napjainkban megszűnne az üvegházhatású gázok kibocsátása, a felmelegedés akkor is folytatódna.
Időzített bombán ülünk
Ha a globális felmelegedést okozó folyamatokat sikerülne is megfékezni, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás számottevően mérsékelődne, a klímaváltozás hatásai legalább 20-40 éven keresztül még így is érvényesülnének. Ezért nem elég a megelőzésre koncentrálni, az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodást is komolyan kellene venni. A Figyelő és a Heti Válasz október 3-ai egész napos klímakonferenciáján tudósok, politikusok és civilek keresik a válaszokat korunk legégetőbb kérdéseire – a 24. órában.
Al Gore Kellemetlen Igazság című, Oscar-díjas filmének részlete segíti a ráhangolódást szerda reggel kilenc órakor a Művészetek Palotájában. „Az emberiség egy ketyegő időzített bombán ücsörög. Ha a Földön dolgozó tudósok túlnyomó többségének igaza van, csak tíz évünk maradt, hogy megakadályozzunk egy óriási katasztrófát, amely egész bolygónk klímarendszerét örvényszerű pusztítássá változtatja, extrém időjárást, árvizet, aszályt, járványokat és halálos hőhullámokat szabadít ránk, nagyobbakat mindennél, amit valaha megtapasztaltunk. Ezt a katasztrófát mi magunk fogjuk előidézni…” – adja meg a film az alaphangot.
Merre tart Magyarország?
– gyakoribb extrém időjárási események
– ismétlődő forró nyarak
– rövidülő ősz és tavasz
– gyakoribb aszály
– félsivatagos területek
– kevesebb, de intenzívebben érkező csapadék
– felhőszakadások, jégverések
– helyi elöntések, sárlavinák
– gyakoribb árvíz és belvíz
– erősödő szél
– növekvő fagykár és tetemes termésveszteség
– átállás a szárazság és melegtűrő növényekre
– visszaszoruló vízigényes fajok
– csökkenő baracktermés – terjedő füge
– változó fajtaszerkezetű szőlészetek
– korábbi virágzási idő
– később költöző madarak
– új kártevők megjelenése
– hiánycikké váló öntözővíz
– felértékelődő ivóvíz
– kiszáradó szikes tavak, mocsarak, lápok
– fokozódó pollentermelés
– gyakoribb bőrrák
– a városlakók rövidülő élettartama
– városi hőszigetek
– közlekedés: növekvő károsanyag kibocsátás
– erősödő zajterhelés
– lassan terjedő megújuló energiaforrások
– pazarló energiafelhasználás
Mit tesz Amerika?
Délelőtt Sólyom László köztársasági elnök tart rövid előadást a fenntartható fejlődésről, mint az egész emberiséget érintő, globális kihívásról. A zöld kérdésekben különösen aktív államfő többször kifejtette már, hogy a környezetvédelmet a fenntartható fejlődés keretein belül kell szemlélni, a fenntartható fejlődést pedig ma már az egész világra kell vonatkoztatni, mert biztosítása globális kihívássá vált.
Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter a klímapolitika hazai kihívásairól beszél. Beszámol a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia céljairól, a feladatok és a megvalósítás jelenlegi helyzetéről. Mit hoz a klímaváltozás Magyarországnak? A legfontosabb tendenciákat, a leginkább érintett régiókat, a legégetőbb feladatokat Láng István akadémikus, a klímaváltozás magyarországi hatásait kutató, 2006. közepén zárult VAHAVA-program vezetője ismerteti.
Hasznos területeket veszíthet a mezõgazdaság
Az Egyesült Államokat több támadás éri, hogy nem tesz meg minden tőle telhetőt a globális felmelegedés megállítására. April H. Foley, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete elmondja majd, mindebből mi az igazság. A délelőtti program zárásaként Francisco Henriques da Silva, Portugália Magyarországra akkreditált nagykövete Európa klímaharcáról tart előadást.
—-Cselekvő vállalatok—-
Az éghajlatváltozással összefüggő kihívások a vállalkozásoktól is válaszokat várnak: Hol tart a környezettudatosság az üzleti szférában, milyen példamutató kezdeményezések lelhetők fel a Top 200 vállalatai körében? Hogyan kezeli a klímaváltozást a pénzügyi szféra? Ismert közgazdászok, vezető pénzügyi szakemberek járják körül a témát, keresik az október 3-ai konferencia első kerekasztal-beszélgetésén.
Két szekció is az élhető várost, a közlekedés környezetromboló hatását állítja a középpontba. Néhány település már rendelkezik saját klímaprogrammal: Tatabánya polgármestere az első tapasztalatokat vitatja meg beszélgetőpartnereivel. A közlekedés kibocsátása a világ teljes széndioxid kibocsátásának 22 százalékát teszik ki, és ez az arány az ipari kibocsátásokat többszörösen meghaladva növekszik minden évben. A vasút lehet az egyik megoldás? Erről vitáznak a Dugóország című kerekasztal résztvevői.
A melegebb jövőhöz való alkalmazkodás mellett szem előtt kell tartani a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének lehetőségeit is. Az egyik délutáni kerekasztal-beszélgetés az energiagazdaságra, a megújuló energiaforrások terjedésének korlátaira, ezen energiaforrásoknak a mai magyar építészetből való figyelmem kívül hagyására koncentrál.
A füge országa leszünk?
A klímaváltozás hatásait leginkább a magyar mezőgazdaság fogja megszenvedni. Mely területek, régiók a legérintettebbek a klímaváltozás terén, hol csökken leginkább a talaj termőképessége, hol lesz a legkomolyabb probléma az öntözővízhiány, és hol van szükség a termékszerkezet legmarkánsabb módosítására?
Számolni kell az importárak növekedésével, a beszerzés nehézségével, és természetesen a magyar export szerkezetének, volumenének változásával is. Mely import és export terményeket érinti a legérzékenyebben a változás? A választ ismert közgazdászok, meteorológusok és ökológusok keresik az október 3-ai konferencián a Művészetek Palotájában.
