A súlyosabb áradások 500 millió embert érintenek minden évben, és mostanra égető problémává váltak, nemcsak a monszun és a tájfunok sújtotta ázsiai országokban, de Afganisztánban, az afrikai Szudánban, Etiópiában és a dél-amerikai Kolumbiában is – közölte egy magas rangú ENSZ-tisztségviselő.
Az áradások és az időjárással összefüggő egyéb természeti csapások az összes katasztrófa 59 százalékát teszik ki – tette hozzá Margareta Wahlström főtitkárhelyettes, a rendkívüli segélyekért felelős ENSZ-koordinátor helyettese.
Svájcban kocsikat sudort el az ár (Fotó: EPA)
2004 és 2006 között 200-ról 400-ra nőtt a katasztrófák száma a világon, az áradásoké pedig 60-ról 100-ra. Az idén eddig 70 áradás volt. A tudósok újra meg újra azt üzenik a segélyszervezeteknek: „folytassátok, amit csináltok, de készüljetek fel több és még szélsőségesebb időjárási eseményre, s nem csak azokon a helyeken, ahol ezek megszokottak” – mondta Wahlström egy csütörtöki nyilatkozatában. Erre példaként felhozta a júliusi európai hőhullámot, a júniusi ománi ciklont, valamint a szudáni, az etiópiai, a mianmari, az afganisztáni és a kolumbiai áradásokat.
A főtitkárhelyettes dicsérte, hogy sok olyan ország, amelyet az áradások hagyományosan sújtanak, rengeteg pénzt áldoz ezek kivédésére, az előrejelző rendszerek kiépítésére, amivel sikerül elérni, hogy bár több tízmillió embert érintenek az áradások, a halálos áldozat sokkal kevesebb, mint korábban. „A nagy baj az, hogy igen sok ember él a világ legveszélyeztetettebb vidékein, a termékeny folyódeltákban vagy tengerpartokon” – tette hozzá.
Szélsőségek világszerte
Angliában és Walesben 1766 óta nem volt ilyen esős a május–június, mint az idén, Szudánban megáradt a Nílus, Uruguayban utoljára 58 éve voltak olyan súlyos árvizek, mint idén májusban. Kínában 120 emberéletet követeltek a júniusi áradások és földcsuszamlások, amelyek összesen 14 millió embert érintettek.
Ázsiában rendszeresek az áradások (Fotó: EPA)
India, Banglades és Nepál sűrűn lakott területein 30 millió ember életét keserítette meg az ár, amely június óta óriási termőterületeket öntött el, és rengeteg házat mosott el. Ománban és Iránban összesen félszáz emberéletet követelt egy olyan erejű forgószél, amelyhez fogható utoljára 30 éve söpört végig a Perzsa-öbölben. 1880 – az első meteorológiai mérések – óta nem volt olyan meleg, mint idén januárban és áprilisban. A hőmérséklet több mint egy Celsius-fokkal haladta meg a sokévi átlagot a szóban forgó két hónapban.
Jelenleg Németországban és Svájcban okoznak hatalmas problémákat az intenzív esőzések nyomában kialakult váratlan áradások és földcsuszamlások, de Bulgáriában is komoly problémákat okozott a hirtelen lehullott hatalmas mennyiségű víz.
Előrejelzések és az előrejelezhetetlen tényezők
Szuperszámítógépek segítségével készült az az előrejelzés, amely az emberi tevékenységek hatásainak és a tengeráramlások lehetséges változásainak figyelembevételével próbálja modellezni az elkövetkező 10 év éghajlatának alakulását.
Egy angol időjáráskutató csoport bejelentette, hogy elkészült az elkövetkező tíz év időjárási modelljével. Állításuk szerint, ahogy a rövid távú előrejelzések ma már képesek valószínűsíteni a várható időjárás változásait, az ő módszerük segítségével ezt hosszú távra, akár egy évtizedre is ki lehet vetíteni.
A károk évről évre növekednek (Fotó: EPA)
A korábbi távlati elemzések – a kutatócsoport véleménye szerint – nem vették figyelembe a tengeráramlások változását, így azok csak a felmelegedésre koncentrálva hamis képet adhatnak a jövő klimatikus viszonyairól. A Met Office szerint 2014-re az átlaghőmérséklet 0,3 Celsius-fokkal emelkedhet világszerte a 2004-es adatokhoz képest, s valószínűleg ugyanebben az évben minden hőmérsékleti rekordot megdönthet az előrejelzésben felvázolt időjárási helyzet.
A klímaváltozás kutatói azt is feltételezik, hogy ha károsanyagkibocsátás-csökkenést nem sikerül elérni a nemzetközi egyezmények segítségével, akkor a helyzet megjósolhatatlan ütemben romolhat tovább. Ennek okaként a különböző tényezők egymásra hatását jelölték meg, ezen elemek a kutatások alapján nem lináris kapcsolatot mutatnak az éghajlatváltozási modellekben, bizonyos kölcsönhatások ugrásszerű változásokat is eredményezhetnek, amelyekre előzetesen felkészülni, vagy prognózist készíteni lehetetlen.
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága (IPCC) is az elmúlt fél évszázadot áttekintve a szélsőséges időjárási jelenségek sűrűsödését észlelte, és azt jósolta, hogy a rendszertelen időjárási minták fokozódni fognak a jövőben.
