A Duna mentén húzódó, 500 kilométer hosszú, katonai táborokat, tornyokat és útszakaszokat magában foglaló határvonal a Magyar Világörökségi Bizottságnál már a várományosi listán szerepel – mondta Visy Zsolt, a világörökségi jelölés munkálataiban közreműködő történész. A jelenleg adminisztrációs munkák, a feltérképezés, a helykoordináták, telekszámok és tulajdonosok felmérése zajlik, amit a Kultúra 2000 nevű pályázatból finanszíroznak.
Jövő nyártól pontos térképet és állami kezességvállalást magában foglaló kezelési tervet kell készíteni, majd ezután – várhatóan 2010 januárjában – küldik el a pályázatot az UNESCO-nak, azt követően egy-két éven belül megkaphatja a pannóniai limes a világörökségi címet – vázolta a történész. 1987-ben a Nagy-Britanniában található Hadrianus-fal került fel a limes vonalából elsőként a világörökségi listára. Azóta viszont az érintett országok kezdeményezése által az ókori birodalom egykori határvonalát egy egészként kezelik.
Többek között Anglia, Németország, Szlovákia, Ausztria és Lengyelország működik együtt annak érdekében, hogy a Hadrianus-falra „hivatkozva” jelöljék a limes rájuk eső részét. Ennek előfeltétele volt, hogy Nagy-Britannia hozzájárult: a Hadrianus-falat limessé kereszteljék át. A Németországban húzódó limes 2005-ben került fel a listára, a skóciai Antoninus-fal pályázatát pedig már benyújtották – említett példákat a történész.
Visy Zsolt elmondta: a 2004-es koblenzi deklarációban rögzítették, mit értenek a világörökség részeként számon tartandó limesen. Ennek értelmében a Kr. u. II. századi határvonalat veszik alapul, a Traianus császártól Septimius Severus uralkodásáig tartó időszak előtt vagy után történt változásokat nem veszik figyelembe. Térben pedig a határvonal tíz kilométeres sávjában található katonai és polgári objektumok tartozhatnak ebbe a körbe. A sávba eső, de később keletkezett épületek természetesen belekerülhetnek – tette hozzá.
A történész közlése szerint az önkormányzatok eddig üdvözölték a kezdeményezést, de mivel a világörökségi jelölés azt vonja maga után, hogy mostantól kezdve a kijelölt objektumokat és környezetüket óvni kell, még adódhatnak viták. Odianum erődje például az almásfüzitői timföldgyár iszaptengere alatt van, Altium castrumát homokbányaként használták, a hajógyári szigeten – ahol Hadrianus palotája található – nagyberuházást terveznek – olvasható a Múlt-kor történelmi portálon.
