A tudós, aki a kezdetektől szervezi az ásatásokat, elmondta: a Bakony északi részén lévő lelőhelyet 2000-ben fedezték fel, 2001-től pedig évente végeznek ott feltárásokat.
„Az egésznek az adja a savát-borsát, hogy ezek az első magyarországi dinoszaurusz-testfosszíliák, amelyek előkerültek az ország területén. A leletek 85 millió évvel ezelőttiek, a késő-krétakorból származnak. Ez az egyetlen hazai lelőhely, s a jelek szerint itt legkevesebb harminc évre elegendő munka van” – hangsúlyozta a szakember.
Kifejtette: az elmúlt 6 év kutatásai során összesen 24-féle gerinces állat maradványa került elő: halak, kétéltűek, gyíkok, krokodilok, teknősök, repülőhüllők, pteuroszauruszok, primitív madarak, de főleg dinoszauruszok. Összefüggő csontvázak mellett több ezer önálló csontmaradvány és fog került elő.
Ősi Attila az idei kilátásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a lelőhely sok meglepetést tartogat. Tavaly került elő a csak innen ismert Hungarosaurus tormai páncélos dinoszaurusz. A növényevő, 4,5 méter hosszú dinoszaurusz négy lábon járt, testét több száz páncélelem borította. Öt részleges csontvázat, illetve több száz izolált csontot, fogat, páncélelemet találtak.”Koponya viszont nem került még elő” – emelte ki a paleontológus, aki titkon reméli, hogy „a koponya is valahol ott hever, talán rábukkannak, ez nagyon fontos lenne.”
Szavai szerint a területen speciális növényevő krokodilok is éltek, amelyeknek a koponyája, alsó állkapcsa előkerült. „Így egyelőre csupán a fejét ismerjük az állatnak, de nem tudjuk, hogy a teste hogy nézett ki, milyen lehetett” – tette hozzá Ősi Attila.
Kifejtette: a krokodil állkapcsában hátul olyan lapos, gombszerű fogak ülnek, amelyek körkörösen sok apró kúpot viselnek magukon. Ezekkel az állat képes volt megőrölni a feltehetően részben növényi eredetű táplálékát, amire az elvégzett fogkopás-vizsgálatok is utalnak.
