Elutasította az Európai Közösségek luxembourgi székhelyű Elsőfokú Bírósága a Microsoft számítástechnikai óriásvállalat keresetét, amelyet az Európai Bizottság ellen adott be, bírósági felülvizsgálatot kérve.
A Microsoft szakértői szerint továbbra is jogtalan az az ítélet, amelynek értelmében a redmondi vállalatnak 497 millió euró büntetéssel kell szembenéznie piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt.
A brüsszeli versenyhatóság által kiszabott rekordösszegű bírság ellen azonban 2004-ben a cég jogorvoslatot kért és az ezzel kapcsolatos döntés a mai napig váratott magára.
Elhúzódó perek
A pereskedés még 1998-ban kezdődött az Egyesült Államokban, amikor is mintegy 20 szövetségi állam és az igazságügyi tárca megpróbálta a vállalat hatalmát megnyirbálni. A cég végül összesen mintegy 5 milliárd dollárt költött peren kívüli egyezségekre, s ezzel az ellenfelei egy részét meghátrálásra kényszerítette. Mivel azonban itt sem sikerült mindenkivel kiegyezni, ezért a per Amerikában a mai napig nem zárult le.
Európában a Sun Microsystem indította el a lavinát, amely már 1998-ban azt kifogásolta, hogy a vállalat nem osztja meg kellőképpen operációs rendszerének forráskódját a független fejlesztőkkel és ezzel teszi lehetetlenné a konkurens fejlesztők munkáját.
Az első időszakban gyakorlatilag jelentős előrelépés nem történt, a cég évekig ígéretekkel hitegette Brüsszelt. Végül a bíróság döntése szerint a Microsoftnak azért kellett meghátrálnia, mivel sikerült bizonyítani, hogy az operációs rendszerbe integrált médialejátszó sérti a versenytársak érdekeit. Ennek kapcsán végül a vállalatnak 12 ezer oldalnyi fejlesztési dokumentációt és egy médiaplayer nélküli Windowst kellett letennie a bíróság asztalára.
A cég az utóbbi időben azzal védekezett, hogy az ellenie indult vizsgálat elkezdése óta a technológiai piac teljesen megváltozott. Új termékek és új üzleti modellek, ezzel együtt erős versenytársak léptek színre, és átrendezték a piacot.
Döntés született
A hétfői ítélet szerint a Microsoft bizonyítottan visszaélt piaci erőfölényével. Az első szankcionált magatartás az volt, hogy a Microsoft az 1998 októbere és a határozat meghozatalának időpontja közötti időszakban megtagadta az „interoperabilitáshoz szükséges információk” versenytársak részére történő átadását és az ilyen információknak – a munkacsoportszerverekhez való operációs rendszerek piacán – a Microsoft termékeivel versenyző termékek fejlesztésére és terjesztésére való felhasználásának az engedélyezését.
A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot, hogy tegye hozzáférhetővé minden olyan vállalkozás részére, amely munkacsoportszerverekhez való operációs rendszereket kíván fejleszteni és forgalmazni, a kliens-szerver, valamint a szerverek közötti kommunikációs protokolljainak „specifikációit”.
A bizottság által szankcionált másik magatartás a Windows operációs rendszer és a Windows Media Player médialejátszó közötti árukapcsolás volt. A bizottság álláspontja szerint ez a magatartás befolyásolta a versenyt a médialejátszók piacán.
A bíróság – hétfőn kihirdetett ítéletében – a brüsszeli bizottságnak adott igazat mind a szoftverinformációk megosztási kötelezettsége, mind a Media Player-árukapcsolás ügyében, és fenntartotta a 497 millió eurós bírságot, amely a legmagasabb összeg, amit eddig EU-szerv bírságként kiszabott.
A szoftverinformációkkal kapcsolatban az ítélet indoklása kiemeli: a bizottság helyes következtetést vont le, amikor a Microsoft magatartását monopolhelyzettel való visszaélésnek minősítette. A médialejátszóval kapcsolatban a bírósági indoklás kitér arra: az ügy megítélése szempontjából irreleváns, hogy a Microsoft nem kért felárat a Windowsba beépített Media Player használatáért, és annak használatára nem is kényszerült rá a Windows program használója.
Jogilag különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben az Elsőfokú Bíróság 13 bíróból álló nagytanácsban határoz – ilyen volt a mostani Microsoft-per is.
Fellebbezhet a Microsoft
Az Elsőfokú Bíróság által hozott határozatok ellen – két hónapon belül és kizárólag jogi minősítési kérdésekben, tehát nem az ügyben tett érdemi ténymegállapítások miatt – az Európai Közösségek Bíróságához lehet fellebbezést benyújtani.
Brad Smith, a Microsoft vezető jogásza azt mondta újságíróknak, hogy alaposan tanulmányozni kívánják az ítéletet, mielőtt döntenek, hogy fellebbezzenek-e. Ha léteznek olyan „kiegészítő lépések”, amelyeket meg kell tenniük annak érdekében, hogy eleget tegyenek az ítéletben foglaltaknak, akkor azokat meg fogják tenni, közölte.
Szakértők szerint, a cég taktikáját tekintve minden valószínűség szerint a Microsoft jogászai fellebbeznek az ítélet ellen.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
