“A Hírös Hét Kecskemétről szól, az itt élő emberekről és azokról az elődökről, akik megalapozták ennek a városnak a fejlődését, akik a homokon keményen dolgozva teremtették meg ezt a gyönyörű várost, amit mi most otthonunknak tekintünk” – mondta a polgármester.
Zombor Gábor emlékeztetett arra, hogy 1934-ben, a nagy gazdasági világválság idején a fejlődésében megtorpant, akkor 80 ezer lakosú nagyváros vezetői a fesztiváltól a fellendülést várták. A rendezvény beváltotta a reményeket, mert a következő években sikerült jelentősen növelni a mezőgazdasági termékek értékesítését.
A hagyományokhoz kapcsolódva az idei Hírös Héten élelmiszeripari és kertészeti kiállítás nyílik az Erdei Ferenc Művelődési Központban, melyet tudományos tanácskozások és kulturális rendezvények kísérnek. Szintén a hagyományokra alapozva rendezik meg vasárnap a “Kincseink napját”, amikor a főtérre várják az utóbbi egy évben Kecskeméten született gyermekeket. Az első Hírös Hét egyik kiemelkedő eseménye volt, amikor háromezer gyermek vonult fel a főtéren. A Hírös Hét Fesztivál visszatérő tanácskozásai sorában az idén is megrendezik a nyári jogakadémiát és a mezőgazdasági fórumot.
A fesztivál ideje alatt a főtér sátraiban az ország több részéről és a határon túlról érkezett kézművesek tartanak bemutatókat, az általuk elkészített termékeket meg is vásárolhatók.
A Városháza és a Nagytemplom között felállított nagyszínpadon minden nap délutántól késő estig folklórműsorokkal, könnyűzenei koncertekkel várják a helyi lakosokat és a programsorozatra a városba érkező turistákat. A fesztivál vasárnap este tűzijátékkal ér véget.
A Magyar Rádió 1934 tavaszán, Móricz Zsigmond Kecskemétről szóló műsorában adta hírül a hallgatóknak, hogy a “hírös városban” ünnepi hetet rendeznek. Az írónak annyira megtetszett a rendezett szőlőültetvények látványa, hogy birtokot vásárolt a város határában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
